Szauna világ

A frissen felújított patinás budai fürdőben az eddigi gőzfürdő, wellness részleg és uszodák mellé - új szolgáltatásként – nyílt egy részleg külön belépővel, amely a Szauna világ-ról szól. A külön váltott belépővel lehet ide betérni. Így tettem én is egyik délután. Már az gyanús volt, hogy még a bejárat előtt állt egy megállító-tábla rajta több program felsorolásával, ami ugyan előtte való napra vonatkozott kétóránkénti programokat hirdetve.
Lelépdeltem a lépcsőn, majd balra fordulva beléptem a zajtalanul nyíló üvegajtón az előtérbe. Ott egy beléptető rendszerű kapu várt, de az én „órámra” nem lehetett feltenni ennek a kódját, hanem külön számlát kaptam, így az ottani fiatal srác készségesen ugrott és „engedett be” a mellette lévő „kiskapun”, majd nyújtotta a frissen vasalt fehér fürdőlepedőt (szó szerint lepedő!) és egy papírlapot kérve, hogy olvassam el most. Mosolyogva fogadtam ezt, mert szemüveg nélkül ilyen kis betűket nem tudok olvasni és indultam az ablak felé, melyen át ömlött be a napfény, hogy ott elolvassam, de a srác udvariasan, de határozottan visszatartott mondva, hogy innen-oda fürdőnadrágban nem mehetek be! Kérdőn Rá néztem s akkor megismételte, hogy azt az ukázt kapta, hogy itt (előtte) kell mindenkinek kilépnie a fürdőnadrágjából, akár vizes, akár száraz az, majd úgy mehet tovább, be. Elnevettem magamat ezt hallva és meg is dicsértem, milyen kellemes foglalkozást választott, fogott ki, hiszen így hivatalból „élvezkedhet” a kuncsaftok látványán. Elmondta, hogy eddigi pályafutása alatt most, ma érkezett az első fiatal csaj csak . Bent is van! – tette még hozzá s valamit még mondott, amit ugyan hallottam a fülemmel, de a tudatomig nem jutott el: - Ott, fent, hátul van a legmelegebb helyiség! – mondta és mutatott maga fölé a kezével. Nem nagyon értettem, hiszen szaunába jöttem, persze, hogy itt meleg kell, hogy legyen. – gondoltam erre gyorsan s nem foglalkoztam a kapott infóval.
Haladtam befelé mez-telenül és mezítelenül, a vállamon átvetve a lepedőt. Találtam egy fogast, arra kiakasztottam a vizes fürdőnadrágomat (száradni) és oda tettem a többi fürdőcuccomat is mellé, alá.
Alaposan körülnéztem az alsó, bejárati szinten. A bejövetel mellett láttam egy medencét „Merülő-medence” felirattal. Ide lépcső vitt fel, s nem lehetett túl mély, mert gondolom a medence alja azon a szinten volt, ahol éppen álltam.
Előtte még kint, elolvastam a napfényes ablak alatt, a kapott papírlapon lévő instrukciókat: Az szerepelt azon, hogy viselkedjünk felnőtthöz méltóan meztelenül is, ne botránkoztassuk meg fürdőtársainkat illetlen viselkedésünkkel sem a szaunákban, sem a közlekedőkben, tussolókban. A szaunákba történő belépés előtt hagyjuk kint a papucsainkat és úgy lépjünk be oda. Ott terítsük le magunk alá a lepedőt úgy, hogy semmilyen testrészünk se érintkezzen a priccsek faanyagával (lebegve szálljunk fel oda a talajról?) és a rólunk lecsöppenő verítékünket is szívja fel a lepedőnk, melyet távozáskor vigyük magunkkal a szaunából. Bent úgy üljünk, helyezkedjünk el, hogy ne érjünk más vendéghez semmiképpen sem, de illetlen testtartást se vegyünk fel közben. Tartsuk be az „Etikai szabályokat” mindig és mindenkor. A szaunázás közben többször tussoljunk le, minden esetben törüljük testünket szárazra, mielőtt a következő szaunába lépnénk. A teljes szaunázás befejezésekor az elhasznált lepedőnket a kijáratnál dobjuk a gyűjtőkosárba, majd visszavéve a fürdőruhánkat menjünk csak be a „Merülő-medencébe” s onnan kijőve már távozzunk, ne térjünk vissza a Szauna világ semelyik részére se. Eléggé elcsodálkoztam az olvasottakon, de nem problémáztam rajta.
