Dombi (66)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kellemes meglepetés (3)

2013. 06. 30. 18:12 | Megjelent: 728x
Hamarosan kirántotta a számból a farkát és a vállamra, mellemre élvezett. - Huh, ez nagyon kellemes volt. – nyögte élvezettel. – Jól teljesítettél szolga, már lehetsz Dom legközelebb!
Ezek voltak az előző rész utolsó mondatai, de nem lett vége, hanem folytatása lett. Igaz, nem domként, de lett.
Jó idő eltelt, mikor csengett egy nap a mobilom s „ismeretlen” hívót jelzett. Nem nagyon szoktam az ilyeneket felvenni, de a megérzésem azt súgta, most kell. Így felvettem. Ő volt. Kérdezte, hogy erre jár, van ideje is, nekem is lenne? Olyan huncut volt a hangja, így gyorsan igent mondtam, s hogy - Várom, jöjjön! Meg sem kérdeztem, hogy mit tervez.
Nem kellett tényleg sok idő, hogy odaérjen, mert már szólt is a csengőm. Kimentem, beengedtem. Belépve, a konyhába vette az irányt, ott ült le. Nézett rám a huncutul csillogó szemeivel. Én tétláboltam, majd hamutálcát tettem elé és vizespoharat, amit színültig töltöttem vízzel. Közben elnézését kértem, hogy nincs buborékmentes vizem, mert én nem ilyent iszom, de legyintett csak: - Valamiért csak meg kell, hogy büntesselek. Nem gond. – tette hozzá s még mindig huncutul csillogott a szeme. Kis idő múlva megkérdezte:
- Nem gondolod, hogy lenne valami dolgod odabent? – intett a fejével a szoba felé. Rábámultam, míg megértettem, mire céloz.
- De hiszen Uram azt mondta legutóbb, hogy már lehetsz Dom legközelebb.
- Igen, ezt mondtam. Tartom is. Legközelebb lehetsz, de ma még nem! Jó? Megértetted!
- Igenis Uram, meg. Akkor megyek s jövök hamarosan. – szóltam s indultam is befelé, de utánam szólt:
- Maradj csak bent, ne gyere már ki ide!
Bent gyorsan levetkőztem s feltettem a nyakörvemet, rákapcsoltam a pórázt is, melyek a végét a számba fogtam s négykézlábon elhelyezkedtem az ajtó mellett s vártam az Uramat, mint szolga. Hallottam a zajt, amivel jött, de igazán nem lépett be a szobába, hanem megkérdezte az ajtóból:
- Lefürödhetek? Tudsz adni egy törülközőt nekem?
- Igen, természetesen. – válaszoltam s a szekrényből kivettem egy nagy fürdőlepedőt és nyújtottam felé. Kivette a kezemből, kiment. Hallottam a zuhanyozás zajait, majd elzárta a vizet, törülközhetett s megint felöltözve ért vissza, lépett már be a szobába.
- Uram, alázatos szolgád várja parancsaidat! – görnyedtem elé s nyújtottam a póráz végét a szában.
- Helyes, ezt szeretem, az ilyen szolgai alázatot. Remélem továbbra is megtartod e jó szokásodat. – szólt, de ránézve megint csillogott a szeme a huncut mosolyától. Nézett egy ideig, vizslatott, majd megkérdezte:
- Nagyon meglepődtél, hogy felhívtalak, erre jártamban?
- Igen, Uram. Meglepődtem, de nem nagyon. – válaszoltam a kérdésére.
- Sejtettem, mert nem sokat teketóriáztál a válasszal, rávágtad, hogy jöjjek, vársz. – szólt nevetve. – Élvezted a múltkorit? Emlékeztél arra, ami történt?
- Igen, Uram, többször is eszembe jutott az óta, és mindig kéjes örömmel töltött el a gondolat. A karjaimon és a belső combjaimon azonban egy ideig még látszódtak a lovaglópálcája ütései. Ha szabadna kérnem, ezt ma mellőzzük, mert este edzésre kell mennem, majd együtt fürdünk utána, ez feltűnést keltene a srácok között.
- Rendben van, óvatosabb leszek ezzel, de akkor mással foglak szórakoztatni. Nem baj?
- Nem Uram. Megtudhatom mivel, vagy majd úgy is meglátom? – kérdeztem meg.
- Nem fogod meglátni! – évődött sejtelmesen velem.
- Nem? Miért, nem? Ja, vagy úgy. Érteni vélem, mert beköti a szememet? Gondolja Uram, hogy már ennyire megbízom Önben?
