Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Biológia tanárnő.3. (Érdekes álmok)

Törölt felhasználó
2009. 06. 04. 18:03 | Megjelent: 1616x
A biológia tanárnő.3. (Érdekes álmok)

Éjjel többször is felébredtem, próbáltam mocorogni, helyezkedni, de abban a kis ketrecben alig fértem el. Szerencsére a farkam nem volt merev, de tudtam a reggeli merevedés ki fog készíteni az erényövben, nem akartam a reggelt, nem akartam, hogy ismét érezzem, hogy nem az enyém ami az enyém… Szerencsére vissza tudtam aludni.. de hamar jött a reggel..


Kora hajnalban arra keltem, hogy a farkam feszül, a heréim sajognak, a tűk szúrnak, próbáltam ellazulni, mindenre gondoltam ami undorító és farok lohasztó tud lenni, de semmi nem hatott… már egy órája szenvedtem amikor elborult az agyam.. kész.. kiborított ez a tehetetlenség amikor dobáltam a testem a ketrecben mint egy megvadult állat..

Mit csinálsz?!! Maradj már nyugton! Kivered az álmot a szememből!Mi van?

Jó reggelt Viktória Úrnő! Kérem, könyörgöm engedjen ki! Nem bírom tovább! Szépen kérem: vegye le az erényövet, nem tudom tovább elviselni!

Hmmm.. kiengedlek, de nem ám lustálkodni, hanem főzz egy erős feketét és készíts reggelit nekem, de ha kérhetem most valami könnyű reggelit készíts! Az erényöved pedig MARAD OTT AHOL VAN! MEGÉRTETTED? Te faszverő kis féreg, csak az első napja van rajtad és már itt könyörögsz? Hát nincs benned tartás?!?! Így hogy fogod kibírni 1 hónapig…?

Lassan mosolyra állt Viktória Úrnő szája… Ti ”férfiak” állandóan csak vernétek a faszotokat!
Ezzel Viktória kinyitotta a ketrecemet, lábcsókkal kellett megköszönnöm. Majd kaptam egy puszit a homlokomra és ellenőrizte az erényövet, hogy rendben rajtam van...
Jól van! Látom feszülsz benne! Ezt szeretem.
Majd mosolyogva hozzátette, hogy ez biztos fáj, és miközben nézte tehetetlen testem beletúrt a bugyijába, szinte megmarkolta magát mintha le akarná tépni a punciját, egy pillanatra felsóhajtott, majd így szólt:

Zoli később ki kell elégítened, reggeli után! Addig fogod nyalni a pinám amíg a szádban nem lesz olyan izomláz, hogy ne tudj beszélni!

Ezzel elzavart a konyhába reggelit készíteni.

Lefőztem egy kávét, majd gondoltam egy könnyű reggeli… legyen müzli.

Kerestem a müzlit, de nem találtam. Eközben a farkam le akart még mindig szakadni…
Egyik szekrény, másik szekrény, tej van, tálak megvannak…
Hol a müzli?
Gyógyszeres szekrény…
Müzli! OK! Megvan…
Ekkor átfutott az agyamon… hoppá… gyógyszeres szekrény… mik vannak itt… Viagra! Cataflan! Algopirin! … és végül altató! … nem… ALTATÓ! Ez az… miért is ne! Ha eltudnám kábítani Viktóriát, akkor tudnék vele kötni egy előnyös üzletet a számomra, hogy szabadon engedjen, hogy levegye az övem, csak a képeket kell megkeresnem és szerezni valamit amivel sakkban tudom majd tartani a tanév végéig.
Elkészítettem tehát a reggelit és beletettem Viktória müzliébe felkeverve 2db altatót.

Megtálaltam és hívtam Viktóriát, magamnak direkt a kutyatálba tettem az ételt, nehogy véletlen nekem jusson az altatós adag.