Tovább nézve/lépve fürdők bejáratai látszottak balra, majd mellettük egy „Sótégla szauna” feliratú helyiség. Sótéglákból volt kirakva ez egyik oldala, s megvilágítva is, a másik kettő hagyományos falazatú volt. Benne 40 fokkal. Először ide tértem be, jó fél órát is eltölthettem ebben a szaunában, mikor hangos beszélgetést hallottam kintről, egy fiú és egy lány csevegett, de számomra nem volt érthető bent a szövegük, majd halkult a hangjuk, mert eltávoztak a sókamra falától. Nem sokára „kilibbentem” ebből a szaunából és folytattam a felfedező utamat.
Találtam egy másik szaunát, amely „Aroma-szauna” feliratot viselt, bent nagyon meleg, párás volt a levegő s tényleg aromaillattal teli. Fuldokoltam ettől, így nem sokáig maradtam bent. Kijőve haladtam tovább, elmentem több kettős-tussoló mellett. Pár lépcsőn felmentem egy fél szintet, ahol „lapidárium” felirat fogadott, de nem kő-tár volt ott, hanem kövekből kialakított lépcsőzetes padok sora. Ezeket alulról melegítették, mert kellemesen meleg volt a kövek felülete.
A terem végében érdekes „épület” állt „Jég-kunyhó” felirattal s tényleg kunyhó formája volt. Megközelítettem, de nagyon hűlt a levegő már, ahogy közelebb léptem. Majd az ajtó kinyitása után egy előtérbe kerültem, ahol alig tíz fok lehetett csak. Egy másik ajtón kellett belépni a sokszögű szobácskába, ami a kunyhó volt. Ott dermesztő volt a hideg, még a „lehelet is megszegik” hideg, kb. 4-5 fok lehetett. Csak úgy sugárzott a falakból a hideg. Gyorsan ki is jöttem onnan s lefeküdtem a „római kövekre”, ahol hamarosan kellemesen felmelegedtem.
Mikor már újra normális volt a testhőmérsékletem, visszatértem a „Sótégla szauna” elé és a felfelé vezető lépcsőn indultam el az emeletet felfedezni. Felérve szemben „Infra-szauna” felirat fogadott, de bent hideg volt. Ez keskeny téglalap alakú helyiség volt, egy széles, végig húzódó paddal, szemben több infrasugárzóval a falakon. Lehet több időt kellett volna bent eltöltenem ahhoz, hogy valami bekapcsolja az infrákat, érzékelve, hogy bent vagyok. Mivel nem történt ez meg, így hamar ebből is kijöttem.
A szemközti nagyobb helyiségből ekkor jött ki egy srác bermudában és indult lefelé, de meglátva engem megkérdezte merre van a Merülő-medence. Útba igazítottam, majd benéztem a most üres helyiségbe, amely „Finn-szauna” feliratot viselt. Ott leterítve volt a padlón a srác lepedője, úgy látszik azon feküdt, nem az egyik padon. Elég nagy volt a belső tér, vagy négy szinten padok, közel 270 fokosan körben elhelyezve. Ebben elég meleg volt, de száraz meleg. Olyan 85-90 fok lehetett bent. A sarokban lévő szauna kályha ontotta a meleget. Ezt sem bírtam sokáig, meg nem akartam zavarni a srácot sem.
Kijőve tovább haladtam az emeleten, ahol egy pihenőhelyiség következett, több ággyal, fotellal, asztallal. Itt kellemes hőmérséklet uralkodott. Ennek végében egy üvegfalon túl látszott még valami, de a bevezető ajtó nem. Közelebb lépve fedeztem fel, hogy merőleges az ajtó, ezért nem láthattam. Kinyitva, beléptem a következő helyiség előterébe, ahol már látszott, hogy a folytatásban szintén pihenő van kialakítva, de már csak ágyakkal.
Innen ki lehetett lépni a fürdőépület emeletén lévő teraszra, de időben meggondoltam magamat, hiszen alattam a két úszómedencét láttam a benne úszókkal, míg onnan egy csupasz férfit láttak volna fent az erkélyen, ha kilépek. Visszafordultam és haladtam tovább a másik pihenőbe. Itt már kezdett keskenyedni a helyiség. A végén fürdő- és mellékes céljára helyiség ajtaja látszott, valamint egy „Naturalista-szauna” felirat. Most sem láttam ajtót. Közelebb lépve fedeztem fel, hogy az üvegajtó takarásban van. Az üvegajtón át próbáltam benézni, de nem sok mindent láttam bent, mert én világosban voltam s onnan néztem a relatíve sötétbe.
Látni ugyan nem láttam, de hallottam, hogy többen is vannak bent, zömmel fiúk, mert vígan voltak s eléggé hangosak.
(folyt. köv.)