Szakítás
2013. 07. 21. 14:43 | Megjelent: 1153x
Veszekedtünk, többször, nagyon csúnyán, és megütöttelek. Persze már sokszor megtörtént, de az szex volt, Te is kívántad, most azonban elkeseredésemben tettem. Bántott a dolog, próbáltam jóvátenni, de ezzel még jobban elárultam kapcsolatunkat. Mesterből szolgává váltam, sírtam könyörögtem, bocsáss meg. Próbáltam Rád kenni a dolgot, így egyre mélyebbre süllyedtem az önsajnálatba. A fájdalom elvette az eszemet, nem Rád figyeltem, hanem magam sajnáltam. Napokig nem szóltunk egymáshoz.
Este, mikor a konyhában a teádat főzted, hátulról átöleltelek. Összerándultál, megpróbáltad gyűlölettel elrántani magad, kiabáltál, hogy hagyjalak. Hiába, nem eresztettelek. Egyik kezemmel átfogtalak, hogy ne tudj mozdulni, míg a másikkal igyekeztem kigombolni a nadrágod. Még mindig kiabálsz, rángatózol, elszánt vagy, próbálsz a lábamra taposni, de sokkal erősebb vagyok nálad. Megfordítalak, hogy lássam a szemedben a gyűlöletet, és a konyhabútornak szorítalak a testemmel. Gyors mozdulattal széttépem az inged, feltárulnak gyönyörű melleid. A pánt nélküli melltartó nem sokat rejt el szépségükből. Míg egyik kezemmel tartalak, másikkal megmarkolom az egyiket. Próbálsz kiszabadulni, de melled szorítása gyengévé tesz, felcsillan rövid időre a szemedben a régi vágy, melyet a gyűlölet ismét eltüntet.
- Hagyjál, te sohasem érhetsz hozzám többé!- kiabálod az arcomba, és leköpsz.
Ez új, ilyet sohasem tettél ezelőtt, egy pillanatra megállok, elbizonytalanodom, de a szerelmem irántad sokkal nagyobb, mint ezt elhiggyem.
Megint a pult felé fordítalak, az ingedet hátrahúzom, és segítségével összekötöm kezeidet. Leszorítalak a pultra, arcod, mely még mindig fáj, a hűvös márványlaphoz szorul. A bokádig rángatom nadrágodat, a bugyidat, és lábaid közé lépve leszorítom a földre. Mozdulni sem bírsz. Lábaid közé nyúlok, puncidat megmarkolom és bár még folyamatosan tiltakozol, a tested már nedvesíti a vaginád. Végignézek gyönyörű ívű hátadon, széle csípődön. Tökéletes alakod mindig elvarázsolt, ha néha maszturbáltam, akkor a gömbölyű fenek láttam magam előtt. A csiklódat izgatom, de most nem jön a jól ismert reakció, mikor kiemeled feneked, szétnyílik gyönyörű húsos puncid és felkínálod magad. Előveszem a farkam, mely mereven áll, és a fenekednek szorítom, ekkor megremegsz egy pillanatra, a régi reakciókat nehéz leküzdeni. Hajadnál fogva térdre kényszerítelek, és a szádba erőltetem a farkam. El akarod fordítani a fejed, de tartalak, behatolok a szádba. Folyamatosan tiltakozol, de már érzem a jól ismert szorítást, mikor nyelveddel szájpadlásodhoz nyomod a farkam, soha senkivel nem volt olyan jó az orális szex, mint veled. Megpróbálok nem arra gondolni, hogy talán utoljára vagy velem. Percekig erőszakolom a szádat, kezded átadni magad a régi érzéseknek, de még mindig feszült vagy.
Hirtelen hasra fordítalak,a hideg, kemény padló áramütéskényt éri tested. Újra megpróbálsz kiszabadulni, de erősen leszorítalak. Gyors mozdulattal leemelem a dresszing tartóról az oliva olajos üveget, és a szétfeszített fenekedre öntöm. A puncidon végigfolyó olaj ismét elbizonytalanít, régi reflexeket indít el benned. Egy kicsit szétnyitod a lábad. Ezt kihasználva durván a fenekedbe hatolok. Sikítasz, vergődsz, de nem bírsz szabadulni. Próbálod összeszorítani, magad, de ez csak az én vágyamat erősíti. Olyan mélyre hatolok, amennyire csak tudok. Ki-be járok a testedben, egyre gyorsabban. Az orgazmusod téged is váratlanul ér, fejed búbjától a bokádig megremegsz, a tested megfeszül, feneked többször összerándul, régen élveztél ekkorát. A farkamon érzem a szorítást, néhány másodperccel utánad én is elmegyek. Fekszünk a padlón, te még mindig hason, én rajtad. Reszketsz a hidegtől és sírva fakadsz Minden fájdalmad, megalázottságod, keserűséged kijön rajtad.
Felállok, megtörlöm magam egy papírtörlővel, felhúzom a nadrágom, még egyszer végignézek rajtad, és elmegyek. Becsukom magam mögött az ajtót, talán örökre…..
Hozzászólások (0)