Megismételhetetlen élmény 1.
2013. 10. 27. 18:49 | Megjelent: 1021x
Kora tavasz volt....Dia a megbeszélteknek megfelelően öltözött.
Térdig érő szűk ruha, combfix, amit igazán soha nem szeretett...de most megbeszélték...kell!Szolid smink
Kiharcolta a melltartót, bár nem ment könnyen, de csak ezt az egyet kérte
Indulás előtt a tükörbe pillantva elismerően nézett végig magán. Igen,
Észvesztő!
Nyálcsorgató!Semmi kétség!
Sokat beszélgettek ...tetszett a hangja...egyszerre volt lágy és határozott..
A találkozás, ez az első és egyetlen alkalom,megismételhetetlen... megbeszélték!
Csak egyszer, de akkor a maximum.
Egyikük se élt még át ilyen élményt...mit is?
Dia szeme takarva lesz végig...nem láthatja ..játék ez, nem több
Kipróbálni, milyen csak valóban vakon megbízni Valakiben
Telefonon egymásra hangolódtak, a búgó hangja elvarázsolta és napokig terveztek mindent, ismerkedtek.
Leült a vonaton egy üres vagonba..és szikráztak a gondolatok a fejében
ócska kis játék jutott eszébe:
Menjek?- Ne menjek?
Féljek?-Ne féljek?
Akarom? -Nem akarom,
Normális?-Nem normális?
Zakatoltak a kérdések...de már nincs vissza út...nem fog gyávának mutatkozni...
hányszor visszakérdezett Ő, hogy biztos? Nem gondolja meg magát?
Milyen keményen visszaválaszolt Á, dehogy!!!!
Elnézte az ablakból a fel és leszálló embereket....senki nem tudja hogy mire készül...szerintem kinevetnék...mindenki...hisz ez őrültség, mint maga a BDSM
Másfél órával később már a bevásárló központ parkolójába tartott. Lépései határozottak voltak..tudta hogy az ajtóval szembe lesz az autó...elővette a papírocskát...ellenőrizte a rendszámot...igen nem kétséges...oda kell beülnie, a hátsó ülésre.
Körbenézett..a szemei keresték...mert tudta, érezte , hogy itt van valahol..és figyeli...a lábai remegtek...de nem látja senki..a büszke NŐ, igyekezett határozott mozdulatokat tenni...igen, azok voltak, nem is látja senki, hogy kicsit megbotlott a lába....korrigálta azonnal és különben is senki sincs itt...kihalt minden
Kinyitotta az ajtót és kecsesen " bemászott", és idegességébe a fejét bevágta....juuj.....de ciki....ugye nem látta senki?.....
Az ülésen elkészítve a szemtakaró, és a megbeszélés szerint a sísapka, lyukak az orránál és a szájánál....
Most már tudta , hogy könnyelmű ígéret volt... átfutott az agyán hogy elszalad....ideges volt és közben mégis nedvesedett...és szégyellte...mert nem volt rajta bugyi....megbeszélték...s bele egyezett..és most már összeszorította a combját , mert mégis a vágy hajtotta...gyorsan elővett egy törlőkendőt....hogy megtörölje a vágytól csöpögő punciját...aztán gyorsan elrejtette a kendőt...egyre idegesebben...
Nem vagyok normális...ettől nedvesedem...ha ezt elmesélném valakinek...kinevetne....egészen biztosan el se hinné..
Remegő kézzel megírta az SMS-t....: "Készen vagyok!"...eltakarta a szemét...fejére húzta a sapkát...és minden elborult....
Megnyomta a gombot.... az SMS elment, nincs visszaút..megpecsételte a sorsát-mára biztosan!
A szíve ezerrel vert...a combjait összeszorította...kezeivel idegesen babrált....a másodpercek nem is óráknak, hanem napoknak tűntek...
