Tengerparti kaland (1)

Még a kora ősszel voltam autóbusszal egy pár napos kiránduláson Horvátországban. Hárombusznyi utas jött össze, így összesen 4 sofőr és 3 idegenvezető volt velünk, közülük egy-egy gyakorlottabb, míg a többiek most lehettek elsőre a mélyvízbe dobva. Nekünk kijutott, mert mint a sofőrünk, mind az idegenvezetőnk kezdő volt, de aranyosak, igyekvőek. Már odafelé mentében az első megállónál kiütközött a hiányosság, mert Tracostyan várához érve nem a parkolóba álltak be, hanem a labdarúgó pálya melletti füves térségre. Míg mi megtekintettük és bejártuk a várat, a buszunk kicsit benyomódott a vizes talajba, s így induláskor nehezen akart „elszakadni” eddigi helyétől.
Szerencsére végül is sikerült, így Rijeka mellett elhaladva nem nagyon néztük meg a csúnya szocreál magas épületeket, de a tengert már igencsak megcsodáltuk, hát még Opatijában és főleg Pulában, ahol nagy sétát is tettünk a tengerparti sétányon.
Ott ismerkedtem össze a vezetőnkkel, mert Ő is velünk tartott a sétán. Még a parton szembe jött velünk egy férfi bermudában és pólóban, majd megállt egy korlátnál, póló le és már szinte a lépcsőről ugrott fejest a vízbe. „- De jó Neki, én is szívesen megmártóznék!” – hallottam Sándortól z önkéntelenül is kibukó szavakat. Hátranéztem, rámosolyodtam és megnyugtattam, hogy lesz még ma este, de holnap reggel is módunk fürödni a tengerben a szálláshelyünknél, mert a szállodánk a vízparton lesz. Elkezdtünk beszélgetni, majd a buszban folytattuk.
Pulában a szállodánál gyorsan elfoglaltuk a szállásainkat. Én kétágyas szobát kaptam, bár abban egyedül lettem volna, de Sándornak a fiatal idegenvezetőnkkel kellett volna együtt aludnia. Ez Sándornak nem lett volna ellenére, de Hédi nem ragaszkodott ehhez. Így felajánlottam, hogy Sándor költözzön át hozzám, mert az én szobám tengerre néz, s így Hédi egyedül maradhat a sajátjában.
Gyors vacsora után mi már Sándorral fürdőnadrágban, vállunkon a törülközőnkkel mentünk a folyosónkon, mikor több, fiatal útitársunk is kilépett és kérdezte hova megyünk? Mondtuk, fürödni. Erre a fiúk is visszaszaladtak úszóruciért a leányok meg jöttek fényképezni, ahogyan megfagyunk majd a vízben. Hamar le is értünk a tengerhez, de a szállodánál kiépített volt a part, így csak vaskorláton lehetett beereszkedni a vízbe, ami még meleg volt este is. Nagy úszás, lubickolás, fröcskölés után jöttünk csak ki a vízből és a közeli kávézó kinti asztalaihoz telepedtünk le meginni a söreinket.
Mivel meleg volt az este, nem fáztunk, bár egyenként hazaszálldostunk száraz rucira váltani. Közel éjfélkor kerültünk csak ágyba, de alvás még nem volt, mert az eddig csak sejtett valóság hatására kis testgyakorlatozást végeztünk egymáson, egymással s csak utána aludtunk el.
Reggel már korán a besütő Nap sugarai keltettek fel minket, még hancúroztunk egyet, s kipróbáltuk a mezítelen birkózás örömeit és kellemetességeit is. Ekkor vallotta be Sándor, akit akkor már Alexnak szólítottam, hogy érdeklik az ilyesmik őt. Ebben maradtunk, mert szaladtunk újra fürödni a tengerhez/tengerbe. Mikor mi már kifelé jöttünk, akkor érkeztek az esti társaink és újabb érdeklődők is. Mi mentünk a pékhez friss süteményért egy szál vizes fürdő gatyóban, vállunkon a törülközővel. A pék néni kissé csodálkozva jegyezte meg, hogy nyáron lát ilyent, de így ősszel már régen jöttek nyitásra gatyóban valakik. Kaptunk a friss sütik mellé még grátisz kávét is a Cég ajándékaként. Mi is megháláltuk, mert útitársainkat oda küldtük vásárolni.
