Sub lány születik, avagy a kezdetek a BDSM világában

A lakásba lépünk, lesegíted rólam a kabátot, a helyére akasztod, majd
leveszed Te is.
Nem merek a szemedbe nézni, félek hogy elpirulnék, mert tetszik amit
látok. Uralkodó pillantásod éget, habzsol.
Belépek az előtérből a hálóba, és Te utánam jössz. Feszélyezve érzem
magam, sugárzik belőled a hatalomvágy, nem tudom hova üljek, az ágyra
vagy az asztalhoz, a zavar dönt, és az asztalkához ülök. Te szétnézel,
megdicséred a helységet, és mellém ülsz. Elpirulok, közelséged ezt
váltja ki belőlem.
Nem merek rád nézni, de minden idegvégződésem rád fókuszál, azt várja,
mit kívánsz.
Felém fordulsz, és megfogod az állam, ezzel elérve, hogy rád
pillantsak. Tekinteted éget, látni benne minden vágyadat.
Magadhoz húzol, hogy el kelljen emelkednem ülő helyzetemből, és úgy
irányítasz, hogy a lábad közé kerüljek. Térdelő pozícióba forgatsz,
tekinteted nem engedi el az enyémet. Két kezedbe fogod a fejem, és
lehajolsz hozzám, megcsókolsz. Bal kezed hátrébb siklik, a hajamba
markolsz, a jobbal az övedet kibontod, majd a nadrágodat is. Hajamat
egyre keményebben fogod, majd farkadat az alsóból is kiszabadítod.
Végig a tekintetembe fúród izzó tekinteted, és bármennyire is a
farkadra szeretnék pillantani, képtelen vagyok. Megigazítod magad,
majd jobb kezed a mellemre siklik, megmarkolod, látom, hogy tetszik.
Élvezem reakciód, beindulok tőle.
Mellemről felkúszik a kezed a nyakamra, bal kezeddel a hajamnál fogva
hátrébb húzód a fejem, jobbal a nyakamra szorítasz rá, hogy a szusz
megálljon bennem, lehajolsz és megcsókolsz, olyan szenvedéllyel, hogy
alig kapok levegőt. Miután elengedsz a csókból, jobb kezed a combodra
teszed, bal kezeddel a fejemet előre tolod, egyértelművé téve
feladatom. Saját két kezemet, mely eddig a saját combjaimon pihent,
most a tieidre teszem, és előre hajolok.
Először csak a makkot veszem a számba, és a nyelvemmel kőrözök
körötte. Pár kör után lassan elindulok lefelé, és annyira veszem a
farkad a számba, emennyire csak bírom, majd vissza, egészen a
csúcsáig. Ezen a lassú tempón váltogatom ezt a két technikát, míg úgy
nem érzem, hogy többre vágysz. De Te nem így vágysz többre, a hajamnál
fogva lehúzod a fejem a farkadról, és felállsz, veled mozdulok én is.
Ellépsz tőlem, a hirtelen meglepetéstől megmozdulni sem tudok, csak
állok és nézek rád.
-Gyere ide-utasítasz, és egy pontra mutatsz a szőnyegen. Oda állok.
-Lefelé nézz-és én engedelmeskedem, hihetetlen hogy ezek a pár szavas
parancsok hogy felizgatnak.
Körbe jársz engem, a fülem mögé húzod a hajam, a csípőmnél végighúzod
az ujjad, mikor az oldalamhoz érsz, rácsapsz a fenekemre. Kissé
megvonaglok a váratlan csapástól.
Újra előttem állsz, felemeled arcom államnál fogva, közelebb lépsz és
megcsókolsz. Újra hátra lépsz.
-Vetkőzz. Lentről felfelé.
Nadrággal akarom kezdeni, amikor az övemhez nyúlok, rám parancsolsz.
-Állj. Azt mondtam lentről felfelé.
Leesik a tantusz, így a zoknihoz nyúlok. Mikor nem szólsz, tudom, most
már jól hajtom végre a feladatot. Elpirulok hibám miatt, és a
félelemtől, hogy ezért büntetést kapok majd.
Zokni után a nadrághoz nyúlok, kissé remegek, feszélyez mohó
tekinteted. Nadrágot a bugyi követi, majd a kardigán. Így már csak egy
szál felső van rajtam, mivel hogy kedvedre tegyek, nem vettem fel
melltartót.
