Párnák közt

* Ez a történet a képzelet szüleménye, és a Tenyéren hordozva folytatása. *

Hátrabilincselt kézzel, összekötözött lábakkal térdelek vastag, szétvetett combjai közt. Hason fekszik, elmerülve egy filmben, amit bár elvileg közösen nézünk, nekem más dolgok vonják el a figyelmem. Lehet, hogy ki fog kérdezni, és büntetést kapok, ha kiderül hogy nem figyeltem oda, de meglehetősen leköt a végbelemben feszülő jókora zselédugó, ami szinte önálló életet él a síkosítóban úszó alfelemben, minden mozdulatnál felhívva a figyelmem a jelenlétére; de az igazi "zavaró tényező" az ő jókora, kerek hátsója, ami úgy vonzza a tekintetem, mint lámpa az éjjeli lepkét.
Csókokat lehelek puha domborulataira, és imádattal furakodok be lágy párnái közé. Arcomat mindkét oldalról simogatja a bársonyos bőr, ahogy recés, szoros ánuszgyűrűjét nyalogatom, puszilgatom, barátkozva a furcsa, fűszeres-sós ízzel.
- Imádlak baba, de ideje munkához látnod. - közli kajánul. Mindketten tudjuk, hogy ha tovább váratom, annak a későbbiekben csúnyán megihatom a levét. Ajkaimat a ráncos, feszes gyűrűhöz nyomom, és a nyelvemmel behatolok a fenekébe.
Nincs könnyű dolgom, szinte erőlködnöm kell, hogy a nyelvemmel átjussak a végbélgyűrűn. Tátott számat odaszorítva, teljes hosszában kidugom a nyelvem. Állott, visszataszító íz fogad, miközben izmai apró ökölként szorítják a nyelvem tövét. A legrosszabbra is fel voltam készülve, de úgy látszik alaposan kimosdott belülről is - odabent csak kellemetlen ízű nyálka tapad a nyelvemre, amit engedelmesen le is nyelek.
- Ez az! Kis seggnyaló babája Andikának! - énekli jellegzetes, leereszkedően kedves, mézes-mázos hangján, és én nem bírom megállni, hogy a kötelékeimben ficánkolva össze ne szorítsam a saját fenekemet a dugó körül, szinte elektromos szikrákat szórva szét a testemben, különös tekintettel a merevségtől sajgó hímtagomra, amitől alig tíz centire várakozik az ő nedves, hívogató puncija.
Persze nem hatolok be, hisz nem kaptam rá utasítást. Ha megtenném, biztos vagyok benne hogy komoly következményei lennének. Ahogy ő mondta, ebből az önmegtartóztatásból tanulom meg, mit jelent szubnak lenni - és meg kell mondjam, megvan ennek a feszítő kielégületlenségnek is az élvezetes oldala.
Ki-be pumpálom a nyelvem a fenekéből, időnként kihúzva végignyalok a gerince tövéig, vagy gyors puszikat adok puha bőrére, mielőtt visszatérnék kötelességemhez. Időnként a combjait összeszorítja körülöttem, néha a lábával hátulról végigsimít a fenekemen, hátamon, megalázón becézgetve: - Kis seggnyaló kurvája! Szopós baba!
Kis szarevő!
Nem tudom mennyi idő telik el így, elveszve a teste imádatában, a saját testemet elárasztó izgalomban és a betömött végbelemből induló ingeráradatban, mikor egyszer csak a film készítői névsorát látom a képernyőn futni. Felkel, hatalmas vigyorral az arcán - felegyenesedek térdeltemben, és megköszönöm a finom desszertet, mire ő mosolyogva megsimogatja a fejem, és cuppanós puszit ad a homlokomra.
- Nagyon finom voltál te is, baba. - mondja, miközben eloldja a bilincset és a lábamat rögzítő köteleket. - Most szaladj és moss fogat a fertőtlenítő szappannal, utána kikérdezlek a filmből.