Visszatérő álom
2013. 06. 09. 16:49 | Megjelent: 944x
Ismerve minden pillantásod,minden lélegzet vételed némán sétálunk egymás mellett.Nem kell,hogy megfogd a kezem,nem kell,hogy vállamra tedd érzem minden porcikád.Titokzatos vagy és már induláskor sejteni engedted,hogy ma valami történni fog.Valami különleges!Sokszor játszottunk,rendőr-betörősdit,doktor-betegesdit,fenekelősdit és bilincselősdit.De most valami készül!Nem mondod,nem érezteted de minél mélyebben haladva az erdőben egyre jobban érzem a feszültséged! Nem is feszültség,inkább valami izgalmas vibrálás!Aztán megtorpansz. Itt az idő -a játék elkezdődött! Zsebedből előhúzol egy fekete kendőt,a hátam mögé lépsz és anélkül,hogy hozzám érnél a szememre kötöd.A szívem hevesebben ver és elönt a kíváncsiság,az izgalom!De valami olyan történik ami még a játékaink során soha!Kezemet összebilincseled és élvezem a bilincs hűvös,ismerős szorítását! De most a bilincs láncára kötsz valamit,talán egy kötél és amikor elkészültél finoman megvonod jelezve,hogy kövesselek.Az első lépések botladozva mennek,de tudom,hogy jó kezekben vagyok és a többi lépést már bátrabban teszem meg!Nem tart soká talán csak 20 lépés lehetett,megállítasz.A hátam valami érdeshez nyomódik,egy fa kérge.Hideg és vágja a bőröm a vékony anyagú ruhán keresztül.Csak egy nyári kis rövid ruha.A bilincs zárja kattan és a kezem hátra feszíted,és egy kötél belevág a csuklómba.Összekötöd a kezem majd finoman végigsimítva a karomon a nyakamig,onnan a mellemen keresztül a hasamon át le a combomon a bokámig.Nem érsz a ruhám alá,tudod jól,hogy ez izgat.Amikor kicsit megkapom amire vágyom de sóvárgok!A bokámba is belevág a kötél és már kicsit félek!Ez az a helyzet amikor minden csak rajtad múlik,még az életem is!De végre megszólalsz!Érzem a meleg lehelleted miközben a fülembe súgod:Ma minden csak érted van! Minden szavad elhiszem és várok.Körülöttem csak a madarak csivitelnek és a lombok susognak,érzékeim minden kis neszt figyelnek.Lépteket hallok.Finom puha lépteket,majd újra csend.Egyszer csak összerezzenek amikor egy kéz a lábam közé nyúl.Induláskor azt parancsoltad,hogy bugyit nem vehetek fel.E röpke érintés után : Oh.Felnyögök,amikor egy hirtelen ütés csattant a puncimon.Csattant hiszen már könyörög a testem az élvezetért!Nedvemtől kissé ragadnak combjaim.Aztán még egy csattanás és mégegy....majd a tizedik.Egyre izgatottabb vagyok,a puncim ég és minden fuvallatnak hálás a hűsítésért!Fura neszek,de egy szó sem hallatszik.egy puha nyelv ami szinte hozzá csapódik a csiklómhoz.Ez nem Ő! Nem az ismerős mozdulat,nem az ismerős érintés.Finoman elkezd körözni a csiklómon,de mintha valaki kényszerítené,hogy ne finomkodjon.A nyelv bele-bele téved a lyukacskámba de csak nyöszörgök.Már pattanásig feszült a testem a kezem,a lábam marja a kötél,de most nem számít.A testem remeg már a gyorsuló nyelvcsapásoktól és amikor már a sikoly markolja a torkom hirtelen csend....csak apró szuszogások zaja.Kitör belőlem az ősasszony és üvöltve könyörgök az élvezetért!