Leült Viktória és elkezdett enni, én már rutinosan a lábánál hátratett kézzel lefetyeltem a reggelim, és néha lopva-lopva ránéztem Viktóriára, hogy hat e már a szer…

Igen! Szép lassan hatott a szer, néha-néha leragadt egy pillanatra a szeme, a felsőteste imbolygott, és zavart volt a viselkedése. Ekkor rám nézett..

Te féreg! Mit tettél??? Hallooooood? …. Puffff!

Ráborult az asztalra, mély álomba merült.

Eljött az én időm! Gyorsan felálltam és kerestem egy bilincset, találtam is egyet, ezt Viktóriára tettem. Ellenőriztem a pulzusát, hogy jól van-e. Szabályos volt. Megnyugodtam, mert gyilkossá nem akartam válni, egy esetleges túladagolás miatt.
Viktóriát a konyhában lévő görög dísz oszlophoz bilincseltem, és elkezdtem gyorsan felforgatni a házat, siettem, tudtam meg kell találnom a képeket, a személyim fénymásolatát és az öv kulcsát is, ha előnyös helyzetbe akarok kerülni. 2 órán keresztül kutattam, de nem találtam sehol sem…
Ez nem lesz így jó! Ki kell szednem belőle, hogy hol van.. Az ő módszereit kell alkalmaznom futott át az agyamon. Nem örültem az ötletnek, de nincs más választásom. Lehet ez az utolsó lehetőségem a menekülésre, de egyáltalán menekülni akarok..? Nem tudom!
Megkerestem a pincében az arab ostort és felmentem a konyhába, ahol Viktória még mindig aludt…
Megtöltöttem egy lábost jég hideg vízzel, majd lelocsoltam, amitől hirtelen felébredt..
Mit képzelsz te féreg! Azonnal oldozz el! Én az Úrnőd vagyok!
Jött a kába fejéből az utasítás!
Nem lehet Viktória!
Felemeltem az ostort! És meglegyintettem előtte… zavart tekintete volt, nem értette mi történik, hogy miért vagyok ilyen, félt! Szerintem még nem volt kiszolgáltatva senkinek sem!

Mit akarsz?

Az övem kulcsát! A képeket! A személyim másolatát!

Nem! Azt már nem! Ezt meg fogod keserülni…

Azt majd meglátjuk! Szerintem jelen helyzetben itt egyedül te fogsz valamit megkeserülni…

Ezzel felkaptam az ostort! És izomból rácsaptam Viktória hátára!
Ááááááááá! Viktória felüvöltött, egyből könny szökött a szeméből… a háta fel is szakadt egy kissé, amiből szivárgott a vér!

Ne tedd Zoli! Én azért voltam kemény veled mert kellesz nekem! Értsd meg!

Még soha nem bántottam lányt, élveztem a hatalmat, de féltem is a fizikai bántalmazástól, mintha túl gyenge lennék hozzá, hogy kínt okozzak, lehet ehhez is erősnek kell lenni, és nem csak az elszenvedéséhez…?! Nem tudtam, hogy jó ötlet e volt ebbe belekezdeni, de ha már elkezdte folytatnom kell…

A képet, személyit, kulcsokat!

Nem!

Tsss!
Ááááá…..

Zoli, Zoli! Ébresztő! Ébredj fel! Már fél nyolc van!
Höhh, höhh, höhh…. Zihálva keltem fel!
Úr isten mit tettem?
Semmit! Csak álom volt! Ott voltam a ketrecben! Hogy tehettem?
De nem tettem semmit… jött magamban a válasz!
Zavart voltam és izzadt!

Minden rendben van Zoli?

Nem azaz igen! Össze vissza beszéltem!
Viktória nem értette mi lelt engem! Hatalmas bűntudatom volt az álmom miatt! Nem értettem magam! Viktória kinyitotta a ketrecet és én térdelve átöleltem mind a két lábát, szorosan fogva, ezt sem értettem, hogy mi késztet erre! Tegnap még szenvedtem és átkoztam a napot… most meg itt imádom Úrnőm lábát!
Kértem, hogy hagy készítsek reggelit…
Rendben van!

