A kegyetlen Nagyúr - Bevezetés

A történet egy elképzelt világban játszódik valamikor a távoli jövőben.
A Földön a nemzetek között megszűntek az ellentétek, viszont a társadalomban teljes férfiuralom alakult ki.
A nőket eszközként, tulajdonként használati tárgynak tekintették. Nem volt semmi joguk többé, a tulajdonos bármikor megölhette a tulajdonát. Árúként adták vették őket, egy férfinak bármennyi rabszolga nője lehetett, csak a pénze szabott határt.
Az árat elsősorban a külső és a tapasztalat határozta meg, amit független szervezetek minősítettek.

Először csak házi rabszolgaként tartották a nőket, minden ház körüli munkát nekik kellett végezniük: mosás, főzés, takarítás, vasalás, valamint az urukat kielégíteni minden szexuális vágyukban.
Ahogy telt az idő, a nőket bevonták a fizikai munkába is, később már a nehéz fizikai munkát is nőkkel végeztették.
Később kedvelt szórakozása lett a férfiaknak, hogy a nőket állatként tartsák és ennek megfelelően bánjanak velük.

A legkedveltebb női állatfajta a ló volt. A nagyvárosokban a környezetvédelem miatt kitiltották az autós forgalmat és a városon belül nagyobb távolságra csak "lovaskocsikkal" lehetett közlekedni, ahol a lovak nők voltak.
Aki tudja mit jelent a "pony play", annak már bizonyára ismerős lesz: a nőket lónak öltöztették, lábukra patacsizmát húztak. A patacsizma egy 5-10 cm vastag talpú platform csizma, aminek elöl lópata formája van és hátul nincs sarka. A talpára fém patkót is tettek, hogy hangosan klaffogjon a betonon. Ruhát a lovak nem viselhettek, bugyi helyett erényövet kellett viselniük 2 dildóval és a fenékdildó egy lófarokban végződött. A mellüket szabadon hagyták, a mellbimbóra piercing-et tettek, amire csengőt akasztottak,szájukba zablát tettek, ezen keresztül lehetett irányítani őket, a fejükre pedig hosszú tollas fejdíszt.

Egy ló kiképzése hosszú időt vett igénybe, meg kellett rendesen tanítani járni a patacsizmában. Lassú haladásnál a térdet derékig felhúzni(ún. lójárás), ügetni, futni.

A lovakat nem csak kocsihúzásra használták, ha a gazdának úgy tartotta kedve bevonta a házimunkába, szexrabszolgának vagy ha épp kedve tartotta akkor a szadista vágyait élte ki rajta.

A történetem egy gazdag férfiról Alfredo Nagyúrról szól, aki egy forró szombat nyári napon beült a hintójába és elindult a közeli város rabszolgapiacára, egy új rabszolgalány után nézni.

Folytatása következik...