Útközben

Az eső halkan dobolt a szélvédőn és a jelzőlámpa piros fénye megsokszorozódva vetődött a férfi arcára. Halkan surranva végezték a dolgukat az ablaktörlő lapátok. Tisztult a kép. A kocsiban halkan szólt a zene a motor felől kellemes meleget hozott a ventilátor az utastérbe. A lámpa zöldre váltott, a férfi finoman gázt adott a kocsi meglódult, és mint egy áramvonalas ragadozó siklott át a városon. A neonfényes házak és villogó kirakatú boltok lassan elfogytak. A sebesség nőtt az autó száguldott az éjszakába. Ahogy távolodott a várostól a férfi egyre izgatottabb lett. Nem feszült inkább eltelt a várakozás izgalmával, ágyéka kellemesen bizsergett szeme ábrándozva pásztázta a fényszóró által vágott alagutat az éjszakában. Finoman elmosolyodott, ahogy a tükrön keresztül a csomagtartó felé pillantott. Eszébe jutott az a pillanat, amikor a lány arra kérte tegye meg ezt vele. Emlékezett a szemére, a kerek ártatlanságra a tekintetében és a visszautasítástól való félelemre, az ajkára, ahogy kissé kinyílt fényesen és hívogatóan vöröslött akkor is, a kezére, ahogy markolta a takarót kissé maga elé emelve azt mintegy védekezően mögé bújva. Még látszottak a csuklóin a kötelek nyomai. Minden egyes rost mély nyomot hagyott az érzékeny bőrön. Ő pedig tovább játszott. Nem mondott egyből igent pedig legszívesebben magához szorította volna, és a fülébe súgta volna, hogy persze igen hogy ő is ezt szeretné és már nagyon régóta álmodozott erről. Csak napokkal később egyezett bele igaz addigra már mindent megszervezett. Most pedig úton vannak ismét valami izgalmas élményben lesz részük és mindkettejük határai kicsit kijjebb lesznek tolva. Az úton az aszfalt néha picit felpúposodott a napközbeni forróságtól ezekre ráfutva a kocsi néha megdöccent. Ilyenkor halk nyöszörgés hallatszott a csomagtartóból. A férfi kissé fölhangosította a rádiót csak annyira hogy elnyomja a hátulról jövő zajokat és igyekezett nem tudomást venni az ágyékában egyre növekvő bizsergésről. Végig gondolta hogy mióta is utaznak majd úgy döntött nem kell megállni már nincsenek messze úti céljuktól. Eszébe jutott az első randevújuk. Abban a belvárosi étteremben a lány arcára kiülő meglepetésen amikor kiderült hogy az étterem a férfié ,aztán ahogy kacagott mikor a fagylaltárusnál az ő fagylaltja toccsanva landolt a betonon, az első szeretkezésük, a vadság és a szenvedély ami szinte elégette őket és felemésztet mindent azon a nyári éjszakán. A hajnalig tartó szeánszokra arra amikor bekötötte a szemét és elvitte egy tetováló barátjához aki a lány bőrébe írta hogy az ő tulajdona és utána az egész hétvégén tartó játszadozásra. Kiszáradt a szája, férfiassága kapitulálás közelébe sodorta nadrágjának gombjait. Az út szélén meglátta a mellékutat jelző táblát lassított és rákanyarodott a girbegurba szűk útra. Lassan haladt de így is nagyokat döccent a városi utakra tervezett autó. Tompa dübörgés hallatszott hátulról mit amikor egy bőrönd nincs jól rögzítve és elmozdul szállítás közben. Az útszéli hatalmas fák kísértetiessé tették a nappal oly barátságos kis utat. A következő kanyar után feltűnt a kis vadászház ablakai fényesen és barátságosan világították be a ház udvarát. A többiek már itt vannak , állapította meg a férfi. Leállította a motort. Hátradőlt az ülésben és kicsit meglazította a nyakkendőjét. Fülelt de semmilyen nesz nem érkezett a csomagtartó felől. Kinyitotta az ajtót és kiszállt a cipője hangosan cuppogott az eső áztatta talajon. A hátsó ülésről kivette a nagy sporttáskát amiben az eszközök halk csörgéssel ütődtek egymásnak. A ház felől halk csattanásokat és elfojtott sikolyokat sodort felé a hűvös éjszakai szellő. „Elkezdték nélkülünk de nem is baj elvégre miért vártak volna ránk” mosolygott a férfi. Határozottan a kocsi hátuljához lépett és egy mozdulattal fölnyitotta azt.
- Megjöttünk édesem- mosolygott a sötétben alig kivehető emberforma csomagra.