Elkészítettem a reggelit, müzlit csináltam, és kávét, ahogy az álmomban volt, persze altató nélkül.

Mind a két tálat az asztalra tettem és hívtam Viktóriát! Még mindig zavarban voltam. Leültünk, Viktória méricskélt, valamit láthatott rajtam, hogy zavar…
Én bambán ültem, ettem és a szemem előtt volt az álmom…

Mondjad! Mi bánt Zoli?
Semmi…
Ki vele, ne akard, hogy kivallassalak!

Jól van- jól van… volt egy álmom, ami fura volt és bánt.
Meséld el!

Összeszedtem magam, és töviről hegyire elmeséltem az álmot, Viktória egyszer sem szólt közbe, csak figyelt és hallgatott…

Érdekes Zoli! Köszönöm, hogy elmondtad, szerintem a tudatod még mindig küzd ellenem! A tudatalattid még nem hódolt be nekem! De befog! Jött a lágy hangján a válasz, nem volt fenyegető, mosolygott is.

És élvezted a hatalmat az álmodban?
Nem, igen! Talán… nemtudom…

És mond csak Zoli, szeretnél úgy igazán a szolgám lenni, tudod így sem- úgy sem lesz választásod, de ha az akarsz lenni, akkor lehet köztünk egy harmonikus, de szigorú úrnő-szolga kapcsolat, sőt egy kicsit több is…

Hallgattam a szavait, gondolkodtam, és nem tudom milyen meggondolásból de egy határozott IGENT mondtam, csak a fájdalom, tettem hozzá, a kínok szörnyűek amiket néha okozol.

Értem Zoli! Tudod ez ezzel jár, minél jobb szolga leszel annál kevesebbet kell szenvedned a bűneidért és akkor csak az én szórakoztatásomra fogon néha kicakkozni a seggedet…

Értem Viktória Úrnő! Szeretném ha… ha… megbüntetne!

De miért?

Az álmom miatt. Bánt engem.

De az csak egy álom volt Zoli!

Tudom-tudom, de szeretném ha feloldoznál valamivel. Szeretném a terhet ledobni…

Hmmm… szóval tényleg bánt?

Igen!

Jól van! De nem lesz akkor hétköznapi büntetés, a személyiséged, a lényed fogom megalázni, és nem csak én te magad, és minden ember aki látni fog téged…

???? tessék? Nem értem!

Majd rájössz! Nem fog fájni, annyit elárulok.

Ezzel Viktória felállt és elindult öltözni… apropó Zoli, altató tényleg van az egyik szekrényben….

Lehet tegnap láttam amikor csináltam a rántottát és kerestem a fűszereket. Az agyam biztos elraktározta…
Lehet Zoli…?!

Öltözz! És várj meg a bejárati ajtó előtt.

Ekkor elrohantam felöltöztem és vártam az ajtó előtt, nem tudtam, hogy mi fog történni, de nem is nagyon érdekelt, csak annak örültem, hogy nem fog fájni ami történni fog.

Viktória megjelent előttem, elég hétköznapiasan de mégis vonzóan és nőiesen öltözött fel, egy szűk nadrág, egy tűsarkú és egy blúz volt rajta… Kimentünk a házból és beültünk az autójába!

Elmegyünk vásárolni! Mondta Viktória!

Az úton csendben voltunk, leparkolt Viktória egy Bp-i nagy bevásárló centrum mellett, majd bementünk.

Vásárolni fogunk!
Itt is egyik kedvenc boltom! Bementünk. Viktória elkezdett kotorászni a boltban, árultak csupa női holmit… cipőt, harisnyákat, szoknyát… fehérneműket…

Meg is fogott egy szoknyát, rövid volt és bőr, szűk fazon, majd odajött hozzám…

Szerinted ez jól néz ki?

Elképzeltem Viktória Úrnőn a minit és egy határozott IGENT válaszoltam!

Jó mert nem nekem lesz!