-Állj-parancsolsz ismét, és én megmeredek. A táskámhoz lépsz, és
kutakodsz benne. Meg is leled mit keresel, a pálcát, melynek végén sok
hosszúkás vékonyka gumicsík van. Nyelek egyet, és ismét elpirulok. Hát
tényleg büntetést érdemlek.
Újra körbe jársz engem, a combomon és a karomon is többször
végigsimogatsz a pálcával, az érintésekre megremegek, mert a csapást
várom. Hiába.
-Folytasd.-utasítasz, mikor újra előttem állsz. Miközben engem
figyelsz, a pálcával játszadozol.
Kissé bénázva veszem le a felsőmet. Immáron pucéran állok előtted.
-Térdre.-engedelmeskedem, lassan térdre ereszkedem.
Hozzám lépsz, és a hajamba markolsz. Hátra rántod a fejem, a hirtelen
mozdulat fájdalommal jár, így egy kis nyögés szakad ki belőlem. Mély
morgás a válaszod. Pálcát tartó kezeddel a mellemet fogod,
próbálgatod, masszírozod. Egyre keményebben, közben a pálca a
mellkasomhoz nyomódik. Hasonlóan jársz el másik mellemmel is
-Ülj a lábadra. Megbüntetlek.- nem kell többet mondanod, hogy tudjam
miért kapom büntetésem, azonnal engedelmeskedem.
Először csak a mellbimbóim körül kőrözöl a pálcával, majd a két mellem
között elindulsz lefelé. Félek, meg-meg remegek az érintéstől, ám nem
mész le nemi szervemig. Hirtelen öröm fog el, hát nem azzal akarsz
büntetni, hogy nemi szervemre csapsz le, így még nagyobb
meglepetésként ér, hogy oda sújtasz le először. Csupasz bőrömön
csípnek a kis nyelvecskék, felnyögök a fájdalomtól és előre mozdulok.
-Csend legyen, és ne mozdulj, vagy 10 helyett 20 ütés lesz a büntetés.
Hatalmas erőfeszítésembe kerül, hogy remegés és mocorgás nélkül
visszaereszkedjek lábamra, és hogy várjam az újabb lesújtást, édes
érzéseket vált ki a várakozás.
-Hangosan számolj.
-Igen, Uram. Egy.
-Okos szolga.
-Köszönöm Uram.- az Uram közepén ér második büntetésem, melyet jobb
mellemre mérsz, így eléggé artikulátlanná válik a kiejtésem. Köd lepi
el agyam, de gyorsan kapcsolok.
-Kettő.
Sétálgatni kezdesz, helyezkedsz a következő lesújtáshoz. A bal
mellemre várom a következőt, talán ezért már jobban viselem.
-Három.- ettől függetlenül a hangom remeg a szavak kiejtése közben.
-Négy.-el nyugtázom a hátamra érkező csapást, ki is húzom magam tőle
rögtön, így melleim feszesebben állnak.
-Öt.-jobb mellemre érkezik a csapásod, a levegő is belém reked.
-Hat.-fenekem csúcsára érkezik a pálca, a csípés kisugárzik minden
irányba, újra megfeszül a testem.
-Hét.-bal mellem következik ismét.
-Nyolc.-nyakam tövénél ér a meglepetés, mivel ösztönösen
összegörnyedtem előző ütésedtől.
-Kilenc.- ismét nemi szervemre ütsz, egész testem beleremeg.
-Ülj fel az ágy szélére, szélesre tárt terpesszel.-nem bírok mozdulni,
félek. Rád pillantok, szigorú a tekinteted, nem merek ellenkezni,
botladozva lépek az ágyhoz, és a szélére ülök, és széttárom a lábam.
-Jobban a szélére, és nagyobb terpesz.-igyekszem a legjobban a szélére
csúszni az ágynak, és addig terpesztek, ameddig csak bírom.
-Dőlj hátra. Kezed a fejed fölött legyen.
A pálcát az állam alá helyezed, és lassan húzod végig egész testemen,
az érzés csiklandós, finom, és várakozásokkal teli. Sejtésem van
csupán, hogy hova akarsz és hogyan sújtani, de biztos nem lehetek
benne. A mellemhez érve kitérsz előbb jobbra, megkerülöd a bimbóm,
majd balra, és hasonlóan jársz el, majd folytatod utad lefelé. Nemi
szervemnél is eltérsz jobbra, a combomon folytatod az utad, elmész a
térdemig, majd vissza, el balra, újra a térdemig majd vissza, és
megállsz középen, csiklóm felett. Légzésemben már semmi koordináltság
nincs, kapkodom a levegőt, meg meg remegek néha.