A magabiztos NŐ, akit mindenki ismert, megszűnt..., de túl büszke volt , hogy ezt bevallja...még magának se merte volna
Nem tudta, mennyi idő telt el...mikor nyílt az ajtó:
-Szép jó napot Kisasszony!Nagyra becsülendő a bátorsága! Indulhatunk?
A telefonból már ismert hang...most vette csak észre , hogy egy egész lepkesereg van a gyomrában....és egyszerre kezdtek repkedni, biztos érzik ők is a vesztüket.
A félelem kéjes borzongással töltötte el.A félelem vággyal töltötte el...Úristen...ki érti ezt
Kiszáradt a torka....azt kellene mondani, hogy hagyj a francba, meggondoltam magamat, de Dia nem olyan....azért se...csak azért se!
Megpróbál nyugalmat erőltetni magára...és válaszol
-Indulhatunk!
Hangja remegett, csak Dia gondolta hogy palástolható ...Ő azonnal észrevette...és mosolyra húzta a száját...természetesen Dia ebből semmit sem látott
-Helyezkedjen el kényelmesen, mert közel félórás út van előttünk! Milyen ásványvizet kér?
-Köszönöm , nem kérek -válaszolt Dia
_ Nem az volt a kérdés, hogy kér-e, hanem , hogy milyet,,,de akkor én választok...szénsavasat tettem maga mellé---mire odaérünk azt a 2 litert kortyolgassa csak el...tudom, hogy szomjas...van rá szűk félórácskája!
Dia kitapogatta a flakont...és közben eszébe jutott...hogy idegességében elfelejtett valamit:
nem ment el pisilni....pedig akart, csak a izgalom az oka...jaj, de már most rosszul érzi magát ....izeg-mozog....s közben belül tudja, hogy nem fogja kimutatni....hogyisne, hogy lássa? Soha!
Kezébe vette a flakont, lassan lecsavarta a kupakot....és elkezdte immel-ámmal inni a vizet...vagyis inkább legyűrte a torkán a folyadékot
összeszedte magát , mély levegőt vett...és itta, csak itta
S közbe érezte, hogy az ágyéka újra gyöngyödzik...pedig megtörölte, emlékszik, hogy megtörölte..és most mégis óhatatlanul nedves ...újra...Te jó ég...hogy szégyenli...
Ő betett egy kellemes dallamot...és dúdolt...
Érezte, nem is érezte, tudta hogy a visszapillantó tükörből figyeli, milyen jó, hogy nem látja, még is jó ötlet volt ez...hiszen ha csak a jelenlététől felizgul, ha nem is látja a szigorú tekintetét, és mégis , már ettől bizsereg ott lent minden...huuúha, mi lenne ha ...levenné a szeméről...:)
Dia egyre feszültebb lett..a hasa feszült a sok folyadéktól...a gyomrában a lepkék még jobban veszekedtek.... és mégis a végy cseppjeit nem tudta leplezni...
-Ne féljen, Kedves!..kicsit rázós lesz az út...de mindjárt ott leszünk
Dia összerezzent a hangra,annyira belemerült a gondolataiba.
Érezte hogy teljesen elveszítette az uralmat a történések felett
De hát ezt akarta..nem?egy hang...nem tudja kié..nem látja, akkor miért, miért érez így...
Értetlenül fordította a hang irányába a fejét...mozdulataiból sütött minden...a vágy, a félelem, a kétségbeesés...belegondolt, milyen jó, hogy nem látja...nevetséges lenne...de így semmit nem lát...azt hiszi Ő, hogy minden rendben van...
Közelednek..és ki kell majd szállnia ..de érzi, hogy már annyira kell pisilnie..és még a víz sem fogyott el...
"nem lesz semmi baj, nem lesz semmi baj" mondogatta ,..
Megmagyarázhatatlan...félt, mégis belül megbízott az ismeretlenbe.., ezt nem értheti senki, még Dia sem....
Még pár perc és megérkeznek...de hová?
Hozzászólások (14)