Ekkor még nem értettem semmit az egészből, csak vártam, odahívta az eladónőt…

Hello, szia… van ebből egy számmal nagyobb? A barátomra lenne, aki be akar újítani egy pár sexi darabot!

Lemerevedtem! Mi van? Úúúhh, na ne.. Ez vér ciki, egyből a padlót kezdtem nézni, és nem mertem senkire sem nézni, főleg az eladóra nem. Meg sem tudtam szólalni! Rohadtul gáz volt.

Tudja imázs-t szeretne változtatni a fiatal úr.

Üdvözlöm, értem, jött a fiatal eladó szájából a zavart válasz!

Próbálják fel ezt!

Ezzel Viktória kezembe nyomta az egy számmal nagyobb méretű női szoknyát és utasított, hogy vegyem fel..

Ott a próbafülke gyerünk!

Ne kérlek, ne tedd velem, inkább a pincédben a kínok!
Az előbb még azt mondtad, hogy a fájdalom nem az erősséged, suttogtunk egymásnak…

Na nyomás!
Ezzel elkullogtam a próbafülkébe… nagyon megalázva éreztem magam, jobban mint eddig amikor Viktória szavaival alázott, a két eladónő egymásra nézett, az egyik mosolygott a másik pedig úgy nézett rám mint valami beteg emberre.

A próbafülkében felvettem a miniszoknyát, épp, hogy a tököm eltakarta, feszült rajtam, mint egy ronda nő, úgy néztem ki a tükörben!

Viktória meg volt elégedve. Hozott két harisnyát is..

Fekete vagy piros?

Fekete!

Jó akkor megkapod a pirosat!

Valamint egy blúzt, egy komplett női szett ruhát kaptam. Azon gondolkodtam, hogy csak nehogy ismerőssel találkozzak, csak azt ne, mert tovább adja és akkor elsüllyedhetek a földben életem végéig, a boltba hol egy-egy ember betévedt, vagy benézett, amint megláttak engem amint női ruhákban mutatom magam Viktóriának a próbafülke előtt, vagy kifordultak az üzletből, vagy megvetően néztek…

Így a lelked, a legbelső éned fogom megalázni..

Mi kell még Zoli? Gondolkodott Viktória.
Hát persze!

Mekkora a lábad Zoli?

44.

Szia, bocsi, melyik cipőkből van 44-es?

Ezzel az eladó elkezdte mutogatni azokat a cipőket amikből 44-es volt.

Viktória ki is választott egy fekete tűsarkú szandált nekem, nagy sarka volt ennek is, miért is ne, had törjem a bokámat… gondoltam magamban.

Felpróbáltatta velem, alig tudtam megállni, úgy álltam mint egy gólya ami be akar fosni.

Menj egy kört Zoli!

Elkezdtem kopácsolni a cipőben, de alig haladtam.. Ti nők hogy tudtok ilyen cipő csodákban nőiesen menni, morfondíroztam magamban.

Ez jó lesz. Megvesszük. Nyomás a kasszához.
A megalázottság érzése szinte már állandó volt, és kezdtem megkönnyebbülni, megyünk, mi lehet ennél rosszabb?

Az eladó mondta a végösszeget, és nézett rám. Viktória is rám nézett.

Ekkor kapcsoltam, hogy fizetni kéne.. nekem? Nincs is itt a tárcám, és ha itt lenne se lenne benne ennyi pénz. Ez téboly.

Viktória nincs nálam pénz!

Te mocsok már megint elvárod, hogy én fizessek helyetted?

Törpe voltam, az eladó fal fehér, Viktória meg mint aki minden nap ilyet tenne, inkább süllyedtem volna a padlóburkolatba, mint, hogy ott álljak hülyén..

Viktória kifizette a számlát majd visszamentünk a kocsijához.

Jól van vegyél le mindent! Levetkőztem, de közben kérleltem Viktóriát, hogy válasszon valami más büntetetést…

Te kérted Zoli!

