Kora reggel szenvedésre ébredve… 1. rész

Kora reggel volt, mikor arra ébredtem, hogy mennyire mocorogsz mellettem, nem szerettem volna hajnalban ébredni, de tegnap került fel rád először az erényöved…
Izgatottan vártad, hogy megérkezzek és felhelyezzem rád, nehéz volt felraknom, mert mielőtt taliztunk kértem, hogy hét napig ne nyúlj magadhoz, mikor kettesben maradtunk, az ajtó becsukódása után rád parancsoltam, vetkőzz. Ahogy levetkőztél hátad mögé, lépkedtem lassan de határozott mozdulatokkal, nem mertél követni, nem fordítottad utánam a fejed, inkább csak a szemeiddel követtél, ahogy a hátad mögé értem, már be is kötöttem egy fekete kendővel a szemed.
Kicsit látszott, hogy izgulsz, nem minden nap talizunk, ez az első, hogy személyesen hallhatsz ill. láthatsz is. Hátra bilincseltem a kezeid, terpeszbe állítottalak, és letérdeltem elő vettem a táskádból az övet és ismerkedtem vele, előtted térdeltem, közben néha - néha simogattam a combod, vártad mi fog történni, mire kellően megvizsgáltam az új öved, amiről rengeteget beszéltünk milyen lesz? Mennyire várjuk, és milyen játékra gondolok vele… az most itt tartom a kezeimbe és te is itt vagy előttem, felpillantok a farkad szinte az arcomba, meredezik… Gonosz legyek vagy ne? Ezen jár az agyam. De nem tudok mit tenni, gonosznak kell lennem…
Megnyalóm a makkod és ráfújom a levegőt melytől láthatóan, még jobban duzzadnak az erek a farkadon. Látom amint a szád szélét, harapod… izgatottan várod, mit teszek veled, farkaddal és az övvel. Szinte érzem, mennyire szeretnéd, hogy bekapjam, de ekkor a combodba jobb harapok, majd a bal combodba és haladok a farkad felé, várok egy kicsit, és hirtelen a zacsidba harapok és szívom durván, látom az arcod eltorzult. Farkad kissé lelankadt, de még mindig nem elég ahhoz, hogy felhelyezhessem rád az övecskéd..
Kimegyek a konyhába, kértem készíts jeget, visszatérve már nem állsz terpeszbe.
- Ki engedte meg?
- Mit? – kérded.
- Azt, hogy ne terpeszállásba várj!
- Senki, de…
- Nem kértem magyarázkodást! Vissza terpeszállásba és csendbe légy…
Ahogy visszaálltál terpeszbe, picit még fújtam a levegőt az ajkaim közül a farkadra, zacsidra. Közelebb hajoltam és gondolom, érezhetted, hogy nagyon közel vagyok a farkadhoz, mert elkezdett szemmel láthatóan lüktetni, vártam még egy kicsit, majd a makkodra tettem és szorosan rámakkoltam a jéggel és a markoddal a kezembe. Húzogattam a farkad… melytől hamar le is lankadttal. Amint lelankadtál, gyorsan rád tettem bár elsőre kicsit béna voltam, de nem kellett sok idő, hogy felrakjam rád. Majd bele jövök erre gondoltam, felálltam és elmentem a lovas pálcádért. Felemeltem az ágyadról. Visszatérve hozzád, már halkan szinte nesztelenül osontam, ahogy oda értem, már rá is csaptam a fenekedre… Megremegtél, nem számítottál rá, nem hallottad, hogy kijöttem a szobából. Közel hajoltam a mellbimbóidhoz, bele haraptam a jobb bimbódba.
