vágyaimmal való szembesülés 2.
2013. 04. 07. 16:12 | Megjelent: 970x
Felébredtem, a fejem csak úgy hasogatott, a szám kiszáradva, a végtagjaim el vannak gémberedve, minden mozdulat fájdalmas. A percek nehezen telnek, nem tudom, hogy este van e vagy nappal, nem tudom mennyi az idő, teljesen elvesztettem az időérzékemet. Szerintem órákat fekszem, mire végre valaki szól hozzám, bár ahogy tette jó lett volna, ha nem szól hozzám:
- Felébredtél te féreg – hangzott ordítva és lekezelően. – Mit szólnál ahhoz ha kiherélnénk és eladnánk téged! Mindegy mit mondasz, úgyis az lesz amit mondunk! Ma este minket kell boldoggá tenned, holnaptól viszont Ali Mehmet Pasha-t fogod szolgálni, mint hádim. Feladatod a Ali Mehmet Pasha szexuális igényeinek kielégítése és baráti társaságának örömszerzés! Egy neves professzor fog kezelésbe venni téged! De előtte mi is szeretnénk rajtad élvezkedni, ugyanis ezért jöttél, nem?
Az ajtó ismét becsukódott és megint magamra maradtam. Órák hosszat feküdtem, gondolkodni is fájt annyira kába voltam a gyógyszerektől, nem is tudom, hogy tudtam kivárni azt az időt míg újra felém néztek.
- Na ébresztő, irány kifelé!
Mivel más választás nem volt, nagy nehezen eltápászkodtam és elindultam a fény felé, mert a szemem felé irányuló fény miatt semmit nem láttam, mikor a a sötétből a fénybe léptem. Úrnőim egy trónon ültek, megparancsolták négykézláb menve menjek a lábuk elé. Mikor odaértem, sarokülésbe kellett helyezkednem 2 pofon kíséretében!
- Meggondoltuk magunkat, megkapod tőlünk amire vágysz, de utána a sorsod más kezébe fog kerülni! Van egy gazdag arab sejk aki kilóra megvett téged, jó adás-vétel így elfogadtuk az ajánlatát. Holnaptól az ő tulajdona leszel. Az eddigi életed le fog zárulni, és talán majd egyszer ha jól viselkedsz újra elnyerheted a szabadságodat, de mikor ez megadatik majd neked, arra már annyira megszokod új életedet, hogy nem fogod elhagyni ezt az életedet. Az elején nehéz lesz majd, de jó sorod lesz nála! Most pedig mi használunk egy kicsit! Gyere közelebb, utoljára megtapasztalhatod milyen is egy nőt boldoggá tenni, mert többet nem lesz rá alkalmad, hanem is soha de egy jó ideig biztosan.
Úrnőim parancsai szerint le kellett feküdnöm a lábaik elé, ahol észrevétlenül le kellett vennem a csizmájukat és a gyönyörű fekete csipkés combfixet kellett lehúznom és imádni kellett a lábukat. Finoman kezdtem, először a talp részt nyaltam végig finoman, fel- le és amikor már Úrnő élvezte a nagylábujját kezdtem nyalni, majd finoman érzékien bevettem a számba és neki álltam szopni, először csak a nagy lábujjat, majd utána sorban a többi lábujját is végig pusziltam, csókoltam, majd pedig fokozatosan az egész lábfejét puszilgattam, csókolgattam, szopogattam. Soha nem izgatott az ilyen dolog de valahogy most teljesen beindultam tőle, amit a férfiasságom is jelzett! Úrnőm hangos nyögése jelentette azt, hogy azért lehet, hogy valamit jól csinálok! Megparancsolta, hogy kelljek fel és nézzem meg mit csináltam. Úrnő a kezemet kérte, erősen megfogta a csuklómnál a kezemet és a puncijához húzta a kezemet!
- Tudnod kell csicska nekem nagyon nagy a libidóm! Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen pöcs, mint te izgalomba tudsz hozni! De neked sikerült, megérdemelsz ezért valami jutalmat! Gyere csak te talpnyaló! Most pedig fényesre nyalod Úrnőd puncikáját!
Egy állványhoz tereltek, ahol egy hengerre fólia volt feltekerve. Úrnőm megfogta a végét letekert egy kis részt amit a hónaljam alatt átkötött és parancsra neki kellett állnom forogni. Lassan óvatosan, hogy a fóliát folyamatosan tudják igazítani. Ahogy forogtam a tekercsről a fóliát folyamatosan tekertem le, és ahogy forogtam úgy folyamatosan tekertem be magamat a fóliába! Először csak a mellkasomat, majd fokozatosan lejjebb, a mellbimbómat kihagyták, és a farkamat is, egészen a bokámig ért a fólia. Mikor már a bokám felé jártunk a forgás nehezemre esett oda kellett figyelnem az egyensúlyra is, mert könnyen elborulhattam volna, pont mikor nyaktól bokáig fóliázva voltam, akkor el is fogyott a fólia! Legnagyobb meglepetésemre Úrnő közel hajolt hozzám, és egy csókot adott a számra, de olyan rafkósan, hogy a csókkal együtt hátra estem, mert annyira instabilan álltam így összefóliázva, hogy a legkisebb lökésre is eldőltem, mint egy darab bábú. A földre érés sem volt kellemes, nem volt bekészítve semmi, hogy puhára esek, de Úrnő puha ajkainak csókja kárpótolt a fájdalomért!
folyt. köv.
Hozzászólások (0)