Cikkek idő szerint
2024. 04. (39)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Nőuralom 5

Törölt felhasználó
2013. 08. 18. 21:22 | Megjelent: 1319x
Túl szép, hogy igaz legyen. Fekszem a nyugágyon a fa árnyékában és olvasok. Mellettem karnyújtásnyira a kis asztalon limonádé jégkockával. Eleinte nemigen tudtam az olvasásra figyelni, Rexen gondolkoztam és azon, hogyan oldjam meg az érdeklődésének fenntartását észrevétlenül. Tudom, hogy idő előtt kiégne, ha nem gondoskodnék arról, hogy ez neki is izgalmas legyen. Persze valamiképp így is izgalmas, de arról is gondoskodnom kell, hogy neki fájdalmasan legyen izgalmas, sóvárgással, gyötrelemmel és kielégületlenséggel vegyes izgalom legyen. Ezért sokat kell lásson belőlem és sok ideig. Tudom milyen hatással vagyok rá és ezt ki kell használnom.

Létrehoztam a kontrasztot. Meztelenre vetkőzve olvastam tovább, közben időnként csettintésekkel ugráltattam Rexet. Azt sem akartam, hogy végig rajta járjon a fejem, élvezni akartam az életemet. Megpróbáltam annyira belemélyedni a könyvbe, hogy teljesen elfelejtkezzek róla. Beküldtem a szerszámos fészerbe, hogy ne is lássam. Úgy gondoltam rá, mint egy kutyára, vagyis csak annyira foglalkoztam vele, hogy néha megetessem és biztonságban tudjam, ugyanakkor felfokozott, felizgatott állapotban, a kényelem teljes hiányában. Néha amikor kortyoltam a még mindig hideg limonádémból szenvedése eljutott tudatom egy távoli zugába, de csak egy pillanatra. A fészerben rekkenő meleg lehetett, de láttam, hogy résnyire nyitva hagyta az ajtaját, nem lehet baja. Az ember sokat kibír, reggel amikor felkelt ihatott, hat előtt. Hattól szolgálatba kell állnia frissen zuhanyozva (hideg vízzel), tiszta ruhában, napközben pedig nem ehet, vagy ihat egyáltalán, csak ha én, vagy a lányaim adunk neki valamit. Éjféltől reggel 6-ig, ha épp nincs szükségünk rá aludhat a zugában, ihat csapi vizet és ehet maradékot amit a táljába teszünk. Ez elég neki a túléléshez, sőt nem is célom éheztetni, mert az a szolgálat rovására menne. Kiadós adag főtt rizst szokott kapni, persze sótlanul, ízetlenül, de ez elég energiát ad neki. A maradékokból pedig hozzájut elég vitaminhoz és egyéb táplálékhoz amitől egészséges maradhat. Lányaim amúgy is pazarlóan esznek, mellettük megélhet.

Valahogy elaludtam a nyugágyon, a könyv mellett. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de az árnyékok megnyúltak. A derekamon a törölköző félrecsúszott, magamon éreztem Rex szemeit a távolból, a fészerből. Remélem jól bírja a szomjúságot, rég adtam neki inni, talán most itt az ideje. De előbb megmártózom a medencében. Jó dolog ez a medence. Ilyen meleg időben a legjobb. Most csak a nap melegíti és pont kellemes a hőmérséklete. Úszom pár tempót, majd kicsit megülök a szélén. A délutáni nap fodrozza a hajamat, remekül érzem magam. Végignézek a testemen: sikerült leadnom a felesleget, lábaim szépek, körmeim kifestve. Melleim lebarnultak, meg vagyok elégedve magammal. De kezdek már éhes lenni és a lányaim is érkezhetnek hamarosan. Itt az ideje, hogy megitassam Rexet.

Csettintettem, mire odafutott és letérdelt, kissé elgyötörten nézett ki. Kiszálltam a vízből, körülöttem lett egy kisebb tócsa.
- Parancsoljon asszonyom.
- Hozd ide a törölközőmet.
- Igenis.
- Most nyalogasd le a vizet a lábaimról. Úgy, a lábujjaimtól a combomig. Jó, mehetsz feljebb is, ott több vizet találsz. Elég lesz. Most nyald fel a földről is ami maradt. Majd gyere be utánam és hozd a könyvemet is.

Cserepes ajkai eleinte karcolták a lábamat, tényleg nagyon szomjas lehetett. Csak úgy itta magába a nedvességet. Ha nem állítom le, még túl messzire is elment volna, de most nem volt itt az ideje, még betoppan valaki. Most megyek és lezuhanyozom, addig Rex készít valami vacsora félét. Megkérdezem a lányokat, hogy mikor érkeznek. Lil azt mondja, hogy már ittak nem tud vezetni hazafelé. Felajánlom neki Rexet, az autója ott maradhat a barátnőjénél. Meg is beszéltük.
- Rex, elmész a lányokért, itt a cím. De előbb szedd rendbe magad. Zuhanyozz le, borotválkozz, egyél valamit a hűtőből, igyál sok vizet. Ihatsz egy kávét is, vezetned kell. Menni fog?
- Igen asszonyom, menni fog. Parancsoljon, készítettem néhány szendvicset.
- Helyes, készíts magadnak is kettőt. Kivételesen.
Láttam szemében a csillogást, nem számított ilyesmire, de az autóvezetés érdekében ragaszkodtam hozzá.
- Mielőtt elmész még gyere ide kicsit. Térdelj le elém és tedd a dolgod. Tudom, hogy egész nap néztél. De nehogy magadhoz érj. Ügyes vagy, elég. Most már indulhatsz. Állj! Még egyszer mosakodj meg.
- Igenis asszonyom.

Elindult és írtam Lilnek, hogy készülhetnek. Visszaírt, hogy jöhet-e két barátnő, mert asztaliteniszezni szeretnének. Pár napig nálunk lennének. Rendben, csak holnap még visszamentek Rexszel a kocsiért.
Most végre egyedül vagyok itthon, kiülök a nyugágyba és hallgatom a tücskök cirpelését. Az élet szép, elégedett vagyok és kielégült. Álmom beteljesül, már csak meg kell tartsam amit elértem. És tudom, hogy menni fog. Rexet már teljesen magamba bolondítottam.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.