-Tíz.-ordítva szakad ki belőlem, az utolsó ütés a csiklómba mar,
érzések száguldoznak egész testemben.
-Ülj fel!-alig jut el az utasítás a tudatomig, sután tolom fel magam
ülő helyzetbe, ahol is megpillantom hogy a farkad fogod. Amint eléggé
felülök és elérsz, a hajamba markolsz és közelebb húzol, hogy a farkad
bekapjam. Elejted a pálcát, mindkét kezeddel a hajamat markolod, és
ráhúzol farkadra, majd ki, és ezt eljátszod párszor. Jobb kezeddel
elengedsz, a zsebedbe nyúlsz és egy óvszert veszel elő, és a kezembe
adod. Kibontom, amint megvagyok, elereszted a hajam a bal kezeddel is,
és vársz. Nagyot sóhajtasz, nem vagyok gyakorlott ebben a mozdulatban,
de igyekszem. Mikor kész vagyok, a vállamon löksz egyet, hogy
elterülök az ágyon. Megfogod a combjaim, és megemelsz, így a levegőben
tartom alsó testrészemet, és semmi előzetesség nélkül belém hatolsz,
tövig. Nem bírok csendben maradni, hatalmas kiáltás szakad ki belőlem,
és végigremeg testem. Lassan visszahúzod magad, finom nyögést
hallatsz. Újra erősen hatolsz belém, hasonló reakciót váltva ki.
Irdatlan tempót veszel fel. Fogad között szűröd utasításod:
-Nem élvezhetsz el.- az utasítást nehéz betartani, ez így annyira
intenzív, de próbálom tartani magam. Élvezem az erőt, mely sugárzik
Uramból, az intenzitását minden lökésnek. Ám Uram hamar elélvez, belém
engedve magát. Szűk vagyok, édesen szűk. A kielégítetlenség édesen
kínoz, fokozza tovább vágyaimat.
Kihúzódsz belőlem, és leveszed magadról az óvszert, a lábaimat
leengedem a földre, de nem mozdulok. Kíváncsian várom mik a további
óhajaid. Meglepsz, a szobában hagysz, és a fürdőbe mész, a fürdőkádat
szemléled, illetve a zuhanyfüggönyt tartó rudat. Hallom, ahogy elhúzod
a függönyt, de nem látom. Visszatérsz hozzám, és megállsz előttem,
lenézel rám. Nagyon zavar, hogy nem érzékelem gondolataidat, nem tudom
kitalálni, hogy mit fogsz parancsolni.
-Vetkőztess le.
Felkelek az ágyról, és eléd térdelek. Megfogom a bokádat, enyhén
megemeled, hogy a zoknit le tudjam húzni. Így járok el a másik lábbal
is, majd felegyenesedem, és a nadrággal foglalkozom. Könnyű dolgom
van, hisz az öv már nem állja utamat. Megfordul a fejemben, hogy
megtisztogathatnám kedvenc testrészedet, így pilláim alól felnézek
rád. Engem figyelsz, mohó a tekinteted, így úgy vélem, nem járna ez
büntetéssel, így a nadrág teljes levétele után mikor az alsónadrághoz
fordítom figyelmem, beleakasztom ujjaimat, mintha lehúznám, előre
hajolok, és nagyon finoman a számba veszem farkad. Érzem, hogy
megfeszülnek combjaid, és édes érzés tejed szét bennem a reakciót
érezvén. Teljesen számba veszem lassan, majd kicsusszantom, újra
vissza tövig. Fokozom a tempót, mikor már újra teljesen merev és
kemény vagy, finom remegés halad végig testeden, ekkor egy sóhaj
hagyja el ajkaidat, és mindkét kezeddel megmarkolod fejemet. Eltartasz
magamtól, meglepetésemben a szám tátva marad, tágra nyílt szemeimmel
pillantok fel rád.
-Most megbaszom a szád.
-Igen Uram.-ezután levegőt nem bírok venni, már magadra húzol,
combodra kell támaszkodjak a tempótól és a mélységtől. Muszáj
koncentrálnom, hogy ne öklendezzek, karjaid vasmarkolatként fognak,
semmi önálló mozgást nem tudok végezni. Annyira élvezed
kiszolgáltatottságomat, és hogy mindenem a tiéd, hogy a szemed
bezárod, hátra hajtod fejed, és úgy szakad ki belőled egy mély nyögés,
egész a gyomrodból érkezik. Sajnos az én gyomrom is ellenkezik, egyre
nehezebben bírom tartani a reflexeket, túl gyors és túl kemény vagy.
Már megjelennek a könnycseppek szemem sarkában, mikor megkegyelmezel,
és elengeded a fejem. Összegörnyedek, és gyors mozdulattal törlöm le
az árulkodó cseppeket. Ezt a részét sosem fogom élvezni, de mikor
kihúzom magam, és rád pillantok, elégedettséget látok. Máris könnyebb
elviselhetővé formálni az emlékeket.
-Állj fel.-miközben feltápászkodom, megszabadulsz az alsódtól, és
hirtelen gyors mozdulattal a fölsődtől is. Meglepsz ezzel a hirtelen
váltástól. Teljesen meztelenül állunk egymással szemben, nem merem
elszakítani pillantásomat a Tiédtől, pedig innám látványod.
-Vedd elő a szettet. Meg akarlak kötözni.- a táskámhoz lépek, és
előveszem, majd visszalépek eléd, és oda nyújtom. A kötelet az ágyra
dobod, a heveder részből kettőt a kezedben tartasz, kettőt szintén az
ágyra dobsz.
-Kérem a kezed.-oda nyújtom. Előbb a jobb kezemre csatolod fel
szorosan a hevedert, majd a balra is.
-Kérem a kötelet.-odaadom, beakasztod a hevederbe, úgy, hogy
összefogja a csuklóimat, majd meghúzod enyhén a kötelet, így lépek
egyet előre, majdnem hozzád érek. Lejjebb hajolsz, és megcsókolsz, de
nem hagyod, hogy viszonozzam, amint megpróbálnám, elhúzódsz tőlem.
Kielégítetlenségem most már Mount Everest-i csúcsokat dönget.
Elindulsz a fürdőszoba felé, és a kádhoz vezetsz, méregeted a
helyszínt. A kád elé állítasz.
Tedd fel a jobb lábadat a kád szélére, és emeld fel a kezed.-amint
végrehajtom az utasítást, a kötelet a rúdhoz rögzíted, mely bár
némileg csúszkál, azért mégis stabilan a levegőben tartja kezem.
-Ne ráncigáld, mert nem stabil. Keményen megbüntetlek, ha tönkre
teszed. Tartanod kell a kezed. Pucsítcs, ahogy bírsz, vagy még el is
fenekellek.
Igyekszem, de be kell látni, ezen kívánság minden testi korlátot
igénybe vesz. Egyszerre kell figyelnem az alsó testrészem megfelelő
tartására, illetve a felsőre is, le ne rántsam a rudat. Visszalépsz a
szobába, és óvszert veszel elő, csak hallom, hogy magadra helyezed,
nem látlak Téged. Mikor visszaérsz a szobába, a kendőt átveted arcom
előtt, azt hiszem, a szemem akarod bekötni, de a nyakamhoz igazítod.
-Ez intenzív lesz. A kendő segít megfelelő testhelyzetben tartani, de
közben szorítani is fog. Ne feledd a biztonsági szót. Megértetted?
-Megértettem.
A kendőt úgy igazítod, hogy a vállamon keresztül a hátamra omoljon,
majd megfogod a csípőm. Körkörösen masszírozod, majd megcirógatod a
fenekemet is. Kissé széthúzod, és jobb kezed végig húzod, egészen a
csiklómtól a fenekem csúcsáig. Érzem, hogy hüvelyemhez irányítod
magad, makkod a bejáratba igazítod, ismét mindkét kezeddel a csípőmet
markolod. Lassan, nagyon lassan elkezdesz belém hatolni, minden
milliméteredet érzem, meg is feszülök és nyögök egyet, ekkor bal
kezeddel elengeded csípőm, és a kendő leomló részét kezedre tekered.
Megfeszül a kendő a torkomon, így én is megfeszülök, tényleg a
megfelelő testtartásba kényszerít. Arra nincs kifejezés, hogy ez így
mennyire intenzív. Próbálok figyelni arra, hogy pucsítcsak, hogy Uram
részére a testtartásom megfelelő legyen, a kezem néha meg-megremeg
attól, hogy nem helyezhetek rá súlyt.
-Élvezd.
És élvezem. A tempód lassabb, mint az előbb, de fokozod, egyre
nehezebb tartani magam, főleg hogy fokozatosan emelkedik az
intenzitás, egyre kevesebbet látok, a levegővétel is nehézséget okoz.
Annyira kényelmetlen a testtartás, és mégis olyan intenzív az érzés,
hogy pár perc után érzem, nincs távol tőlem az orgazmus. Gondolkodni
sem tudok, csak érzek. És a legváratlanabb módon érkezik az orgazmus,
olyan mértékben, hogy attól félek, nem csak a rudat rántom ki, a
szobát töröm össze. Mivel több helyre kell fókuszálnom, a helyes
testtartásokra, testem reakcióira, az orgazmus hosszú löketekben csap
le rám. Mikor már nem bírom tovább, kihúzódsz belőlem, és eloldod
kezem. Nem bírok állva maradni, a kőpadlóra omlok, kapkodom a levegőt.
Igyekszem lecsillapodni, de nem könnyű. Tudom, hogy figyelsz engem, ám
nem bírom rád emelni tekintetem. Képtelenség. Csodálkozom azon, hogy a
szívem még a helyén van.
Nem észlelem az időt, egyszer csak felnézek rád, és megijedek, nagyon
szigorú a tekinteted, de lassan elmosolyodsz.
-Bár a rúd a helyén maradt, és végig rendes volt a testtartásod, ezt
az összerogyást nem hagyhatom tétlenül. Irány az ágy. Mellkassal
feküdj az ágyra, lábad a földön, és pucsítcs.
Nagyot nyelek, félelmem most már nagyon mélyre sugárzik. Azt sem
tudom, hogy jutok el az ágyig, de sikeresen felveszem a kért pózt, s
addig Uram felveszi ismét a pálcát.
-Most elfenekellek a pálcával 10-szer, Te ezt hangosan számolod, majd
seggbe baszlak. Megértetted?
-Igen, Uram.
-Helyes. Számolj.
Semmi előzetes nélkül sújtasz, erőből, megvonaglok és fel is kiáltok.
-Egy. -ezután kicsit játszadozol, cirógatod ott, ahova sújtottál, majd
újabb pontot célzol meg, és újabb csapást mérsz rám. -Kettő.-simogatsz
a nyelvekkel, majd csapsz, cirógatsz, majd újra lesújtasz. A hetedik
környékén megfordul a fejemben, hogy kiejtsem a biztonsági szavunkat,
de rendes szolga szeretnék lenni, Uramat akarom szolgálni, a
vágyaidat, így összeszorítom a fogaim, és tűrök. Könnybe lábad a
szemem, mire elérjük a tízet, de túlélem. Meg sem merek mozdulni,
nehogy a fájdalom előjöjjön, így is ég a bőröm. Kezeddel hozzá érsz,
bár finom az érintés, megvonaglok.
-Szép piros lett a bőröd, és tűz forró. Erre törekszünk mindig. Ezt szeretem.
-Igen Uram. -hangom gyenge, erőtlen, és a fájdalom köde hallatszik
rajta. Ellépsz tőlem, óvszerért nyúlsz.
-És most seggbe duglak.
-Igen, Uram.
Benyúlsz a lábam közé, meglepsz a mozdulattal, hisz lejjebb nyúlsz,
mint a seggem.
-Ohh, ezt már szeretem. Milyen nedves vagy. Ezt felhasználjuk.-és
elkezded ujjadat hátrafelé húzogatni, nedvemet a másik járathoz
irányítod. Mikor megfelelőnek ítéled, még egy kis extra síkosítót adsz
az óvszerre, és a lukamhoz helyezed makkod. Megcirógatod sajgó hátsom,
majd belemarkolsz, és újra elönt a fájdalom, a tíz ütés minden csapása
újra sajog, és közben elkezded magad lassan belém nyomni. Menet közben
a kezeidet a csípőmre rakod, mert ösztönből húzom el magam, ezzel
tartasz mozdulatlanul. Eleinte szakadozottan nyögdécselek, új ez az
érzés, és még nem tudtam eldönteni, hogy negatív vagy pozitív. Lassú
vagy, és ennek most kivételesen nagyon örülök, mert a szétrepedés
érzése kerülget. Megpróbálok mocorogni, finoman menteném magam, erre
egy csattanós ütést mérsz a jobb kezeddel a fenekem tövére. Felkiáltok
meglepetésemben.
-Ne mocorogj.
Igyekszem, de nagyon nehéz ezt az utasítást betartani, és Te csak
egyre beljebb és beljebb hatolsz belém. Belőled is kiszakad egy Ááááh,
ezek szerint élvezed. Egy idő után megállsz, mikor már azt hiszem
szétreped mindenem, és elindulsz kifelé, hasonló lassúsággal. Naiv
módon abban reménykedem, hogy ennyivel beéred, de mikor a makkod
csúcsa van már csak bennem, újra elindulsz befelé, majd újra kifelé.
Többször ismétled a mozdulatot, lassan, és ahogy sejtem, egyre
mélyebbre tudsz hatolni. Ha jól sejtem, eléggé kitágulok, és fokozod a
tempót, mélyeket nyögsz, és sóhajtasz, érzem a kezeid erős szorításán
hogy élvezed. Fogaid között szűröd az elismerést, hogy milyen szűk
vagyok, és még tovább fokozod a tempót. Alig értem hörgésed:
-Tárdd széjjelebb a lábaid!
Igyekszem, az érzés feszítőbbé válik újra, de Te nem veszel vissza a
tempóban, sőt, még inkább fokozod, markolod csípőm, hörögsz, és
néha-néha végigkarmolsz a hátamon, én nyögdécselek. Új ez az érzés,
egyenlőre még mindig nem tudom hogy jó e. Semmi extrát nem érzek, de
azt igen, hogy ez Téged nagyon izgat, és nagyon élvezed. Hatalmasat
kiáltasz, és remegni kezdesz, belém élvezel, a hátamra engeded magad,
tartom teljes testsúlyod. Nem könnyű feladat megtartani Téged, de
élvezem ezt a cseppnyi nyugalmat.
Kihúzod magad belőlem, és eldobod az óvszert, hanyatt az ágyra fekszel
mellettem.
-Legközelebb a gésa golyók is benned lesznek, miközben hátulról baszlak.
-Értem Uram.-nem merek megmozdulni, pedig szívesen odabújnék hozzád.
Valahol azért kényelmes is ez a póz, a hátsóm még sajog, most már nem
csak a verés, a segglyukam is lüktet, és így a levegőben tartva abban
reménykedem, hamarabb hűl le. Félek tőle, hogy egy darabig érdekesen
fog menni az ülés. Mégsem negatív az érzés. Jól tűröm a fájdalmat, és
tudom, amikor az arcom majd megvonaglik, mikor leülök, Uram fog
eszembe jutni, és az érintéseid.
Dorombolós kölyöktigris énem győz, és lassan oda kucorodok hozzád, a
hátammal bújok az oldaladnak, a fejemet a karodra teszem. Nem
szeretném, hogy a viaskodó érzéseket lásd rajtam, illetve nem vagyok
benne biztos, mennyire fogadod jól ezt az önkényes döntést.
Megkönnyebbülök, mikor mozdulsz, mert rám dőlsz, átkarolsz, és úgy
mocorogsz, hogy fenekem nemi szervedhez kerüljön. Pár percig csendben
fekszünk így, Te a hajamat, én a kezedet cirógatom. Hallgatom
szuszogásod, behunyom a szemem, és egy békés, nyugodt világban találom
magam. Teljes a harmónia.
Finoman mocorogsz, játszadozol a testeddel, hol hozzám nyomod magad,
hol elhúzod. Ezek szerint csak engem ért utol a fáradtság, Téged nem.
Sóhajtok egy mélyet, nem panaszból, az alapja főleg elégedettség, erre
mélyen átölelsz, majdnem összeroppantasz. Mikor újra levegőhöz jutok,
dorombolok neked, kifejezvén tetszésemet eme csodálatos nyugalomért.
Ám a pihenő nem tart sokáig, érzékelem, hogy nő benned újra a
tettvágy, férfiasságod még mindig sajgó hátsómnak nyomódik. Még nem
bírok megfordulni, de Te nem is várod, karod kihúzod a fejem alól,
vállamnál fogva az ágyra nyomsz, így a hátamra kerülök, és te átveted
a lábad rajtam, és magadhoz húzol. Kezeddel az államat fogod meg, a
szemedbe pillantok, és ha akarnám sem tudnám elvonni a figyelmem
ragyogó szemedtől.