Majd újra rácsapok a fenekedre a pálcával, lábujjhegyre állok, és az ajkadba harapok, felsóhajtasz de nem mersz még nyögni sem…
Leveszem a kötést a szemeidről és újra eléd térdelek, a számba rakok egy karika gagot. Fenekedbe markolok, elkezdem a számba mozgatni az erényöves farkad, dugod a számat, de nem érezheted, mert az erényöv rajtad… látom az eltorzult arcod mely, felizgat és a csöppnyi tangám már, kezd átázni… Egyre jobban felizgatsz, és azt szeretném, hogy te dugd meg a szám, így a pálcával csapkodom feneked, jelezvén, hogy a kipeckelt szám kezd el dugni. Folyik a nyálam, már az államon végig szaladt és egészen lent van az állam szélén, amint érzem is, hogy lecsöppent egészen a bimbómig folyt lenézel és nézed, egyre jobban csapkodom a feneked, hogy gyorsítsál a tempón, a zacsid kicsit csapkodja az állam. Amitől még jobban felizgulok és figyelem a szemeid mely, arról árulkodik az arcoddal együtt mennyire, akarnád érezni, milyen kínt élsz át, és mennyire tetszik is neked…
Miután már nem tűrtem a pecket a számba, levettem magamról és elkezdtem nyalogatni a farkad, azaz az öved… nyalogattam, és pici réseibe bedugtam a nyelvem, habár nem nagyon kellett bedugni inkább csak a résnél megnyalni, mert a farkad nagyon ki volt dudorodva belőle, teljesen bele dagadtál a cb6000res övedbe. A makkod is nagyon bele volt dagadva, a zacsid kő kemény volt. Akkor meg fogtam a bilincsed a hátad mögött és elkezdtelek a szobádba kísérni. Ott benéztem a szekrényedbe és kiválaszoztam az esti ruhát, amiben vacsizni mentünk. De az erényöv marad, és amit feléje veszel ez nem más, mint az én átázott, nedves tangám.
Látszott rajtad, hogy kín is és nem akarod felvenni a nedves tangám, de megtetted, tudod ezzel milyen örömet, szereztél, körbe sétáltam melletted és méregettelek, csodálatos látvány volt benne látni téged, a zacsid kilógott kissé, amitől mosolyogtam, de felizgatott a látványod. Lassan átöltöztem előtted és amint kész lettem addigra te is ott álltál és már készen a sétára és a vacsira, láttam feszengve, érzed magad a tangába, pedig a farmerodon nem látszott, hogy tanga van rajtad. Sőt még az öved sem.
Elindultunk és láttam valami baj, van. Megkérdeztem és te azt válaszoltad, nem érzed magad jól sem az övben, mert a nedves tangámtól felállt a farkad, sem pedig a tangát nem élvezed. Elmosolyodtam, és annyit mondtam – ne nyafizz már. Sétáltunk tovább és elérkeztünk az étterembe, rendeltünk és végre személyesen beszélgettünk.
Aztán hozzád sétálva még simogattam a sötét parkba az öved majd benyúltam, és mint aki húzogassa a farkad, úgy simogattam a farkad. Közben harapdáltam az ajkad és vadul csókolóztunk. Hozzád érve együtt zuhanyoztunk, meg mostam az erényövben a farkad, és te tűrted, néztél közben és elkezdett újra megdagadni a farkad az övbe. Látszott rajtad újra szenvedsz és befeküdtünk a hatalmas ágyadba, hozzám bújtál a mellemre, tetted a fejed, úgy néztünk majdnem végig egy filmet. Nem nyomtál el, nem sokáig volt a fejed a mellemen, de sokat beszéltünk a film alatt és nevetgéltünk. Ugyan olyan jól éreztük magunkat, mint a gép előtt ülve.
Hulla voltam így hamar elaludtam, nem tudom a te éjjeled, hogy telt, de azt tudom, hogy a reggeled az nagyon fájdalmas és rossz lehetett, nagy mocorgásra ébredtem. Elmentél, lezuhanyoztál, és mire visszajöttél én vártalak, az ágyara parancsoltalak, látszott, hogy nem szeretnéd, megint felálljon, de én irányítok most, tehát most nem tehetsz semmit sem.