A parkettázó 4

Leparkolok Katalin háza előtt.
Becsengetek, Ő jön kaput nyitni, most is csinos, mint mindig. Vékony fehér blúz, formás mellei melltartóba zárva, lábain feszülő piros nadrág. Ami még jobban kiemeli hosszú izmos combjait. Ahogy beérünk a nappaliba a sokkolót előveszem a zsebemből, oldalának nyomom, megnyomom a pici gombot. Katalin rángatózva össze esik.
-Na mi van! Akasszák a hóhért? Szólok nevetve.
Katalin -nak kell pár perc, hogy észhez térjen. Felnéz, szólna valamit, de én rögtön lesokkolom újra. Mikor újra észhez tér, könyörögve néz rám.
-Kérem, ne!
-Na mi van szuka! Nem bírod a gyűrődést. Ugye már nem is vagy olyan nagy legény a lovagló ostorod nélkül!
-Könyörgöm, nem bírok ki még egyet.
Szemei könnyel telve, szája remeg félelmében.
-Állj fel! És vetkőzz meztelenre. Szólok keményen.
A parancsomat szó nélkül végrehajtja. Ahogy vetkőzik lassan, egyre több ruha lekerül róla, farkam keményedik, szinte alig fér el börtönében. Mikor Katalin teljesen meztelen egy pillanatra csak ámulok, mert tudtam, hogy tökéletes teste van, de ami elém tárult az maga a csoda. Közelebb lépek, nyakából letépem a láncot, leveszem róla börtönöm kulcsát. De mielőtt neki állnék kiszabadítani farkamat, egy gyors kötöző bilincsel hátrakötözöm újdonsült szukám kezeit, jó szorosan nem kímélve a csuklóit. Majd letolom nadrágomat az alsógatyával együtt, kiszabadítom farkamat ketrecéből és az erényövet kulcsostól bevágom a sarokba.
-Na szuka, most pedig gyerünk, térdelj le urad elé, és könyörögj, hogy leszophass, talán meg engedem!
Katalin letérdel és tőle szokatlan stílusban, megalázkodva, könyörögni kezd.
-Édes uram, könyörgöm, hogy a legnemesebb testrészét, had illessem mocskos számmal, hagy okozzak örömet és ha netalán rosszul csinálok valamit, büntessen meg kedve szerint.
Csak ámultam, nem hittem a füleimnek, micsoda változáson ment át ez a nő. De az öröm hatalmas erekciót csalt farkamba, mert majd szét durrant, olyan keményen állt.
-Hát akkor gyerünk szuka teljesítsd kötelességedet.
Katalin térdelve közelebb lépett, majd finoman nyalogatni kezdte farkamat. Mint a jeges fagyit csak a nyelve hegyével körbe körbe a makkomat, majd finoman egyre beljebb vette szép ívű szájába, szívta, nyalogatta. Én meg becsukott szemmel néztem a plafont, remegtem a gyönyörtől mint a kocsonya. Olyan ügyes volt a nyelv technikája, hogy pár perc alatt a szájába élveztem. Ő pedig jutalmul az egészet ráköpte a pólómra, kapott is jobb kézzel hirtelen akkora pofont, hogy rögtön padlót fogott.
-Mit képzelsz te szuka, csak úgy kiköpöd a drága magomat, ezért nagyon kemény büntetést kapsz.
-Könyörgöm uram tévedés volt, csak köhögnöm kellett.
-Ne magyarázkodj, nem érdekelnek a kifogásaid.
Majd jobb kézzel megragadtam hosszú fekete haját, csuklómra tekertem, és elindultunk a hátsó udvaron lévő diófa felé. Ő persze térdelve követett mert nem engedtem neki a felállást. Mikor kiértünk a diófához, láttam, hogy nagyon sűrűn tekinget a szerszám tároló felé. Hát otthagytam a fa tövében és benéztem. A fal mellett lévő polcok tele voltak mindenféle kínzó eszközökkel, a here satutól elkezdve, különféle csipeszek, golyók, korbácsok pálcák, kötelek, bilincsek, meg sok olyan dolog amiről azt sem tudtam micsoda. De nem akartam nagyon húzni az időt, így hát kiválasztottam egy terpesztő rudat, csipeszeket, egy közepesen vastag gyertyát, kötelet. Majd visszatértem szukám hoz aki szépen térdelve várakozott. Hát először is fogtam a kötelet jó szorosan rátekertem a derekára, hozzákötve a hátrakötözött kezeit is. De olyan szorosan ám, hogy belevágott rendesen a hasába. Majd tekertem egyre feljebb míg elértem a melleit, azok körül csináltam egy x -et, majd körbetekertem mindegyiket jó párszor jó szorosan. Míg nem olyanok nem lettek mint két vörös lufi.
Mikor készen lettem kötözött sonkámmal, hasra löktem, a lábait a terpesztő rúdhoz kötöztem, a rúd közepén lévő karikába a fáról lelógó csörlő kampóját akasztottam. És felhúztam olyan magasra, hogy a szája éppen a farkam magasságába legyen. Öröm volt nézni, hogy mennyire élvezi a kicsike. A borotvált puncija csillogott a harmatcseppektől. Nem is bírtam meg állni, hogy ne játszadozzak vele egy picit, szét kentem nedvét a csiklóján, megmasszíroztam a nagyajkakat, meghúzogattam kicsit, két ujjamat beledugtam a forrón lüktető punciba. Katalin nyögött, sóhajtozott, de gyorsan abba is hagytam mielőtt élvezhetné a dolgot. Inkább fogtam hat csipeszt és hármat hármat rátettem a nagyajkakra. Most rángatózott csak igazán, de nem törődtem vele, Rákötöttem mindegyik oldalon egy vékony zsineget, jól szétfeszítettem a puncit, a combjain körbetekerve rögzítettem a zsineget. Fogtam a gyertyát és beleállítottam a gyertyatartóm közepébe, meggyújtottam. Vártam egy pár percet amíg összegyűlt egy kis olvadt viasz, majd meggyújtottam a másik gyertyát is. És hozzá értettem a lángot hirtelen a mellbimbójához, sikított rángatózott, majd újra sikított, mikor a puncijában lévő gyertyából a forró viasz a nagyajkaira fojt. Nekem tetszett a játék hát eljátszottuk egy párszor, vagy tizenöt percig szórakoztam vele.
-Hát édes kis szukám én most bemegyek és amit megígértem teljesítem, nekiállok parkettázni. Te addig ne menj sehová, és ha sokat mozogsz elég sok viasz fog a lucskos pinádra csorogni. Pihenés képen majd kifogok jönni és egy pálcával leverem róla.
Majd elindultam befelé. Katalin könyörgött, kiabált, majd elmondott mindenféle szemétnek. Én pedig nevetve beléptem a házba és becsuktam az erkélyajtót.

Folyt.