-Had élvezzek el.Kérlek Uram had élvezzek el!-már szinte sírva
-Jobb is lesz még-susogod a fülembe finoman
Magamra hagysz.Nem tudom mennyi idő telhetett el,talán nem túl sok.Közben léptek zaját hallottam távolodni,kéjes cuppogások és a nyögésed.Mi történhet?Mire az agyamon végigszaladhatott volna már hallottam közeledni a lépteket.Hirtelen ugyanaz a puncimnak csapódó nyelv,közben egy kéz kiszabadítja a melleim és durva ujjak ölelik szorosan a keményre duzzadt mellbimbóimat felváltva.Csípik,marják,közben a nyelv a lábam közt olyan mélyen fúródik belém,hogy az orra izgatja a csiklóm.Aztán abbamarad és közvetlen közelről hallom az előbbi cuppogást és a nyakamon érzem az ajkad,ahogy belenyögsz,majd beleharapsz a nyakamba.Ettől kis híján elélvezek miközben elképzelem a fekete kendő alatt hogy mi történik körülöttem ami ennyire jó.De nem hagysz képzelegni,a nyelv ismét a puncimban,keményebben mint eddig,harapva szívva a csiklóm,már-már öntudatlanul vonaglok tehetetlenül a fához kötve és utolsó erőmből kiabálok
-Had lássam!Uram könyörgöm had lássam -fejem ide-oda dobálva
Halk kacaj és egy mozdulattal letéped a kendőt a szememről.Elvakít a nap és egy pillanatig nem látok semmit csak a nyelvet érzem és a mellemen a szorító kezet.Lehajtom fejem és szép lassan felismerem gyönyöröm forrását.Minap láttam az utcán,angyali arcával,telt ajkaival,telt melleivel és gömbölyű idomaival-még utána is fordultam!Pár nap elteltével az erdő közepén ez a tündér nyalja a puncim miközben te mélyen belém nyomod a fejét.az ő keze is hátra kötve.Hát elhoztad nekem ajándékba!Miközben ezek cikáznak a fejemben már nincs vissza út.Közeledik a vég és tudom,hogy fájni fog.Mert miközben ez a vörös kis angyal szürcsöli a puncim a testemnek már nem vagyok ura.A lábam összecsuklik és a kötelek mélyen bele vágnak a húsomba.De most ez sem számít.Itt van Ő és az ajándéka.Ez számít.Élvezetem kicsit csendesedett a szemem csukva.Érzékelem a hangokat de zsibog minden porcikám.A szél bele fúj a lábam közé és minden szellőre összerezdülök.Lassan kinyitom a szemem a fejem felemelem és ez a szépség ott térdel előtted hátra kötözött kezekkel tőlem egy karnyújtásnyira.Kérdőn nézel rám,de most az ajándékomból lett ajándékunk!Biccentek a lánynak,de te már bele is markoltál a hajába mielőtt láthatta volna.Élvezetemtől nedves szájába könnyedén becsusszant hatalmas farkad.Már megízleltetted vele,de nem így.Eddig csak cuppogva szopogatta.Most nem volt választása.Ráhúztad a fejét és ő könnyező szemekkel tűrte.Tudta hogy vagy kibírja,vagy megfullad.Néha hörögve próbálta kiköpni a farkad,de te csak folytattad.A látványtól a tisztára nyalt pinám ismét csorog a vágytól.Hirtelen lerántod farkadról a fejét a hátam mögé lépsz és álló farokkal,remegő kezekkel oldod el a kezem és lábam gúsba kötő zsineget.Összerogyok,de te határozottan a hónom alá nyúlva felsegítesz.Majd belemarkolsz a hajamba és odalöksz a lány mellé és neki is eloldod a kezeit.Hátunk mögé lépsz hajunknál fogva ráncigálsz fel.Látszik a lány szemében a félelem,de bátorítóan megérintem a kezét.Vagy száz méter taszigálás után egy kis piknikező helyre értünk rönk padokkal és asztallal.A lányt szinte fellököd az asztalra.Hanyatt fekteted engem a padra parancsolsz térdre.Engedelmesen várjuk mi történik.Te nem vársz.A hátam mögé kerülsz és miközben ágaskodó farkad keményem belém döföd a fejemet bele nyomod a lány húsos puncijába.Felszisszenek és a hirtelen jött érzéstől ahogy szétfeszít hátulról a farkad előre hőkölök.Így a fejem a nyelvem mélyebben a lányba csúszott miközben a farkad majdnem eltört a hevességemtől.Haragos szikrákat szóró szemekkel nézel és már jön is a megtorlás. a fenekemen csattan a tenyered és ezzel a mozdulattal együtt durván löksz a farkaddal.Síkoltok a fájdalmas élvezettől bele a lány pinájába ami édes mint a méz és minden izgatásomra egyre nedvesebb és tüzesebb.Már ő is nyögdécsel.Ütemesen dugod hátulról az egyre lucskosabb pinám közben néha váratlanul rá-rácsapsz a fenekemre amitől a vágyam csak tovább tüzel.Szürcsölöm a lány izgalmát ami már a mi ütemünkre ver és egyre gyorsabb.Megfogod a kezem és kirántva a farkad az asztalra löksz,a lányt villám gyorsan a számra ülteted és már újra a lábam közt matatsz...a nedvemet végig kened a fenekemig ami már láng vörös az ütésektől és egy hirtelen mozdulattal a fenekembe lököd.Megint önkéntelenül is összerándulok a fájdalomtól de te csak nyomakodsz tovább.A büntetésem sem marad el.Meggyötröd a melleim miközben a lány punci szaftja csorog le az arcomon.egyre hangosabb és alig bírja tartani magát a remegéstől.A te lökéseid is elnehezülnek a fenekembe ami már néhány lökés után a gyönyörökig repítő ,a mellbimbóim sajognak .Ez egy őrületes játék.Egyszerre élvezünk el.Hörögve-nyögve fele gyönyöröd a seggembe kapom a másik fele a hasamon landol,miközben édes punaszaftot szürcsölök és némán lihegve sikoltok a kéjtől.a lány közben a hasamon lévő spermádat nyalogatja,ahogy oda hajol melle simogatja az enyémet.Kicsit szusszanva felöltözünk,rendbe szedjük magunkat és hárman sétálunk ki az erdei úton.Középen,mint egy vadász lépkedsz a zsákmányaiddal.Kiérve az autóhoz a lány lesütött szemekkel köszönne el,de te kezedbe veszed az arcát,majd halkan,de határozottan,félig parancsolva,félig kérdezve
-Egy hónap múlva ilyenkor,ugyanitt!?!
A lány elmosolyodott ,bólintott,majd csókot lehelve a számra sarkon fordul és elsétál.
A nevét sosem álmodom meg,de ezek a visszatérő álmok mindig kicsit másak :)
Hozzászólások (0)