Az első élmény
2009. 04. 15. 20:41 | Megjelent: 1166x
A lány mindvégig nagy tisztelettel és magázódva beszélt hozzám, kérésemre mesélt az életéről:
-Apám egy nagyon domináns, határozott, és néha agresszív ember volt, és már egész kiskoromban megtanultam, ha nem akarom kihúzni a gyufát, akkor engedelmeskednem kell neki, mert különben büntetést kapok tőle. Eleinte nagyon féltem ezektől, mert mesteri fantáziával találta ki nekem a keményebbnél keményebb büntetéseket. Valamilyen röntgen szemekkel mindig tudta, hogy nekem épp mi fájna a legjobban, és attól tiltott el . Gyakran el is vert, hiába próbáltam mindenben a kedvére tenni, mindenben talált valami kivetni valót, és már el is járt a keze. Sokat sírtam, mert fájt a lelkemnek és a testemnek is a büntetése.
-Tudja, az utóbbi időben, amikor a fenekemet verte tiszta erejéből, már nem is a fájdalmat éreztem, hanem valamilyen gyönyört. Ahogy az ölébe fektetett, lehúzta a bugyimat és elverte a fenekem, valami elindult bennem, bizseregni kezdett először a puncim, majd az egész testem, szinte extázisba kerültem. Éreztem, hogy abba akarja hagyni a verést, de én beszóltam neki, hogy csak ennyit tud, mert nem is fáj... Szerencsémre folytatta, és én megfeszült testtel jutottam el a gyönyörig. Remegett minden testrészem, vonaglott a testem, sikítottam, de persze az apám azt hitte, hogy a fájdalom miatt teszem ezt, és beleerősített:
-Kell még te kis engedetlen szuka? - mondta, és folytatta a verésemet. Aznap háromszor is sikerült elélveznem.
Egyszer, úgy 18 éves koromban, amikor valamilyen isteni csoda folytán majdnem egy hónapig nem kaptam tőle verést, kezdett hiányozni a haragja, a büntetései. Ki akartam provokálni tőle azt, hogy megharagudjon rám, és hogy megkapjam érte a büntetésem, amire egyben vágytam is már. Bevallom őszintén, újra szerettem volna érezni a gyönyört. De ami akkor történt velem, az még engem is meglepett. Apám egy munkatársával jött haza, aki már kapatos volt, ahogy apám is. Engem nem zavart a jelenléte, sőt még inkább pimaszabb voltam apámmal az idegen előtt, számítva arra, hogy keményebb lesz a büntetése, s én annál jobban fogom élvezni. Látszott apám arcán a mérhetetlen düh, hogy a munkatársa és a barátja előtt szemtelenkedek vele, és így szólt:
-Te szemét, mit képzelsz magadról, szemétkedsz velem Pista előtt? Na, megállj csak, ezért megkapod a magadét, te szemétláda.
-Nesze, a tiéd - szólt apám a barátjához - előtted volt szemtelen velem, azt csinálsz vele, amit csak akarsz. Kezdtem félni, remegni, hisz nem ismertem az új gazdám, és könyörögni kezdtem:
-Apa, kérlek ne, ne adj oda ennek, bármit megteszek, térden állva könyörgök Neked alázatosan. Ne kérlek neeeeeeee...De már késő volt. A barátja, egy nagydarab benga állat, csillogó szemmel megfogott a lófarkamnál fogva, és azzal húzott be a szobámba.
-Most azt fogod tenni, amit én parancsolok neked, és ha jó leszel, megúszod élve. Már komolyan kezdtem félni ettől az embertől, de ahogy néztem rá, valahogy - nem is értem miért - arra gondoltam, hogy én ezt a büntetést még jobban fogom élvezni, mint az apámét. Összeszedtem minden bátorságom és megszólaltam:
-Úgy sem mer bántani engem, gyáva ahhoz! - kezdtem provokálni, mert azt éreztem, hogy kezd elszállni a bátorsága. Eredményes volt a cukkolásom, mert vibráló szemekkel jött felém, elkapta a csuklóm, és leszorított az ágyra hason fekvésben. Ráült a hátamra és lehámozta rólam a miniszoknyámat, csak úgy pattantak le róla a gombok. Hatalmasat vágott a fenekemre, de rezdülni se tudtam a súlya alatt, és ezzel egyidejűleg letépte rólam a bugyimat, ami cafatokba hullott az ágyam mellé. A fájdalomtól visítani tudtam volna, ahogy tépte rólam, keményen belemart a húsomba... de nem mertem megszólalni.
Láttam rajta, hogy kicsit elgyengült a történetének elmondása közben, és mivel nagyon érdekelt a folytatás, segíteni akartam neki.
-Köszönöm, hogy megtisztelsz engem a bizalmaddal, hogy mindezt elmondod nekem. Nem akarsz valamit inni, valami erősebbet?
-Egy vodka narancs talán segítene. Intettem a pincérnek, aki a rendelés felvétele után néhány perccel kihozta a kért italokat. A lány mohón megfogta a poharát, és fenékig ürítette, miközben intettem a pincérnek, hogy hozhatja a következőt. Hálás kis mosoly volt a válasz, majd bátran folytatta a történetét.
Apám barátjának az amúgy is mámoros szeme még jobban elhomályosult attól a tudattól, hogy engem a játékszerének tudhatott be, mivel az uram bármit megengedett neki. Egy ideig a fenekemet verte a tenyerével, és már azt hittem itt véget is ér a tudománya, de ő is új élvezetekre vágyott. Leszállt a hátamról, majd megfogta a hajam, és annál fogva rántott fel térdelő helyzetbe. Az arcom a hatalmas, hosszú és vastag farkával egy vonalba került.
-Szopj, te kis kurva! - adta az utasítást, és én riadt szemmel ugyan, de az ismeretlen iránti vágyakozással a szívemben kezdtem a parancs végrehajtásárhoz, úgy ahogy a filmeken láttam. Éreztem rajta, hogy tetszik neki, de nem elégedett meg ennyivel. Megfogta a tarkóm, és hirtelen teljesen magára húzott. A farka teljes hosszában eltűnt a számban és a nyelőcsövemben. Fuldokolni kezdtem, mire elengedett.
-Lazítsd el magad, úgy könnyebb lesz! - biztatott, de nem győzött meg igazán. -Na gyere próbáld újra! - És bár a keze újra a tarkómon volt, most nem éreztem a nyomást, én próbáltam magamtól minél nagyobb darabot elsüllyeszteni a farkából a számban. Így erőszak nélkül sokkal jobb volt, és majdnem teljesen le tudtam nyelni. Látszott arcán a megelégedettség, hisz álmában sem gondolta volna, hogy én magamtól is ilyen engedelmes leszek. Sokáig játszottam vele így, egyre ügyesebb voltam, és a vége felé már szinte akadálytalanul tudta tövig a számba dugni hatalmas szerszámát, rendesen szájba baszott. Láttam a szemén, hogy közeleg a csúcsponthoz, de mivel nem akart még elélvezni, kikapta a számból a faszát, amit én kis mosollyal nyugtáztam.
-Kiröhögtél, kis ringyó? Na várj csak! A kezeimet egy kézzel hátra szorította, a testem ívben megfeszült, és ő a hatalmas faszával elkezdte verni az arcomat. Meglepődve tapasztaltam a fájdalmat, igen kellemetlen volt, lassan kezdett égni az arcom minden felé. De nekem nem ez járt az eszemben már régóta.
Hozzászólások (0)