De már nincs bűntudatom! Köszönöm szépen, hogy megbüntetett Viktória!

De még meg se büntettelek! Ez csak az előkészület volt. Amúgy is, ne törődj másokkal, hogy ki mit gondol rólad, nem számít…

De..de…

Öltözz!

Felvettem mindent: a harisnyát , cipőt, blúzt, szoknyát…
Ekkor Viktória levette az erényövem. Ez kellemes volt, végre szabd vagyok, de ott voltam mint egy kiszuperált kurva…
Valamint elővett egy bogyót…
Na nem már megint egy bogyó, kék színű!
Vedd be!
Mi ez?
Vedd be! Ne izgulj férfiak ezrei szedik!
Vi-vi-viagra?

Igen!

Ha nem veszed be most azonnal kilöklek a kocsiból így ahogy vagy, és akkor még haza se tudsz menni…

Nem volt mit tennem, bevettem a viagrát. Eltelt 15 perc, és éreztem a hatását, lassan elkezdtem merevedni. Pláne, hogy Viktória rásegített. Simogatta a farkam. Ettől állt mint a cövek a miniszoknyában. Nagyon látszott!

Ugye tudod mi következik Zoli?

Nem! Ugye nem?! Nee… kérlek… bármit-bármit megteszek…

Ekkor Viktória a vezető ülés melletti ajtó tárolójából kivett egy elektromos sokkolót…

Most szállj ki, és az Oktogonon a BurgerKing mellett menj el, az első utcán fordulj jobbra, majd azon menj végig, lesz ott 3 teaház, a Zöld Teknős Barlangja előtt várlak!

Ezzel elkezdte a sokkolót kisütni az orrom előtt, az elektromosság szaga megcsapta az orrom és nem akartam megérezni a testemen a feszültség érzését.

Kiszálltam a kocsiból és Viktória kilőtt… Ott álltam női ruhában, ritka hülyén nézhettem ki, úgy is érzetem magam. Megalázottan. A szoknya feszült rajtam, és a farkam úgy ágaskodott, hogy messziről lehetett látni.. Nem volt mese elindultam a megadott helyre, próbáltam az embereket kikerülni, de nem sikerült, mindenki engem bámult, el tudtam volna süllyedni szégyenemben, az emberek megvetően néztek. Bántam, hogy a lelkiismeret furdalásom miatt büntetést kértem Viktória Úrnőtől. De már késő ezen morfondírozni. A cipőben alig tudtam járni. A vádlim fájni kezdett, és botladoztam mint egy szerencsétlen. Egy anyuka a kisgyerekével ment az egyik mellékutcában..:

Anyu!? Miért néz ki úgy az a bácsi?
Kisfiam menjünk gyorsan! Ne nézz oda!

Erre nem tudtam jobbat kitalálni, mint, hogy odaszóltam, hogy kandi kamera.
Jött az ötlet.. így könnyebb lesz.

15 perc alatt oda is értem a teaház elé ahol Viktória parkolt, majd letekerte az ablakot és megkérdezte, hogy miért nem azon az útvonalon mentem amit mondott?

Erre annyit mondtam, hogy ott rengetegen voltak.

Majd belülről kinyitotta a csomagtartót és mondta, hogy pattanjak oda be. Be is szálltam gyorsan mert jöttek az utcában, majd Viktória elindult.

Hazafelé vette az irányt, vasárnap dél körül járhatott az idő és tudtam nemsokára vége lesz a hétvégének, csak vasárnapig kell nála lennem. Reménykedtem, hogy ezzel vége lesz a mai napi megalázásomnak.

Hamar megérkeztünk, kinyitotta a csomagtartót és ki kellett szállnom..

Ki engedte meg, hogy levedd a cipődet te kis ribanc?

Senki! Sajnálom Viktória Úrnő!

Helyes! Egy ilyen csini kis ribancnak egy ilyen csini kis cipellő jár!