- Igen, azt gondolom, hogy már megbízol bennem, s alig várod az új kéjes érzéseid.
- Kezdjünk is hozzá! – folytatta nevetve.
- Hozz egy textil csuklyát, ha lehet olyant, amin nincs sem a szemeknek, sem a szájnak kivágás! Ha nincs, akkor egy szélesebb nyakkendő is jó lesz.
- Van Uram, ilyen csuklyám. Íme, itt van. – feleltem s előhúztam a fekete anyagból készítettet. – Felvegyem? – kérdeztem meg fölöslegesen, mert nem válaszolt, így megtettem.
- Térdre szolga!- szólalt meg. – Most nyújtsd ki a kezedet, vedd kézbe a zoknis lábamat és szopd le mindenhol! – utasított. Megint kellemes illatot éreztem, így örömmel tettem. - Leveheted a zoknimat, s úgy folytasd! – utasított. Majd hallottam, hogy serceg a gyufa, mert újabb cigire gyújtott s már éreztem is a kellemes illatát a fürtjének, amit felém fújt. - Másikkal is tedd meg ezt! – jött az újabb ukáza. Jó ideig ezzel telt az idő, majd kivette a lábát a kezemből, hallottam, hogy feláll. Ruhasuhogást hallottam. Csak mikor a kezemre érkezett a ruhadarab, akkor éreztem, hogy a farmerját érzem, tehát letolta a földig. Elcsodálkoztam. Még sohasem volt előttem félig felöltözve. Nem sokáig csodálkozhattam, mert hamarosan újabb ruhadarabot is éreztem. - Tudod, mi az? – kérdezte évődve tőlem. Odanyúltam, megtapintottam s felkaptam a fejemet, a csuklyán át ránézve.
- Igen, tudom Uram. A gatyája, vagyis pontosabbam az alsónadrágja az, Uram. – válaszoltam meglepetéssel a hangomban.
- Nyertél, igen az! S tudod, mi következik most? – kacarászott már gurgulázva a hangját.
- Igen, sejtem, Uram. Azért kellett felvennem a csuklyát, hogy ne lássam, csak érezzem? – kérdeztem én is meg.
- Majd még láthatod is ma! Később! De most munkára! Élvezettel tedd ám! Mindketten élvezzük!
Így is lett, mert természetesen odaállt elém, széttett lábakkal és hagyta, hogy alaposan mindenhol végig nyalakodjam. Kezdve elölről a farkánál és golyóinál, majd megfordulva az ánuszát is alaposan ki nyalatta velem. Csiklandós lehetett a nyelvem, vagy érdes, mert kicsit hátrébb tolta a kezével a fejemet, miközben intenzívebb mozgásra, nyalakodásra utasított. Közben kéjeseket sikkantott, izgett-mozgott, meg sem állt, egy pillanatra sem. Folyton fújta a kellemes illatú füstöt is rám. Érdekes volt számomra is, sőt kéjes is, mert éreztem, hamarosan mereven állt a dákóm is. Észrevette, mert elnevette magát:
- Nocsak, nocsak. Élvezi a szolga is?
- Igen, Uram, nagyon. – nyögtem közben, míg nyalakodtam tovább.
- Közben az egyik kezeddel a saját farkadat húzkodd! – adta ki az utasítását, de hozzátette: - El ne merj itt bent menni! Szólj, ha közeledsz a csúcshoz! – figyelmeztetett.
- Igenis, Uram, szólok, ha tudok. – feleltem s már Őt is s magamat is izgattam alaposan. Kezdtem szaporábban venni a levegőt, el-elakadt a lélegzetem, de az Övé is.
- Most várj! Vedd le a nyakörvet s a pórázt! Én addig kilépek mindenemből. – szólt, majd megfogta a hajamat s annál fogva vezetett ki a szobából a fürdőszobába.
- Most úgy helyezkedj el a zuhanytálcába, hogy felém légy, de oldalt! – adta ki az utasítását. Majd még kicsit igazított a tartásomon. Fejd magadat tovább és jelezd, ha kispriccelnél! – figyelmeztetett.
Mikor éreztem, hogy közel a csúcs, megszólaltam:
- Uram, már nem sok kell. – jeleztem érzéseim mélységét.
- Jól van. –szólt, közelebb lépett, lehúzta fejemről a csuklyát és akkor láttam, hogy ott áll közel előttem.
- Huhhh, mindjárt kilövellek, Uram. – szólaltam meg, s már meg-megrándult a spriccelő farkam. Egyszerre élveztünk el, mert Ő is spriccelt alaposan a kézimunkája hatására.
(vége)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.