Az évforduló

Egy könnyű kézmozdulattal oldottam meg az utolsó szálat, ami még testeden tartotta skarlát vörös estélyidet. A selyem könnyedén és lassan csúszott le a testeden, megmutatva a formás idomaid, feszes hasad, és öled rejtekét… szorosan magamhoz húztalak, majd hajadba túrva hátra hajtottam fejed… érezted a nyakadon forró leheletem és hogy a bizsergés, amit egész testében érezel egyre csak erősödik és erősödik. Mámoros tekinteted előtt kezdett elmosódni a plafon és szinte úgy érezted, lebegsz a szobában, forró tested lágy, hűs ölelés veszi körül, ahogy belesüppedsz a selyemtakaróba. Ujjbegyeimmel épphogy csak a hozzád érve kezem elindult a térdedtől felfelé a végig hosszú combodon, oldaladon, majd a csuklódhoz, magasan fejed fölé emeltem azt, egészen az ágy kerethez és gyakorlott mozdulattal már kattant is a bilincs zárja. Aztán másik kezed is az ágyhoz bilincseltem, és az ágy végéhez csúszva, köteleket vettem fel a földről és bokáidra kötöztem őket, kicsit felszisszentél a kötél szorításától és én gyorsan az ágy széléhez kötöztem bokáidat, és elégedettem néztem végig rajtad, ahogy szétfeszített lábakkal, karokkal fekszel lábaim előtt.
Szemeid csillogásán láttam, ahogy egyre izgatottabb leszel, ahogy fürkészed az arcom és a szoba zugait, hogy mi is fog vajon következni, de én bekötöztem a szemeidet…
Majd elővettem egy fekete bőrkorbácsot és lassan cirógatni kezdtem vele combjaid, hasad, melleid. Lélegzeted egyre szaporább lett, izmaid sorra megfeszültek-elernyedtek a várakozás végtelennek tűnő másodperceiben és hatalmas sóhaj szakadt ki torkodból, mikor végre érezted a korbács csattanását bársonyos belső combodon. És érkezett a következő ütés, a hasadon csattant, tested megrezdült, megfeszült, majd elernyedt és szinte táncot járt az ütemesen gyorsuló csapások alatt. És a korbács bebarangolta tested minden zugát, pirosló foltokat hagyva maga után. Lábad között a takarón már egész szép kis folt növekedett a puncidból folyó nedűtől és az én farkam is már kőkeményen meredezett. Ekkor fogtam a korbácsot és a nyelét a csiklódhoz, majd szeméremajkaid közé csúsztattam és barlangod bejáratához téve az ágyra fektettem. Kéjes örömöt okozott látnom, ahogy próbálod rátolni magad, ahogy forgatod medencéd, csakhogy sikerüljön… de a bilincsek nem engedtek lejjebb…
A fejedhez térdeltem és levettem szemedről a kendőt, hadd láthasd meredező szerszámon, és rád parancsoltam: - Szopd, jó erősen! Kéjes érzés futott végig a gerincem mentén, ahogyan ajkaid szorosan a farkamra fonódtak… mélyen egymás szemébe néztünk, amíg szorgosan mozgattad a szádat a farkamon, egy percre sem engedve el, néha egészen a torkodba engedve, tövig elnyelted és én a szádba engedtem a fehér nedűt, amit az utolsó cseppig le is nyeltél, majd alaposan tisztára szoptad a szerszámomat…
A folt a takarón alattad már egész kis tócsává változott és én kényelmesen elhelyezkedtem a lábaid között. A korbácsot egyelőre félre tettem, és két ujjammal kezdtem el simogatni szeméremajkaidat. Éreztem, ahogy reszket a tested a kezem alatt, egyik ujjam forrón lüktető barlangodba dugtam, majd nyalogatni kezdtem a csiklód. Először szépen lassan, majd mind gyorsabban-gyorsabban járt a nyelvem és az ujjam is, és mikor éreztem, hogy közeledsz az orgazmushoz, hirtelen megálltam, combod húsába markoltam és vártam, míg kicsit ’lenyugodsz’, majd kezdtem az egészet elölről és megint mielőtt még elélvezhettél volna a húsodba markoltam és vártam, hogy csillapodj. A tested egyre erősebben vonaglott a kezem alatt, ahogy próbáltál szabadulni a bilincsek és kötelek fogságából, és én csak folytattam érzéki kínzásodat és már magam is egyre kínzóbb vágyat éreztem, az időközben ismét kővé meredő farkamban… Szemeiden láttam, hogy már-már az önkívület határán jársz, mikor a húsodba markolok… köteleid egy könnyed mozdulattal leoldottam bokáidról és föléd csúszva egyetlen mozdulattal hatoltam beléd. Egy pillanatra teljesen megmerevedtél, én közben kikapcsoltam a bilincseidet és karjaiddal, lábaiddal átfogva szorítottál magadhoz minden erőddel és én éreztem ahogy tested minden porcikáján végig fut a remegés. Kéjes sikolyodtól jól eső borzongás futott végi a testemen, ahogy magam is elélveztem s a füledbe súgtam: - Boldog évfordulót, Édes!...