redmarks (68)
Domináns
Férfi, Hetero
  • Van nyilvános albuma 
  • Van blogja 
Cikkek idő szerint
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Hol van? - 2.

2009. 05. 25. 18:54 | Megjelent: 1090x
Kettő
-----

Hosszú percek teltek el némán. Hogy pontosan mennyi, arról fogalma sem volt. Érezte, hogy a szobában vannak, de nem történt semmi. Egyszer csak nyílt az ajtó.

- Nem akar beszélni – mondta a már jól ismert hang.

- Folytassátok – hangzott a parancs.

A hang meglepte. Határozott, ellentmondást nem tűrő volt. A Főnöké. És egy nőé. Mióta magához tért számított arra, hogy meg fogják gyötörni, kínozni fogják, de arra nem számított, hogy egy nőnek kell kiszolgáltatnia magát. Nem volt jó előjel.

Eloldozták a csuklóit és a bokáit rögzítő bőr szíjakat és talpra állították. Alig tudott megállni, ha nem fogja egy erős kéz a vállait, összecsuklott volna.

- Vetkőzz! – jött a parancs.

Tétovázásából egy újabb pofon rángatta ki. Ez most a jobb arcát érte. Nagyobb volt mint az előző, csengett tőle a füle is. Nem akart még egyet. Lassan levette magáról a már amúgy is kigombolt blúzt, a kikapcsolt melltartót a földre dobta. Megint habozni kezdett, de sok ideje nem maradt az újabb pofonig. Most már nem vártak rá. Lerángatták a szoknyáját, letépték róla az amúgy sem sokat takaró tangát. Ott állt teljesen meztelenül, s kezdett libabőrös lenni a hidegtől.

- Kutassátok át!

Újabb meglepetés. Megpróbált erősnek lenni és felkészülni az újabb ütésekre és a fájdalomra, de arra ami most következett nem gondolt.

Eddig szabad kezét megbilincselték és a feje fölé húzták, amíg meg nem feszült.

- Terpesz!

Szétrakta a lábát, de ez nem volt elég, egy láb még nagyobb terpeszre noszogatta. A férfi hátulról magához szorította úgy, hogy moccanni sem tudott. Egy kezet érzett a szeméremdombján. Egy pillanatig megpihent, majd lejjebb siklott. Két ujj durván, erőszakosan és hirtelen csúszott bele a puncijába. Más körülmények között örült volna neki, de ezek nem a gyönyört hozták, hanem fájdalmasan, vele mit sem törődve kutattak valami után és jutottak egyre beljebb. Miközben az ujjak a nagy és durva ujjak bent dolgoztak, a hüvelykujj egyre nagyobb erővel nyomódott a szeméremcsontjának. Amikor mindez kezdett szinte elviselhetetlenné válni, hirtelen abbamaradt. Megszűnt a nyomás és a kéz sem kutatott tovább odabent.

- Nem találtunk semmit. – hallotta a mély férfi hangot.

Hangokat, halk beszélgetést hallott, de nem értette, mit mondanak. Mikor abbamaradt, levették a szeméről a kötést. A zárt ablakú szobában csak egy gyenge lámpa világított, de ez is vakította. Mikor a szeme megszokta a fényt, meglátta a nőt. Arcán gúnyos, lenéző mosoly látszott, miközben egy vékony latex kesztyűt igazgatott a jobbkezén. Megértette, hogy a szemét azért tették szabaddá, hogy lássa az előkészületeket, ezzel is megfélemlítve. Az előzmények alapján egyre nagyobb balsejtelme támadt, hogy mi fog következni. A nő biccentett, mire az őt tartó pribék leengedte a kezeit, majd megbilincselte a háta mögött. Ameddig csak bírta, a kezét a magasba emelte. Karja nyújtva volt, felső teste derékban megtört és előredőlt, míg feneke megfeszült. A nő lassan a háta mögé lépett. Kezét a fenekére tette, majd a két domb közötti vájatba csúszott. Középső ujja kitapintotta az apró lyukat, apró köröket írt le egyre erősebben, majd egyetlen határozott lökéssel bent is volt, s kisvártatva követte a másik ujj is, erőszakosan kutatva valami után.

A fájdalom mellett sokkal nagyobb volt a szégyen, amit érzett. Nem tartotta magát prűdnek, inkább szabadosnak, de ott még szűz volt. Nem csak férfi nem hatolt még belé a hátsó kapun, de azt sem engedte meg senkinek, hogy hozzáérjen és ő sem játszott magával. Egyszerűen tiltott zóna volt mindenkinek. Ezt vették most semmibe, erőszakosan, fájdalmasan és megszégyenítően. Érezte, ahogy a fejébe tolul a vér és arca egyre vörösebbé válik mind a természetellenes testtartástól, mind a szégyentől.

Folyt. köv.


Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa