Balatoni kaland

Kaptam egy emailt, hogy igen, jó lenne egymással megtenni, vágyaink szerint, hiszen mindketten a fetish egy spéci területét szeretjük. Ő húszas évei közepén járt, csinos, jó alakú srác volt. Tetszettek a küldök képei is.
Vázoltuk is röviden a vágyainkat kb. így:
Én írtam:
Ötleteim vannak, például egyik változat ez is lehetne:
Megérkezel, beszélgetünk pár szót, majd bemegyünk a szobába, ahol az ágyra ülünk, miközben megkínállak valamivel s Te attól el"alszol". Én közben megkötözlek. Kezeidet, lábadat, majd leveszem a cipődet s csiklandozom már a zoknis talpadat, mire Te erre "ébredsz". Tiltakozol a fogságod ellen, mire újabb csiklandozás a válasz, amit persze nem bírsz ki nevetés, vergődés nélkül. Így játszunk egy darabig, míg bírjuk, azaz bírod.
Utána apránként levetkőztetlek és közben a feltárulkozó testtájaidon, vádlidon, melleden, oldalaidon, hasadon csiklandozlak tovább, de már nem csak kézzel, de tollal is és finoman a füledbe fújok, majd a nyakadon megismétlem. Előkerül a fésű, a borotvapamacs, tűs kerék és még sok minden, ami alkalmas a csiklandozásra. Te egyre jobban, hangosabban nevetsz, vergődsz, fickándozol, mert bár élvezed, de azért szeretnél szabadulni is. A rajtad lévő sportgatya szerencsére eléggé tág szárú, így azon keresztül is elérhetővé válik a farkad, golyóid, így már azok is izgatás tárgyaivá válnak.
Végre az utolsó ruhadarab is lekerül Rólad és már előttem térdelsz, mint például az utolsó képeden, amit küldtél. Én folytatom a csiklandozását a talpaidnak ebben a helyzetben is. Hogy ne tudj ellenállni, ezért lazán, de megkötözöm a tarkódnál a csuklóidat, majd folytatom a tortúrádat, de nem figyelek kellően, ezért lassan kiszabadítod a kezeidet.
A szabad kezeiddel rám veted magadat s mivel fiatalabb és erősebb vagy nálam, most Te kötözöl meg engem.
A fordult helyzetnek megfelelően Te teszel velem, amit csak akarsz.
Hogy tetszik?
Jött is a válaszod postafordultával:
Jól hangzik! 
Mondjuk egy greenpeaces aktivista leszek. Beengedsz, mert szimpatikusnak találsz. Hagyod, hogy előadjam a szövegem. Előtte még le is ültetsz a kanapéra. Én elég pofátlanul felpakolom az asztalra a lábaim (lehetek mezítláb flip-flopban, vagy épp sportcipőben és bokazokniban.). Kiszedek egy kavicsot a cipőmből, te pedig meglátod egy pár pillanatra a zoknis, fiatal, formás talpaimat. Én még mozgatom, játszom is vele az orrod előtt, megőrjítelek vele. Ekkor eldöntöd, hogy nem érdekel semmi, eljátszol velük, kellenek.
Kimész italt hozni, de ott kint beleraksz valamit, amitől aztán elalélok. Nem alszom el, csak alig bírok mozogni, teljesen kiüt. Miközben kikötözöl (kíváncsi vagyok persze, hogy kötözöl ki?), a ruhámat is lehúzod (pl. póló). Közben elmeséled nekem, hogy mit fogsz csinálni velem.
Én fél kábán nevetgélek, csak félig fogom fel, amiket mondasz nekem. Érzem, hogy matató ujjaid bogozzák a cipőfűzöm, lassan lefejted az egyik, majd a másik cipőt/papucsot a lábamról. A zoknis, meleg talpaimon körözöl az ujjaiddal. Finom, könnyű érintések, amitől nevetgélni kezdek, picit mocorgok. Lassan felfogom mi a helyzet, ehhez egy hétfogás, majd egy tizenkét fogás és egy kis játékos csikizés kell itt-ott a testemen. Bár még a szer hatása alatt vagyok, de valamennyire magamhoz térek. Tiltakozom, Te nem törődve ezzel, folytatod. Kérdezel, reagálok mérgesen. Amikor azonban már a zoknit is apránként lehúzod, kezdek pánikolni, mert pár centinként megállsz vele, hogy a felszabadult csupasz bőrrel foglalkozz.
Eleinte csak körbecirógatod őket a sarkaktól a lábfejekig.
Mire lekerül a zokni a lábaimról, már alkudozom, mert megmutatod az eszközöket, amiket kipróbálsz rajtam (toll, kefe, gurulós tésztaszelő, elektromos fogkefe stb.). Mikor rájövök, hogy a kéréseim hasztalanok, megint goromba leszek. Hamarosan tovább kalandozol a lábaimon fölfelé, combok, felsőtest következik. A végén már könyörgök, nevetek, rángatózok folytonosan. A hónaljaimnál matatva, már csak vonaglok és nevetek, mert nagyon tetszik, kellemes és kéjes is nekem ez.
Jó idő múlva, amikor meg majd átveszem a hatalmat feletted én, bosszúból masszíroztatom, szopogattatom, nyalattatom veled a lábaim. Ekkor te is élvezkedhetsz már!
A levélváltások után mindketten elutaztunk a Balatonhoz. Egyik nap telefonon beszélve kiderült, nem is vagyunk messzire egymástól, alig tízen km-re. Így szinte azonnal elhatároztuk, ha sorsunk így hozta, még aznap találkozunk és teljes kellemesen az idő, együtt!
Létrejött a találkozás, majd autóztunk egy darabig, míg csak olyan helyhez nem értünk, ahol egy ménes karám mögött, az erdő szélén, jól áttekinthető terepet nem találtunk. Már út közben is mutogatta, nyújtogatta formás lábait, de nem engedte meg, hogy hozzáérjek, csak cukkolt, izgatott – gondoltam.
Azonban ott ért a meglepetés az erdőszélen, mert ugyan hátra ült és kényelembe helyezkedett, pöfékelt, itta a hozott sörét miközben lassan elmondta, hogy nagyon szereti a lábfétises játékokat, de pénzért teszi. Hoppá!
Azonban a folytatás nem úgy alakult, ahogyan gondolta, mert én nem álltam kötélnek!
Nálam ez alapelv!
Ha előre nem beszéltük meg, s ezt nem beszéltünk meg, nem is utalt erre, azt menet közben már nem lehet előhozni nálam! Így ez sem, az üzlet sem!
Vagyis nem lesz üzlet, de élvezet sem!
Már indítottam is, visszagördültünk az útra és visszavittem a szálláshelye közelébe, ott kitettem.
Nem történt semmi s nem is fog!
Idézem a reklámot: "Mert hülye azért nem vagyok", bár idős vagyok!