Bementünk a házba, ahol elővett egy fura szerkezetet egy láncos-pántot amin lakat volt, rárakta a cipőre, majd fel kellett vennem a cipőt újra és rá lakatolta a lábamra.
Így hallom majd mindig, hogy hol van az én kis ribancom!

És most táncolj nekem!

Igenis Viktória Úrnő!

Már nem is éreztem magam rosszul, lakáson belül voltunk, itt a nyilvános megalázáshoz képest jól éreztem magam, és bármit megtettem volna már.. hisz csak Viktória látja…

Elkezdtem táncolni neki, de nem nagyon ment, hamar le is állított Viktória.
Majd elém dobott egy 50Ft-ost.

Ez a tiéd! Ez a mutatvány ennyit ért!

Megebédeltünk, én a kutyatálból a lába mellett, és elmosogattam. Majd lehívott a pincébe.

Vetkőzz meztelenre!
Levetkőztem és egy székhez vezetett ami 45 fokos szögben meg volt döntve hátrafelé. Egy kis méretű műfarok volt rajta ami be volt síkosítóval kenve.

Ülj fel rá! Jött az utasítás.

Lassan felültem rá, elég pici volt, így csak kellemetlen volt, de nem fájt. Ezek után rögzítette a derekam, a lábam, a karom, a nyakam… és levetkőzött meztelenre. A testem az meg volt döntve hátrafelé, a fejem az pont olyan 1-1,5 méter magasságban lehetett. Viktória odajött hozzám és elkezdte izgatni a faszom, amitől fel is állt rendesen. Tudtam, hogy ez megint valami rafinált kínzás lesz.. de nem tehettem semmit, egyenlőre élveztem ahogy simogat. Néha néha egész közel kerültem az elélvezéshez, de akkor vagy abbahagyta, vagy elszorította a farkam. Teltek a percek és reménytelen vágyam nem enyhült csak egyre szörnyűbb lett. Majd elővett egy 11-12cm hosszú vékony fémszerű dolgot és beledugta a farkamba, na ez már sokkal kellemetlenebb volt, összeszorított fogakkal ki lehette bírni, de olyan volt mintha megdugnának csak nem hátulról, hanem elölről, így rosszabb sokkal. Csatlakoztatott hozzá egy vezetéket, és a kezébe vett valamit.

Ez egy távirányító, elektromos herkentyű. A seggedben van az egyik, a farkadban a másik pólus, ha nem fogsz rendesen dolgozni, jönnek a csillagok. Most ráülök a szádra! Te pedig nyalni fogod, ha lassú leszel, vagy hamar kifulladsz, akkor jobb ha készülsz a kínra.
És most NYALJ!

Ezzel Viktória odanyomta a punciját a számhoz és elkezdtem nyalni. Hamar nedves lett.. az arcomról csurgott le a nedű a mellkasomra, az arcom tele volt a punci nedvével. Viktória ritmusosan kefélte a számat miközben nyaltam, mintha faszt dugna, néha-néha elvette a testét, majd újra visszanyomta. Játszott velem. Lassan kezdtem kifáradni, már legalább egy bő fél órája úgy nyaltam mint egy gép amikor egy kicsit belassultam. Ekkor kellemetlen érzés hatolt a farkamba és a farkam és seggem közötti részbe, meg is ugrottam tőle, és máris új erőre kapva fojtattam.
Viktória nagyokat nyögött rajtam, néhol magát simogatta, néhol a farkammal játszott, egy kicsit verte, aztán abbahagyta, egy percre nem hagyta, hogy a vágyam lankadjon. Iszonyatos volt, hogy nem tudok elélvezni, de tudtam most egy jó darabig fogja ezt játszani velem. Viktória szép lassan el is élvezett ahogy nyaltam erősen a kis ajkait és közben az orrommal dörzsöltem erősen a punciját. Szinte már alig kaptam levegőt. Hatalmas csókot nyomott a számra, és megnyalta az arcom és így szólt:
Hmm.. milyen finom vagyok…
Majd lekúszott a farkamhoz és elkezdett szopni, erősen szívta a dákóm. Erős impulzus volt ez számomra, már majdnem elélveztem, az alhasam feszítettem, amikor Viktória újfent abbahagyta. Ezt csinálta velem vagy fél órán keresztül, nem bírtam se testileg, se lelkileg, őrjítő érzés volt, olyan voltam mint egy kisgyerek aki hisztizik a játékáért, vagy egy kocka csokiért, de itt többről volt szó. A kielégülésemről.
Kérlek engedj elélvezni…
Nem!
Folytatta Viktória a kényeztetésem! Én egyre vadabbul rángatóztam. Hisztiztem mint egy gyerek, semmi sem számított számomra, olyan kétségbeesett voltam, hogy ha a világuralmat kínálták volna fel nekem, akkor is inkább az elélvezést választottam volna. Igaza van Viktóriának, egy kis ”faszverő” vagyok..
Majd sokadig majdnem orgazmusom után magamra hagyott Viktória. Még fél órán át volt erekcióm mire lekonyult a farkam. Lassan Viktória is visszajött és feltette a farkamra az erényövet ahogy tegnap este, és lelakatolta. A lakat kulcsát a nyakláncára tette.

