mester6van (74)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Mester meg a Személyi edzők (1)

2013. 03. 31. 18:14 | Megjelent: 748x
Az edzőteremben a múltkori óta sokszor találkoztak, beszélgettek. Míg nem a Személyi edző (továbbiakban: Sub1) megpendítette, hogy újra szeretne a Mester kezei közé kerülni egy kis kiképzésre. Azt is kérte, hogy most legyen keményebb fizikailag a kiképzés és az sem lenne baj, ha valami más is sorra kerülne, mint például az elektro kezelés. A tavaszra tekintettel akár szabadban is történhetne már. Ahogy erről óvatlanul beszélgettek, hozzájuk lépett egy másik személyi edzőként dolgozó srác is (Sub2). Felvillanyozódva hallgatta társa vágyait. Kérte megszólalva, hogy ő is részt vehessen ezen, mert már sokszor gondolt ilyenre, fantáziált erről. A Mester a Sub1-re nézett kérdőn, aki kis gondolkozás után beleegyezően bólintott. Ekkor a Mester megkérte, hogy beszéljék meg a peremfeltételeket, egyeztessék a tabuikat, lehetséges időpontokat, majd értesítsék. Miközben ezt mondta azért alaposan végigmérte a Sub2-t. Az észrevéve ezt, megkérte a Mestert, kövesse. Hátravezette és bevezette az egyik irodába. Ott pikk-pakk mezítelenre vetkőzött és forgolódott előtte, hogy jól lássa mindenhonnan. A Mester nevetett, a fenekére csapott s beleegyezően bólintott.
A megbeszélt időben Sub2 furgonja vette fel a Mestert csomagjaival, indulva a tanyára, amit a Mester kölcsönzött erre a két napos alkalomra. Lefelé menet a kocsiban is már megkövetelte, hogy magázzák a subok. Elmondatta velük a tabuikat, vágyaikat részletesen. Hamarosan azonban az útra kellett figyelni s a GPS-re. Az mutatta, hol kell elhagyniuk a köves utat és haladtak jó hosszan be a homokban vágott úton. A Mester hirtelen megállítatta a furgont s kiparancsolta a subokat abból. Ott álltak a furgon mellett csodálkozva, de nem sokáig. A parancs szerint mindent le kellett vetniük magukról, betenni a kocsiba és úgy mezítelenül, futva tegyék meg az út utolsó részét a tanyáig. Összenéztek kicsit hitetlenkedve, de tették. A Mester leparkolt, kinyitotta a tanyasi ház ajtaját és utasítást adott a csomagok behordására.
Amint ezzel végeztek, addigra már elő is vett két hosszú kötelet, melyet a subok nyakába tett. A végeiket átvetette a mellük, majd hónaljuk alatt hátrafelé. Kézbe fogva a kötélvégeket a másik kezébe fogott lovaglóostorral már le is csapott a subok fenekére ösztökélésül. Azok ezt érezve megugrottak, majd egyenletes ütemben futni kezdtek. Jól meghajszolta a fák között őket. Nagy kerülővel értek vissza a tanya udvarára. A futók megállva előre görnyedtek, a térdükre támaszkodva, zilálva kapkodták a levegőt. Nem sok pihenőt engedélyezett számukra. Maga is kifújta magát s már hozta az újabb köteleket, bőrbilincseket. Rájuk parancsolt, hogy egymásnak tegyék fel. Ezután egy-egy fa törzséhez állította a subokat háttal, s kezeiket hátul összefogta a fa mögött, jól hátrahúzva a kezeiket, így kidüllesztve melleiket. Ez után a bokabilincseket is összekötözte, hátra húzta, így feszítve ki testüket, lábukat. Most eléjük állt és megjártatta rajtuk a lovaglóostort. Sziszegtek, próbáltak elmozdulni annak csapásai elől, de nem sikerült, mert jól meg voltak kötve. Viszont annyit elértek ezzel, hogy a pucér feneküket a fa kérge alaposan meggyötörte. Sziszegtek, fel- felkiáltottak kínjukban a kapott ütésektől, no meg a fakérgektől. Ekkor a Mester elment a kúthoz, húzott egy vödörben vizet, oda vitte, végig locsolta rajtuk. Hagyta őket csurom vizesen kikötve, míg megszáradtak a szélben.
Jó idő múlva jött elő a házból. Hozzájuk lépve mindkettő szemét bekötötte, felcsatolta a spéci mellcsipeszeket rájuk, majd újra elment. Azt azonban hallották, hogy valamit cipel, ide-oda járkál. Elmenve mellettük mindig kaptak egy-egy suhintást testük különböző részeire. Volt, hogy a mellcsipeszekre is. Hamarosan azt érzékelték, hogy előttük áll, mert kézbe véve alaposan meghúzkodta a mellcsipeszeik láncait, majd azokra valamit tett s a láncokat a szájukba, a fogaik közé adta. Hátrébb lépett s suhintott. A két sub az ütést érezve felkiáltott. Kiengedte a fogaik közül a láncokat, leesve megrántották a mellbimbóikat. Még nagyobb ordítást kiváltva ezzel. Izegtek-mozogtak, sziszegtek, hát még mikor meg is csavargatta, morzsolgatta keményen a mellbimbóikat, mind a két keze ujjai közé fogva azokat. Majd megint kaptak egy vödör vizet. Lassan megnyugodtak. A Mester levette a szemtakaróikat, a mellcsipeszeket is, igaz nem kíméletesen, így újabb sziszegés hallatszott. Megszólalt:
- Ez csak a bevezetés, akarom mondani a felkészítésem a következőkre. Mit fogtok akkor tenni, ha már most, ilyen szúnyogcsípéseknél, ennyire sziszegtek? – kérdezte komolyan nézve rájuk. Azok hallgattak, vállukat vonogatva s elgondolkodva mi vár még rájuk.
