Cikkek idő szerint
2024. 12. (20)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Viasz

Törölt felhasználó
2013. 06. 09. 16:48 | Megjelent: 900x
A tücskök már javában ciripeltek, mikor nekivágtunk az erdőnek.
A pilisben mindig akad jó hely barangolásra és mindketten tisztában voltunk vele, hogy előbb vagy utóbb találunk olyan helyet, ahol senki sem lát...
Fejlámpám fényében az ösvény egyenetlenségei táncoltak. A környező fák árnyékai pedig minduntalan ruhája után kaptak. Reccsenés. Apró körmei a tenyerembe mélyedtek, pórusai pedig könnyezni kezdek.
- Nincs mitől félned. - mondtam.

A félhold fényében felértünk az első gerincre. Barátságtalan torz fák keretezte ösvényen indultunk tovább. Egyszer-egyszer valamilyen madár hallatta hangját, máskor apróbb állatok neszezése szakította meg egyenletes légvételeim és a lány zihálásának hangját.

- Most hunyd be a szemed. - unszoltam gyengéden. - Na!
Néhány további lépés.
- Kinyithatod.
- Ez...gyönyörű! - mondta hatalmas mosollyal és hozzám bújt.

Tér. A távolban fény. Körülöttünk pedig csak az ezüst éj.

- Erre. - mutattam az utat.

Leereszkedtünk egy fenyőfa takarásában lévő csapáson. Jártam már erre korábban, egy természetes teraszra vezetett, úgy harminc méterrel a lent kanyargó ösvény felett, amelyen érkeztünk. Tökéletes hely volt. Nem volt nagyobb négy négyzetméternél. De elég takarást nyújtott hátulról, ahol egy nagyobb sziklának vethette neki a hátát az ember, ha szemlélődni akart.

- Tetszik? - kérdeztem a lánytól.
- Azt hiszem. Igen, határozottan szép hely.

Leterítettem a pokrócot. Kezdődik. Igen. Mindjárt.
Magamhoz vontam, és megcsókoltam. Nincs szebb egy puha, nedves ajaknál...

- Vedd le a ruhád! - súgtam a fülébe.

Kissé félszegen, de a pokróc közepére állt. Behunytam a szemem.
Cipzár. Surranás. Gombok. Egyesével. Lassan. Szárnysuhogás ként hullik az ing a földre. Felnéztem.

- Gyönyörű vagy. - jelentettem ki. Ő pedig mosolygott.

Nem volt más rajta, csak a csipkés fekete melltartó és a hozzá illő tanga, amit én vettem neki. Közelebb léptem. Hozzám simult, homlokát a mellkasomra ejtve felsóhajtott. Tudtam, hogy ő is kíván. Feneke tökéletesen simult tenyerembe. Sima, mint a márvány.

Gyengéden a tarkójához emeltem a kezem, ujjaimat körülfonta a haja. Finoman, lassan húztam hátra. Megint az a tekintet. Szinte ellenállás nélkül ereszkedett térdre. Kattant az öv csatja. Gomb. Cipzár. Surranás. Puha ütés hangja, ahogy arcának verődött a farkam. Még egyszer felnézett... Felsóhajtottam.

Nem hagytam sokáig elmerülni, pedig nagyon is kedvemre volt.

- Tedd hátra a kezed!

Mögé léptem és a magammal hozott bilincset kattintottam a csuklójára.

- Feküdj hasra!

A táskából előkerült egy kötél és két gyertya. Egy hosszabb vékony, és egy mécsesnek való tömzsi. A kötéllel kezéhez kötöttem a bokáit, terpeszben, hogy könnyen hozzáférjek.

- Igen, kérlek bassz meg keményen! - suttogta remegő hangon.

Gyufaillat és sárga melegség rázta meg az erdei csendet egy másodpercre. Sercegés.
A mécsest az arca elő helyeztem, így láthattam minden egyes rezdülést.

Először a bokájára cseppent a viasz a kezemben tartott gyertyáról. Kéjesen sóhajtott fel. Módszeresen közelítettem a végtagon a fenék irányába, azt azonban szándékosan kihagytam. A hát következett. Egy nagy kérdőjelet rajzoltam a magam szórakoztatására. Szinte vergődött a kötél fogságában.

- Magamban akarlak érezni! Kérlek gyere! - nézett fel rám esdeklőn.

Ekkor elővettem egy kendőt. Összehajtottam és szájpecekként szorosan a szájába húzva megkötöttem a tarkóján.

- Mhhmmm! Mmmm! - körülbelül ennyit tudott kinyögni. Elé guggoltam és rámosolyogtam. Majd ismét felemeltem a gyertyát. Ezúttal a combját céloztam és a feneke alját. Mindig is érzékeny volt ott. Intenzívebbé vált a nyögés és zihálni kezdett. Mögé léptem és rápaskoltam a fenekére. Majd újra. És még egyszer erősen.
Fejét hátrafordítva figyelte minden mozdulatom. Ujjam már a csiklóját simogatta.
Már nedves volt. Mögé térdeltem és a hajába markolva behatoltam. Őrjítő érzés.
Szinte szívott, én pedig mind erőteljesebb lökésekkel vesztem el benne.
A gyertyát újra a kezembe véve a karjára csepegtettem a viaszt. Fájdalma keveredett az élvezettel. Én pedig boldogan szemléltem elfordított arcát.

Mikor éreztem, hogy közeledik a csúcs, térdelő helyzetbe rántottam és elé álltam.
Lassan leoldottam a szájpecket és már rá is húztam a fejét a farkamra. Nem kellett sok hozzá. Fejét hátrarántottam a hajánál fogva, ő pedig csillogó szemmel és mosolyogva nyújtotta ki a nyelvét.

A visszaúton végig a karomba kapaszkodott. A fejlámpa fényében táncoló árnyak irigykedve kapkodtak utána.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa