Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Szombat reggelek

Törölt felhasználó
2013. 06. 02. 17:42 | Megjelent: 560x
Szombat reggel. Az óra mutatója lassan kúszik s már majdnem derékszöget zár be.
Könyvbe mélyedve ülök a francia ágyban. A lány mellettem fekszik, légzése nyugodt, arca ártatlan és békét sugárzó. Egy engedetlen hajtincse a homlokába lóg. Félreteszem a könyvet és rápillantok az órára. Ingája kérlelhetetlenül lüktet, s ez tudatosítja bennem, hogy reggeli merevedésem van.
Felpillantok a számlapra és arcomon megrándul egy izom. Egy perccel múlt 9.
Gyengéden félresöpröm a hajtincset, s egyúttal lassan végigsimítok az arcán.
Enyhe remegés fut végig rajta, ahogy nyújtózik és a takaró lecsúszik álomtól forró testén, látni engedve tökéletesen formált mellbimbóit a hálóruhán át.
-Jó reggelt - mormolja kislányos hangon.
-Megint elkéstél.
-Ó...
-...
-Én...
-Azt hiszed, az a dolgod, hogy naphosszat henyélj? - kérdem síri hangon.
-Vagy talán nem mondtam el elégszer, hétvégén mikor kell kelned?
-Bocsáss meg U... - kezdte remegő, álomtól még fátyolos hangon, de befejezni nem volt ideje, mert hangja nyögésbe fulladt, mikor hajánál fogva az ölemhez rántottam a fejét. Ekkor egy pillanatra felpillantott rám. Szeme könnyes volt, hogy az alvástól, vagy a hirtelen fájdalomtól számomra abban a pillanatban nem számított.
-Vedd a szádba. - utasítom. Addigra apró kezei már szabaddá tették férfiasságom, amely szinte fájdalmasan lüktetett. Ő kezébe veszi, és végignyalja a tövétől, tudja, így szeretem. Amint ajkai közé zárja makkom, kezemet a tarkójára helyezem és erősen nyomom. Ebből a szögből nem látom az arcát, de tudom, hogy most nem volt ideje levegőt venni és fél, megfullad. A makkom a torkában lüktet. Halk nyögéseket hallat, de még tartom, ő pedig nem mer ellenkezni. Még egy szívverésnyi idő. Engedek.
Nedves cuppanással keveredik a légvétel hangja. Zihál.
-Mondd, legközelebb ugye megkapom a kávémat, akkor amikor kell? - kérdezem tőle.
-Igen, ígérem, úgy lesz. Bocsáss meg nekem. - esdekel.
Válasz nélkül hagyva, közelebb húzom magamhoz és megcsókolom. Szeretne visszacsókolni, érzem, amint elnyílik az ajka, de a következő pillanatban megint a szájába kényszerítem farkam. Ezúttal a csípőmet is meglendítem párszor. Válaszként nyög, minden egyes mozdulatom után. Kezem erősen tartja. Gyorsítok. Egy pillanatra hátrarántom a fejét, egyszerűen újra és újra lenyűgöz annak a szempárnak a látványa.
-Térdelj az ágyra velem szemben. - mondom.
Amint elhelyezkedett, kissé hátradőlök, ő pedig nem kérdez, tudja a dolgát. Ezúttal azonban látom a szemét is. Az a tekintet végig rajtam függ. Nem bírom megállni, hogy ne simítsak végig az arcán. Nyugtatólag. Hálás mosoly jelenik meg arcán, pedig a szája tele van. Érzem, hogy egyre jobban lüktetek, ezért magamra húzom a fejét. Mélyen. Ahogy ott tartom érzem, hogy nyelve férfiasságom tövét nyalja, miközben makkom a garatfalát súrolja.
-Nézz rám. - csattanok fel ingerülten, amint egy pillanatra behunyja szemét.
A szemhéjak felpattannak és az a szemérmetlenül szűzi tekintet, és egy legördülő könnycsepp látványára magomat a torkába lövellem. Engedek a szorításon, ő pedig a nedű minden cseppjét kiszívja.
-Most pedig hozd a kávém.
Ő csendben felkel és egy halvány mosoly kíséretében kilibben a konyha irányába.
Újra a kezembe veszem a könyvet és olvasni kezdek. Egészen belemerülök, mikor friss kávé illata csapja meg az orrom. Tekintetem az ágy melletti vastag, vörös szőnyegre esik. Tökéletes kontrasztként, alabástrom bőre izzani látszik. Mint egy galamb. Sarkain ül, ölében ezüsttálcán: a kávém. Bólintok és ő felkel, közelebb lép. A kávé friss, forró és semmi kifogásolnivalóm nem lehet.
-Köszönöm, nagy finom. Ügyes vagy. - mondom, majd gyengéden megsimogatom az arcát.
-Feküdj mellém. - ő pedig hálás mosollyal az arcán bebújik a takaró alá és hozzám simul. Fejét a vállgödrömbe hajtja. Csókot nyomok a homlokára.

Tudom, hogy másnap reggel sem fog időben felkelni. Azt hiszi nem veszem észre, de mindig kikapcsolja az ébresztőjét...

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.