Álomkapcsolat 3. rész

Végül uram megszólal a kimért unott hangján.
- Unalmas vagy, kezd el simogatni magad, de nem élvezhetsz el.
Én erre félénken lenyúlok egyik kezemmel és a puncim kezdem simogatni, másik kezem meg a mellbimbómmal kezd játszani. Pillanatokkal később már lágy soajok hagyják el az ajkaim, miközben kéjesen nézem a férfit magam előtt. Minden vágyam, hogy végre megdugjon alaposan, és durván.
– Még mindig nem jó, több átéléssel.
Erre vadabbul kezdem dörzsölni a puncim és már hangosan nyögdécselek miközben próbálom visszatartani magam az élvezéstől. Minden pillanat egyre nehezebb lesz, miközben nem hagyhatom abba a vad maszturbálást, de el sem élvezhetem. Összeszorított ajkakkal és remegő lábakkal folytatom tehát.
– Ki vagy te?
-Ahhh a a te kis.... ribancod!
Nyögöm összeszorított fogakkal ki miközben egész testem feszülten görcsösen reszket miközben próbálom visszafogni magam.
– És mit szeretne ez a kis ribanc?
-Ahhh el él vez ahhh niiii!
– Érdekes azt hittem még egy dugás is kell neked reggeli után.
Becsukom a szemeim, miközben próbálok elmenekülni valahova máshova, hogy ne Uram izgató szemeibe keljen bámulnom, de egy parancsoló hang visszaránt.
– Ne merd becsukni a szemeid! Rám néz végig!
Én kinyitom a szemeim és belenézek azokba az éhes ragadozó szemekbe amik szinte belémfurodnak. Ekkor újra hangos nyögés tőr ki belőlem és minden izmom fájdalmas görcsbe rándul lélegzetvisszafojtva nyöszörgök miközben abbahagyom magam simogatását mert ha folytatom már nem bírom visszatartani tovább.
– Kérlek, kérlek, kérlek…..
Kántálom feszülten miközben görnyedten állok terpeszben de a lábaim már kocsonyából vannak és majdnem öszeesek.
– Tedd hátra a kezeid és húzd ki magad!
Engedelmeskedek, bár iszonyú nehezemre esik. Reszketve húzom ki magam és kulcsolom össze a kezeim a hátam mögött. Közben a testem teljesen kiszolgáltatotá válik megint és ettől még hevesebben kezd kalapálni a szívem ha ez lehetséges. Uram folytatja a kávéja kortyolgatását közben a kezével a puncimhoz nyúl és unottan kezdi simogatni húzogatni a szeméremajkaim morzsolgatni a csiklóm néha benyúlva egy két ujjal, kapargatni a barlangom falát.
– Tudod ki kell ám érdemelni, hogy itthon henyélhess egész nap mint egy elkényeztetett szuka míg én dolgozok.
Én erre csak összeszorított fogakkal nyöszörgök. Mostanra minden idegem pattanásig feszült, és ő éppen azon táncol. Puncim fájdalmasan lüktet és bármelyik pillanatban robbanhatok. Mikor látja rajtam már nem bírom tovább megint abba hagyja és gonoszan mosolyogva megissza a maradék kávét én meg tehetetlenül sóhajtozok és próbálok lenyugodni megint.