Sorozási után katonai kiképzés fantázia (7)

A lengyel tiszt mókája, reagálása a csaj „húzására” megoldotta a helyzetet, így szent lett a béke ismét. Döntöttem. Sorakozót rendeltem el, majd mindenki a házban magához, de nem magára (!) vette a cuccát és sorban elhagyták a házat, amit a főtörzs bezárt és csatlakozott hozzánk a sor végén. Én vezettem a sort fel a fák között, majd neki a meredek hegyoldalnak, míg nem kijutottunk a fenti tisztásra a csúcson, ahol elénk tárult a kétszintes ház, majd mögötte a szép kilátás egészen távolra, még Szlovákiára is.
A főtörzs előre sietett, kinyitotta a házat az emeleten s besorjáztunk. Bent nagy volt a meglepetés, mert emeletes ágyak is voltak, meg az ablaknál két különálló. Az egyik az én ágyam lett, míg a másikra a főtörzs került. A többiek választhattak maguknak helyet.
Az elhelyezkedés után a főtörzs vezetésével két srác leszaladt a kocsihoz a felszerelésért, míg én az alsó szintet kinyitva megmutattam, hol, hogyan lehet majd főzni. A háztól távolabb a ciszternát is megmutattam, a vízvétel lehetőségét, no meg a fák között a latrinákat.
Kis szabadidő után újra rajokba rendeződtek és a rajparancsnokok a térképen a következő útvonal szerint vezették rajaikat a vízmosáshoz, fürödni. Természetesen ez sem múlhatott el viccelődés nélkül, így a sárdobálás volt a fő móka. Még nem tudták, hogy az hamar tapad, szárad s akkor, jaj, a szőröseknek. Így is lett, mert nem mindenki mosta le alaposan magát, így voltak sárfoltok szinte mindenkin. Ekkor került elő az általam hozott lovaglópálca és körbe járt, hogy mindenki a másikon kipróbálja a hatását. Volt megint sikoltozás, sziszegés, nevetés.
Míg a többiek hangoskodtak, azt vettem észre, hogy a japán tiszt és a cigánygyerek óvatosan kihúzódik a többiek közül és két irányban eltűnik a bokrok között. Rajtam kívül talán más nem is látta ezt meg, azonban tévedtem. A rajparancsnokok is felfigyeltek, de csak figyeltek. Hamarosan azonban távolabb fojtott kiáltozás, küzdelem zaja hallatszott, ami ágrecsegéssel váltakozott. Most már a két rajparancsnok is futott a zajok irányában s hamarosan ketten-ketten hoztak keményen megmarkolva egy-egy falusi suttyót, akik alig lehettek tizenhét-nyolc évesek. Mindkettő napbarnított, szőrös, rövid frizurás volt. Erősen vergődtek az őket felkarjaiknál megmarkoló legényeim között.
- Most mondjátok, kire-mire leselkedtetek itt? – kérdezte meg a lengyel tőlük.
- Csak úgy erre jártunk, erdei málnát szedni s hallottuk a visongást, gondoltuk megnézzük, kik azok. - felelték vontatottan.
- Persze, s mikor láttátok mezítelenek még érdekesebb volt, főleg, hogy addig nem, vagy alig látott, izmos csajokat is stírölhettetek, megbámulhatjátok. – folytatta a lengyel a faggatózást.
- Igen, azaz nem. – nyögte ki az egyik. A másik csak vállat rántott. Mire az egyik csaj elé lépett, megfordult lassan előttük, majd megszólalt:
- Nézzétek, bámuljátok, van mit! De, mi is megnéznénk Titeket! Vetkőzz! – csattant az utolsó szó az ajkán. A két suttyó összerezzent s tiltakozott. Akik fogták még erősebben tartották őket a csaj pedig lerántotta a gatyát róluk. Azon próbáltak összegömbölyödni, de erre már négy másik srác is elkapta a lábukat és húzta szét azokat. Ott álltak kifeszítve, nem éppen ágaskodó szerszámaikkal, sőt inkább löttyedtek voltak azok. A srácok rájuk mutogatva nevetgéltek, de a másik csaj is. Végre odalépett és maga is riszálta a farát, hastáncot járt s még kézzel ingerelte is a falusiakat. Azok vonaglottak a srácok kezei között, de lassan azért kezdett növekedni, majd már állni a dákójuk is. A csaj ezt látva, megszólalt:
- Fogjátok erősen és lássuk volt-e már pinában? – kezdte és lassan ráhúzta magát a falusi srác ágaskodó dorongjára. Majd visszaemelkedett, megujjazta kicsit magát, nyálát is odakenve s újra ráült a falusi dorongjára. Már mozgott, hamarosan lovagolt azon. Nem sokára azonban leugrott róla és hátrafordulva hatalmas pofont kevert le a srácnak, miközben az kilövellt, nem is egyszer s nem is kicsit.
