A második

Hosszasan készülődtem a fürdőszobában. Ez lesz a második alkalom, hogy találkozom vele és már hetek óta várok rá. Végre úgy érzem, elkészültem. Még egy utolsó ellenőrzés, hogy mindenhol kellő képpen pihepuha, sima-e a bőröm, minden pórusomból halvány rózsaillat árad-e, az a parfüm, amit tőle kaptam ajándékba. Felveszem a gondosan kikészített ruhámat, a tűsarkút, és csak egyvalamit hagyok otthon; megkért, hogy ne vegyek bugyit ma estére. Furcsán meztelenül érzem magam nélküle, hiszen nem szokásom így mászkálni az utcán, főleg nem randira menni....
... Amikor belépek az ajtón melegen üdvözöl, megfogja a csuklómat, ajkához érinti a tenyeremet és belecsókol.... Mintha áram rázna meg, végig fut a karomon, megkeményednek a bimbóim, lefut a gerincem mentén egészen a hasamig. Belül mindenem megfeszül, várom, mi lesz a folytatás. Egy szobába vezet, kellemes környezet, halvány meleg fények. A függöny behúzva, középen egy a fejrészénél pasztell színű párnákkal teleszórt antik franciaágy áll. Az ágy két oldalán, a fal mellett hosszú lábú gyertyatartók.
Ahogy belépünk, kezdi lefejteni rólam a szűk ruhát, melltartót, egészen addig, amíg csak a fekete combfix és a vörös tűsarkú marad az összes öltözékem. Mindeddig nem érinthettem, ügyesen forgolódott, elkerülte bizonytalan kísérleteimet, hogy egy pillanatra is érezhessem a testéből áradó energiát.. A zsebéből előkerül a már ismerős fekete selyemkendő és gyorsan beköti a szememet. Ismét kiszolgáltatott vagyok és továbbra is elmondhatatlanul vágyom rá, hogy megérintsem. A hátam mögé kerül és a vállamnál fogva gyengéden az ágy felé fordít. Odakísér és ráfektet. Hason fekszem, arcom a sima ágyneműn nyugszik, beszívom friss illatát. Mellém telepszik és simogat, cirógat mindenhol, először csak az ujjaival aztán érzem puha csókjait, leheletét, ahogy néha kóstolgatja a bőrömet piciket harapva, néha finoman be-beszippantva érzéki szájával. Miközben halad lefelé a gerincem mentén, érzem, ahogy nő bennem a feszültség, forr az egész testem, elmondhatatlanul kívánom őt. Ismét próbálnám érinteni, megfogni a kezét, de nem engedi és hogy bennem is nyomatékosítsa ezt a mai szabályt, egy másik kendővel a fejem felett összeköti a kezeimet. Mocorgok, mert szokatlan a helyzet, de furcsamód egyáltalán nem kényelmetlen. Próbálok lecsillapodni és valamelyest nyugodtan várni a fejleményeket.
Érzékeim egy részétől megfosztva fülelek.... Gyufa sercen, láng lobban... Vajon most mit csinál? A gyertyák! Biztosan meggyújt egyet. Azután mintha egy dobozt hallanék nyílni. Halkan koppan egymáshoz valami. Vadul gondolkodom: két golyó koppanhat így egymáshoz, amikor valaki az összekötő zsinórjuknál emeli fel őket... Szűz Anyám! Mit fog velem tenni ezúttal? Hallom, hogy közeledik felém és én majd beleőrülök a feszült vágyakozásba..Történjen már végre valami, akármi, mert szétrobbanok!...
.... Vége van. Lelkem lassan száll vissza az ágyon hagyott testbe, ami kimerülten hever még mindig összekötött kezekkel. A férfi mellette tüsténkedik.... nedves kendővel letörli hátáról, popsijáról a gyertyadarabokat, lesimítja a haját, betakarja a meleg paplannal. Lebegek még egy kicsit az álom határán és ahogy a teljes kielégülés átveszi helyét, viszatelepszem a bőrömbe... Jól érzem magam benne, talán még soha jobban. Milyen csodát művelt velem már megint ez az ember? De most nem tudom átgondolni, túl fáradt és álmos vagyok. Hozzákucorodom és ahogy magam körül érzem óvó karjait, hagyom, hogy az álom végérvényesen elnyeljen...