- Akkor előtte egy kis erőnléti edzés jön. Hoztatok kézi súlyzókat? – nézett rájuk.
- Igen, Uram! – hangzott egyszerre a válaszuk. Leoldozta a subokat a fákról.
- Futás, hozzátok ide azokat! – parancsolta. Hamarosan megérkeztek a fiúk a súlyzókkal.
- Terpeszállás, majd súlyzókkal gyakorlatok! – rendelte a Mester s mutatta, mit, hogyan csináljanak.
A srácok ügyesen utánozták. Emelgették a súlyzókat kinyújtott karokkal minden irányban. Jó ideig tették ezt, míg nem már lassabban mozogtak, kezdtek kifáradni. Nem volt olyan energikus a mozgásuk. Kaptak frissítésül egy újabb vödör vizet. Prüszköltek, de folytatták a gyakorlatokat. Most a Mester letetette a súlyzókat és kézenállást parancsolt a fáknál. Sub2 hamarabb visszaesett, mire kapott egy csattanósat a popójára s lendült is újra kézállásba. A Mester közelebb lépett s egy rövidebb korbáccsal végig kenegette a testüket a lábaiktól a mellkasukig, nem kihagyva az ékszereiket sem. Nem csak a testük, de már a fejük is vörösödött, no meg a farkuk is, de az mereven előre állt.
- Fel állás!- hangzott: - de most fejenállást lássak!
A két sub próbálkozott, de az egyenetlen talajon elsőre nem sikerült, csak másodikra teljesíteni a kapott parancsot.
- Lábakat szét, amennyire tudjátok! – hallatszott, majd már le is csapott a combtőkre belül a korbács, amitől kibillentek az egyensúlyukból és leestek a földre. Most a hátukra kaptak ezért. Így újra fejenállásba lendültek. Lassan nyíltak a lábak és figyelték is a szemek mi jön. De nem újabb ütés jött, hanem a talpakat csikizte meg a korbács végével, így megint összeomlottak a váratlan érzéstől.
- Ejnye-bejnye fiúk. Még ennyi fegyelem sincs bennetek? – cikizte őket a Mester. – Fel!
Egyszerre lendültek, s tartották meg fejenállásban a testüket. Látszott erőlködnek közben. Most elment a Mester, majd hamarosan újra a látóterükbe került. Hozott valamit a kezében. Nem volt idejük alaposabban megnézni, mert már lendítette és a lábaik közé is csapott azzal. Nem csak összeomlottak, de fel is kiáltottak, majd odakaptak.
- Igen, bizony, csaláncsípést éreztek. –erősítette meg érzésüket a Mester. – Csak nem fájt?
- Fájni, nem fájt, csak csíp, de nagyon. – szólt a Sub1, majd gyorsan hozzátette: - Uram.
- Elfajzott városi népség. – gúnyolódott a Mester. – Fel, állásba! – hangzott s újra elment, majd a kezében még jó csokorral hozott. Most a talpaikat ütögette meg azzal, s végig a lábaikat a combtövükig. Mivel számítottak erre, nem omlottak össze, csak rángatóztak.
- Most sétáltok egyet ezen a selymes csaláncsokron! – adta ki az utasítást a Mester. A subok visszaereszkedtek a fejenállásból s egymásnak kínálgatták a lehetőséget elsőre. Végül a Sub2 lépett rá a csaláncsokorra. Kezdetben kapkodta fel a lábait, de hamarosan már természetesebben mozgott rajta. Megszokta.
- Hagyj a másiknak is eltiporatlant! – szólt a Mester és a Sub1-re nézett, hogy ő jön. Így kénytelen volt az is sétálni egyet a csalánmezőn.
- Jól összetiportátok, ezért most vegyetek a kezetekbe egy-egy csokorral! Üsd a másik testét, ahol éred! – szólt az utasítás a Mestertől.
Kezdetben kicsiket ütöttek a másikra, majd mindig valamelyik úgy érezte, hogy a másik nagyobbat ütött vissza, így erősebbek lettek az ütések, végül már erőből, mindenhol csépelték egymást, próbálva az érzékenyebb pontokat is eltalálni. Jó ideig tartott a csalán csata. Nem vették észre egymást csépelve, hogy a Mester közben elment, vizet hozva a vödörben s azzal locsolta le őket, szétválasztásul. Ekkor abbahagyták. Lihegtek, dörzsölték az egyre pirosodó bőrfelületüket és dühösen néztek egymásra.
- Ne kakaskodjatok most! Osszátok be az erőtöket! – hangzott a Mester figyelmeztetése.
(folyt.köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.