- A pimasz, még belém ment volna el, gumi nélkül. – hörögte a csaj.
Most a másik is odalépett a magasabb falusihoz, elé térdelt, szopogatta, így vastagította a farkát, majd magát megujjazva, szintén meglovagolta alaposan. Az azonban felkiáltott, hogy mindjárt elmegy, mire a csaj leszállt róla és hagyta kispiccelni. Ez is szép mennyiségű volt.
- Akkor most az élvezet után, jöhet a fizetség! – szólalt meg az első.
- De hiszen nálunk nincs pénz! – tört ki a falusiakból a kétségbeesett kiáltás.
- Nem csak pénzzel lehet nálunk fizetni! –szólalt meg a másik csaj.
- Hanem? – értetlenkedett a két falusi suttyó.
- Természetben is elfogadjuk a fizetést. – felelték a csajok szinte egyszerre.
- Természetben? Hiszen itt vagyunk, ennék természetesebb nem is lehet. – értetlenkedtek még mindig a srácok.
- Jaj, de értetlenek vagytok. Szerepcsere, erre gondoltak a csajaink. – szólalt meg a szenegáli néger.
- Mi, hogy? Szerepcsere? Hogy képzeled? – tiltakoztak azonnal.
- Én sehogy, de ahogyan ismerem a csajainkat, Ők nem csak képzelték, de meg is valósítják! – vált szelídből fenyegetővé a hangja.
Úgy is lett, mert az egyik csaj hatalmas felcsatolós vibrit húzott elő a zsákjából és mutatta, hogy állítsák előtte négykézlábra a kisebbet. Majd mikor nehezed, de sikerült, akkor vízzel is megujjazta, még rá is köpött párat az ánuszába, majd vette a felcsatolóst és lassan bevezette tövig. Ekkor felcsatolta és már mozgott is benne erősen. Közben véletlenül a srác szájához ért, aki megharapta. Erre jó nagyot döfött még párat belé, majd felpattanva többször seggbe rúgta a srácot, hogy az előre esett a patakba. Csurom víz lett az inge ettől.
A másik, magasabbat, addig tartották állva a többiek. Most minden szem rá szegeződött. Kissé remegett, de megszólalt:
- Kérlek, engedjetek el! – szólt az őt fogó fiúkhoz. - Magam is igába tudom hajtani a fejemet, akarom mondani a seggemet! – folytatta.
- Engedjétek el, had lássuk! – szólt a másik csaj. A falusi pedig levette az ingét, alaposan megköpködte a mutatóujját, majd saját magát ügyesen megujjazva négykézlábra állt és hátraszólt:
- Hol a pacim? Jöjjön a vágta!
A csaj sem vonakodott, hanem átvéve a felcsatolós vibrit belenyomta a srácba, de be is kapcsolta. AZ felkapta a fejét a rezgést érezve hátsójában, majd elmosolyodott.
- Ez már a vágta, vagy ügetés csak? – kérdezte meg hátranézve.
- Majd mindjárt megtudod. – felelte a csaj és felcsatolva a vibrit alapos mozgásba kezdett.
A srác vonaglott, ide-oda, de látszott élvezi nagyon. Jó ideig lovagoltak együtt, míg a csaj leállt és kihúzta a vibrit a srácból. Előre hajolt és valamit súgott a fülébe, mire az vissza, de hosszabban. A csaj felállt és a rajparancsnokom volt legközelebb, ezért annak fülébe súgott valamit. Az elcsodálkozott, bólintott, majd a még mindig patakban fekvő falusit karon fogta, kiemelte és távolabb, egy bokor mögé vitte. Hamarosan visszatért, egyedül.
Most a csaj hajolt újra a szenegáli néger füléhez és mondott valamit annak. Az is elcsodálkozott, de tette, amire kérték. Odatérdelt a négykézlábon álló srác elé, aki keményre szopta, majd mögé lépve, kezdetben óvatosan, majd egyre gyorsabban döfködte az ánuszába a farkát, de mindig kihúzta az újabb döfés előtt. Végül már olyannyira felgyorsult a ritmus, hogy nem húzta ki teljesen, de erősen döfött, tolt, míg nem megrándult és a srácba spriccelt. Ekkor intett a srác hátranyúlva széthúzta a farpofáit s a néger elvégezte a dolgát arra. Így kimosta a belekerültet.
A srác és a néger is kimosakodott, a többiek is még egyszer, majd mindannyian mentek fel a házhoz, vitték a másik falusi suttyót is magukkal, de azt erősen karonfogva. A magasabb ment magától is, örömmel.
(folyt. köv.)