Reggeli után egész napos kirándulásra mentünk hajóval, itt-ott kiszállva nézelődtük a nevezetességeket. Így jutottunk el az ottani Kék barlanghoz is, ami meg sem közelíti a Capri mellettit, de azért érdekes fénytörés eredménye. Ide csak fürdőruhában lehet bejutni, mert egészen közel visznek a csónakokkal, de aki be is akar menni, annak vízbe kell szállnia, majd átjutnia egy sziklaszirt alatt és csak akkor kerül be a belső tóba, amelynek a partjáról csodálható a fénytörés eredményekénk a kék szín. Ide is többen jöttek velünk, utánunk, volt vállalkozó kedvű hölgy, kislány is közöttük.
Visszatérve a Krk-szigetre elbarangoltunk a társaságtól és hamarosan egy kies, tengerparti elzárt öbölbe értünk. Itt táboroztunk le hatosban, mert már csatlakoztak hozzánk még a szingli fiúk, látva, hogy ismerem a helyeket, kiismerem magamat, tudom részben a nyelvet is, így szót értek a helyiekkel. Ahogy sétáltunk az is kiderült, hogy egyik sem meleg, de nem zárkózik el semmilyen kalandtól, még némi fetishre is hajlandók, sőt kíváncsian várnák, milyen lesz. Azt is tisztáztuk, hogy semmi durvaság, nyomok nem maradhatnak, de szex is inkább orál módra, no meg szinte mindegyik ki akarta próbálni az orgazmus kontrollt .
Az öbölben elsőre magszabadultunk a fürdőnadrágjainktól, majd azért bekentük egymást naptejjel, krémekkel, nem elszalasztva a lehetőségeket a másik „ékszerének” megkenésétől, alaposabb megfogdosásától sem.
Mivel voltak páran, akik közben sziszegtek, így egy talált bottal azokat megfenyítettem, hogy legyen is indokuk és okuk a sziszegésre. Erre mindenki talált valamilyen okot arra, hogy büntetést érdemeljen, így végigvertem Őket. Nem csak a popsijukat, de a talpaikat is, amit még jobban élveztek. Kettőt le kellett közben fogni, mert igen csiklandósak lévén, ezt maguktól nem tűrték.
Mielőtt azonban egymás izgatására került volna sor, el kellett végezni a pisilést is, hogy később ne okozzon problémát. Ez sem ment némi ugratás, cikizés nélkül, főleg, akinek nem sikerült eléggé távolra célba „lőnie” azzal.
Más akadály már nem lévén, sorsoltunk a sorrendre és a párokra vonatkozóan. Mikor kialakultak a párok, azok egymással szemben foglaltak helyet, kezdetben orálisan elvégezve a felállítás, keményítés feladatát tértek rá a párok egymás farkának az elkötésére a farktőnél, majd folytatták az izgatást. Volt nyögés, sziszegés, fujjolás, vonaglás is közben, de a megkötések miatt, vagy következtében senki sem tudott elélvezni.
Az ugratás sorrendjében a pár-csere következett, hátha a másik, vagy MÁS-ik sikeresebb lesz, de természetesen nem sikerülhetett, így voltak páran, akik már nagyon szerették volna, ha kispriccelhetnek. Most már mindenki ezzel a két sráccal foglalkozott, volt akik a mellbimbókat izgatták, szorították, csavarták, volt akik itt-ott nyalták-falták Őket, de akadt, aki továbbra is az orált részesítette előnybe. Siker nélkül!
Mikor már igencsak könyörögtek a megkönnyebbülésért, akkor engedtem meg, hogy kicsit lazítsanak a farktövek elszorításán, de igazi eredményt ez sem hozott, nem is hozhatott. Most már a két srácot büntettük, mert ennyi társ segítsége ellenére sem akarnak „elmenni”, akadályozzák a közös élvezetet, így kézzel, bottal kaptak, de nem maradt el a lábujjak csavargatása, harapdálása sem, sőt egyesek arra vetemedtek, hogy az egyik srácot, aki szerencsétlenségére erősebben szőrös volt, még kézzel meg is akarták „kopasztani”, mint a csirkét. Erre lett csak kiabálás, ami azt eredményezte, hogy a sajátfürdőnadrágjával tömték be a száját, hogy kiabálni ne tudjon s mivel már erősen vergődött, vonaglott is, így ráültek, leszorították alaposan.
Végre hozzá fértem, meglazítottam és levettem a farok elkötését, így hamarosan kéjesen ejakulált. Nem sokkal később a másikon is segítettem, így az is követte az elsőt. Már két „nyertesünk” volt, most Ők tették meg a többiekkel előbb a gyötrést, majd a feloldozást. Hamarosan mindenki kéjesen pihegett az öböl partján, majd közös fürdőzés vette kezdetét, pancsolással. A bátrabbak ki is úsztak messze a tengerbe, majd vissza.
(folyt. köv.)