Kérdések, kételyek, véletlenek.

Talán a gyökereim, talán a közösségek, amikhez tartoztam, formált olyanná amilyen évtizedeken keresztül voltam, ahogy évtizedeken keresztül éltem. Társasági ember, a társaság meghatározó tagja, a maga humorával, vagányságával, életszeretetével. Barátok, barátnők, feleség, egzisztencia. Minden megvolt, és mégis. Egyre gyakrabban éreztem, hogy nem vagyok maradéktalanul boldog. Időnkén felsejlett, hogy mi is hiányozhat, illetve mit kellene másként csinálnom, de abban a közegben ahol éltem ez elfogadhatatlannak és visszataszítónak minősült volna. Ráadásul még hasonló felfogású ember sem volt a közelembe, illetve ha volt ügyesen titkolta akár csak én. Ilyen világot éltünk.
Szabad világban éltünk, ahol bármit tehettél, mondhattál, gondolhattál. Bármit, amit szabad !
Egy szükségszerű környezetváltozással kezdődött. Távol áll tőlem a dicsekvés, de sohasem szenvedtem hiányt az irántam érdeklődő nők terén. Voltak kitartóak, és voltak, akik hamar feladták. Szégyen vagy sem, válogattam… megtehettem.
Az új munkahelyemen találkozta azzal az emberrel, aki akarata ellenér változtatta meg az életemet, aki bebizonyította, hogy titkolt vágyaim természetes és elfogadható. Persze meg kell találni hozzá a megfelelő partnert.
Történt, hogy a hölgynek nagyon bejöttem, de mivel kollegina volt, nem tartottam egészségesnek egy esetleges kapcsolatot. Én tartottam a távolságot, de ő nem adta fel. Egyre kínosabbá vált a szituáció. Egy vállalati buli után, emelkedett hangulatban indultunk haza. Mármint ki-ki ahol lakott. Amikor már csak ketten a maradtunk megállított az utca közepén és nekem szegezte a kérdést. – Mi bajod van velem? Ronda vagyok, vagy meleg vagy? Na, erre kiakadtam! Még a feltételezés is sértő, bár nem ítélem el a másságot, de tőlem távol áll. Vissza akartam vágni és meg is tettem. –Tudod drága semmi bajom veled, és bár a nőket szeretem, de még is más vagyok, mások az igényem, mint a legtöbb férfinek.
Azonnal jött a kérdés. –Miben vagy más?
- A szexuális vágyaimban
- Ez mit jelent?
- Abban, hogy olyan partner keresek, aki az ágyban a rabszolgám, aki élvezi, hogy egy mocskos ringyóként bánok vele.
Mivel nem válaszolt úgy éreztem, hogy kellő képen sikerült megdöbbentenem és talán sikerült egyszer és mindenkorra megoldanom a kérdést. Tévedtem!
Napokkal később egy este feljött hozzám. Amikor ajtót nyitottam már láttam, hogy ez nem az a nő, akit eddig ismertem.
Megkérdezte, hogy bejöhet-e, de szinte választ sem várva belépett a lakásba.
- Az a helyzet, hogy unatkoztam otthon és gondoltam itt az ideje, hogy befejezzük a múltkori beszélgetésünket.
Néhány pohár ital, és néhány semmitmondó téma kitárgyalása után mellém ült, határozottan megfogta a farkamat és közölte, hogy évek óta egy ilyen embert keres. Arra vágyik, hogy a rabszolgám legyen, egy mocskos ribanc.
- Használj, alázz meg, verj meg! Használj, mint egy tárgyat. Élvezni szeretném az uralmadat, hallani a mocskos megalázó szavaidat, érezni a hatalmadat, élvezni a fájdalmat, amit okozol.
Lefeküdt a lábaim elé és lábamat az arcára tette.
- Taposs meg kérlek, köpjél le, verj meg, mond, mit tegyen a te mocskos kurvád
Kegyetlenül felizgatott. Soha nem éreztem azt az őrült vágyat, mint akkor. Egyszerre megszűntek a gátlások, a félelmek.
- Vetkőzz le te mocskos ribanc, lassan kéjesen.
- Örömmel uram!
A hajába markolva nyomta a torkára a faszomat. Öklendezett, de tűrte, élvezte. Pofon vágtam, leköptem, vertem a csöcseit, a pináját, a seggét és Ő minden alkalommal megköszönte.
- Köszön uram, hogy használsz. Büntesd meg a mocskos ringyódat.
Nem bírtam tovább. Minden előkészület nélkül keményen a seggébe nyomtam a faszomat. Húztam a haját vertem a seggét, rángattam a melleit és élvezettel tűrt.
- Verj meg uram, alázd meg a mocskos szolgádat.
Nem bírtam tovább. Megfordítottam és az arcára vertem a gecimet. Szétkentem az arcán, belekotortam a szájába.
- Nyeld le te ringyó…..nyeljed.
- Örömmel drága uram, köszönöm a drága ajándékodat, a finom gecidet.
- Tudom, hogy nem érdemli meg a szajhád, de ha kedved tartja, ajándékozz meg az aranyaddal. Pisilj az arcomba a számba, ha kedved tarja.
Egy évig tartott a kapcsolatunk. Szinte mindent végig csináltunk ami csak az eszembe jutott. Soha sem ellenkezett.
Maradéktalanul boldogok voltunk. A hétköznapi életben úgy éltünk, kommunikáltunk egymással , mint bárki más, de attól kezdve, hogy kettesben maradtunk elszabadultak a vágyak és szenvedélyek.
Azóta sem találtam ilyen partnert.
Ezért vagyok most itt.