Ez mindig itt lesz a nyakamban. Az iskolában is, látni fogod mindig hogy a szabadságod kulcsa nálam van, és érezni fogod, hogy tested az enyém. Az enyém vagy!
Súgta a fülembe.

Jövőhét pénteken ugyanígy foglak várni. Ne késs!
Ezzel Viktória eloldozott, és felmentünk a pincéből az első szintre, letusoltam, felöltöztem. Viktória megkínált konyakos meggyel, amit nagyon imádok.

Beszélgettünk még egy fél órát. Szóba került a rabszolga verseny is, amit tegnap említett nekem. Mesélte, hogy két feladatból fog állni a verseny. Bizonyítani kell majd elszántságot és kitartást, valamint hozzátette, hogy a vesztes 3 hónapig nem élvezhet majd, és kegyetlen kínzásban lesz része, amit több domina és mester fog egyszerre végrehajtani, a nyertes viszont 1 hónapig mentesül az erényöv viselése alól és egy nem azonos nemű szolgát kap, amit mestere vagy úrnője kontrollja alatt szabadon használhat, de ugyanúgy szolga marad!

Lehet egy kérésem Viktória Úrnő?

Mi lenne az?

3 percig had tehessek bármit, ha kérhetem.

Rendben!

Mélyen Viktória szemébe néztem, majd odabújtam hozzá, átöleltem és megcsókoltam, nem úgy mint egy szolga, hanem mint egy férfi, beletúrtam a hajába. És finoman megharaptam az ajkát. Élveztem a forró pillanatot azt leszámítva, hogy a farkam sajogni kezdett az övben, de nem érdekelt. Megköszöntem a hétvégét és azt mondtam, hogy remélem jó szolgája leszek..

Köszönöm a csókot Zoli. Ez szívből jött. Éreztem. Ennek örülök. És ha megakarsz csókolni, tedd, ha én is akarom akkor majd hagyom, de ha nem akarom akkor úgy is tudtodra hozom, vagy szóval vagy csak tökön leszel rúgva, de úgyis érezni fogod idővel, hogy mikor teheted és mikor nem.
Most menj haza. És ne felejtsd el, pénteken légy pontos.

Viktória kikísért a kapuig, a kezembe nyomott egy cetlit, amin internetes címek voltak, BDSM tartalommal.

Ezeket olvasd el, szombaton ebből dolgozat!

Elköszöntünk, majd elindultam hazafelé. Hosszú volt a hétvége, sok minden történt, sok élményben és nem kifejezetten élményben volt részem, egy biztos az élet tapasztalatom 3 nap alatt többet gyarapodott mint évek alatt ezelőtt. Az övé voltam, ezt érzetem magamon! Tudtam, hogy a jövő hét hétvége is sok élményt tartogat számunkra…


Folyt. Köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa