Szerepcsere (4)

Visszaérve azzal fogadott, hogy talán már nem is emlékezem, de kértem még múltkor őt, hogy legközelebb hozza el az elektro felszerelését. Meg is tette, így most elővette és hozzátette: - Kipróbálhatod, de nem úgy, ahogyan tervezted, hanem ahogyan most én akarom veled megtenni, azaz rajtad használni. Ezt hallva nyugtáztam a sub helyzetemet.
Uram kivette, összeszerelte az elektro cuccát, ami két kivezetéses volt, vezetékenként 2-2 eszközt lehetett csatlakoztatni rá. Voltak piskóta alakú tappancsai, amik megtapadtak a bőrön, de olyanok is, amik fém csipeszben végződtek. Azt is láttam, hogy a dobozon hat+egy kezelőgomb volt található, meg az oldalán egy kerek, forgatható gomb, mellyel erősíthető és gyengíthető a hatás, az intenzitás. A legalsó kezelőgomb nyomogatásával az intenzitás is állítható volt hat fokozatban. A szerkezet 2 darab elemmel működött, tenyérben elfért.
Uram kezdetben hanyatt fektetett a padlón és a tappancsokat tette fel az egyik lábamra. Egyiket a belső combnál, a lágyékban, míg a másikat a térd közelében. Bekapcsolva először semmit, majd egyre erősebb ütéseknek megfelelő hatást éreztem, mert az elektromos inger egy izomcsoportot ért s azon váltott ki összerándulást. Erősítette a kerek gomb forgatásával az inger erősségét, majd a legalsóbb gombbal az intenzitását is. Elsőre csak az ötös fokozatig bírtam. Most átváltott a masszírozó műveletre és ott is fokozatosan növelte az erősséget, majd már az intenzitást is. Ennél csak négyesig bírtam. Ezt követően újabb váltással változó lefutást adott az elektromos ingerületnek, így az igen érdekes érzéssel járt. Kezdetben körkörös mozgást, majd kisebb szurkálásokat és végül visszatérve újra körkörös mozgást szurkálásokkal vegyítve éreztem. Itt már a hatos fokozatig is bírtam. Az utolsó lehetséges szabályozással automatikusan váltott volna a szerkezet a három ingerület lefuttatást vezérelve egymás után, azonban ezt nem próbáltuk ki.
Majd már mind a két kivezetést alkalmazta, azaz összesen négy tappancsot tett fel, de mindegyiket csak a lábaimra. Így mindkét lábamon egy-egy izom rángatózott az elektromos ingerület hatására. Azt is kipróbálta a későbbiekben, hogy a térdtől a két tappancsot a talpakra helyezte le, így a teljes izomcsoportot megmozgatta. Érdekes volt.
Ez után úgy határozott, hogy még maradnak a tappancsok, de most a has vonalába kerültek fel a felsők és a lágyék vonalban maradtak az alsó tappancsok. Az egyiket nem jó helyre tette, mert nem egy izomra került, így nem volt érezhető hatása. Át kellett helyezni a sikeresség érdekében. Azt is kipróbálta, hogy csak a hasamon maradt a két tappancs a másik kettőt levette, de ekkor alig volt érezhető hatás, mert szintén nem volt egy izomcsoporton. (Igaz, közben elkáromkodta magát, mert ahogyan levette a tappancsokat, véletlenül hozzáért azok alsó részéhez is, így erősen megrázta a szorító ujjain át Őt magát is.)
Kis szünetet tartott, míg a tappancsokat a csipeszekre cserélte s először a már kipróbált helyekre tette fel, ott alkalmazta sikerrel számára. Számomra néha azért nem volt olyan élvezetes a dolog, de volt már, mikor élveztem is. Ahogyan hozzászoktam, egyre többet bírtam. Ekkor már azt próbálta ki, hogy a lágyék két oldalán csippentette be a bőrt és adta rá az „ütős” ingerületet, mely kezdetben alig volt érezhető, de erősebb fokozaton már nagyon is. A csipesznek volt egy olyan hatása is, hogy a kisebb felület miatt csípett, nem csak ütött. Alkalmazás közben látszott elgondolkozott, töpreng valamin. Dönthetett, mert elmosolyodott. Leállította szerkezetet, rám nézett szúrósan, a szemembe, majd megszólalt végre vidáman:
- Most nagyon más következik szolga. Remélem, nagyon fogod a végére élvezni!
- Én is csak remélhetem, Uram!
- Szemtelen vagy, de ezt még megkeserülöd, vagy másképpen érzed meg büntetésképpen! – szólt nevetve. Kereste, előhúzta a megfelelő méretet,zbe és síkosítóval bekenés után már be is vezette s nem állta meg, hogy kicsit meg ne forgassa is, kiváltva a sziszegésemet. – Élvezed, mi? – kérdezte meg.
- Őszintén nem, Uram, de Ön dönt, nem én a büntetésemről, ha ez volt az. – feleltem.
- Nem, ez még nem az a büntetés volt! – hangsúlyozta ki az azt, így kicsit megrettentem, mire számíthatok még. Hamarosan megtudtam, azaz megéreztem. Most a dilatator végére csatolta az egyik csipeszt, míg a másikat a zacsimra s már kezdte is az ingerületet szabályozni. – Ez hogy tetszik? – kérdezte őszinte érdeklődéssel.
- Igen bizarr érzés. – válaszoltam elgondolkozva. - Olyan, mintha belülről érezném most a farkamat szurkálva, de egyben ütögetve is.
Most addig erősítette és növelte a gyakoriságot is, míg bírtam. Ekkor áttért a masszírozó műveletre, de ez még bizarrabb érzést váltott ki belőlem. Mintha egy egész sereg kis manó masírozott volna a farkam belsejében és erőteljesen, katonásan lépkedtek volna, majd közben szét is szaladtak, meg össze. Ehhez képest a legutolsó változat volt a csúcs, mert ott, annál már szinte minden megtörtént a szúrás, ütés, futkosás stb. érzéseket érezve és igen intenzíven, különösen mikor az intenzitást is maximálisra állította. Nagyon élveztem, de közben időnként fájt is, nem kibírhatatlanul. Többször kisebb szüneteket is beiktatott, majd újra folytatta nagyobb intenzitással onnan, ahol abbahagytuk. Végül eljutottunk a csúcsra is. (Nem is gondoltam volna.)
- Akkor most mi a vélemény? – kérdezte kikapcsolva a szerkezetet érdeklődéssel.
- Nagyon bizarr, egyben kellemes, kéjes, de időnként fájdalmas érzések keveregtek bennem. Egy igazi mazonak még vágyfokozóbb lehet(ne), de én nem vagyok mazo!
- No, azt majd most meglátjuk, mert jön a büntetésed! – nevette el magát.
Négykézlábra állított s közben már a másik két csipeszt is felcsatolta a popóm aljára a combhajlatba és a harmadik ingerülettel kezdte négyes fokozaton, ötös intenzitással. Megérezve a hatást felkiáltottam, össze is rázkódtam egész testemben, de a hatások közötti szünetekben mégis élveztem is valahol.
Egy ideig hagyta, majd befejezte a kezelésemet. Engedett hasra feküdni. Én lent feküdtem, Ő meg fölém magasodott, onnan nézett le rám. Jó ideig farkasszemet néztünk. Egyikünk sem akarta elvenni a másikról a tekintetét. Makacsak voltunk és kitartók hosszú ideig, mint az elélveztetésnél is. Végül is Ő unta meg előbb ezt is, s másfelé nézett, majd hamarosan vissza újra rám s megszólalt:
- Így van ez. Az Úr a pokolban is Úr marad! Én csak néztem rá, de nem szólaltam meg. Intett, hogy tegyem.
- Ennyit tesz a gyakorlat és az önuralom. Nem állítom, hogy nem esett jól, amit tettél ma velem, még azt is elismerem, hogy várakozásomon felül teljesítettél. Kellően domináns voltál, kemény, ha kellett, határozott és jó ötleteid is voltak. Még időnként a gyakorlottságot is méltányoltam, mint a pálcával az ánusz megütésénél. Egyszóval nekem tetszett, élveztem. Sok piros pontot kaptál tőlem közben. – fejeztem be.
- Nekem is élvezet volt a mai nap játéka. Eleinte nem gondoltam volna, hogy így élvezni fogom. Meg is rettentem, mikor rájöttem, hogy mi között választhatok kezdetben. Azt gondoltam, hogy nehezebben veszek erőt magamon, hogy Téged, azaz Önt, Uram megüssem, vagy keményen bánjak Veled. Köszönöm, hogy megtehettem, de azért még sok gyakorlásra van szükségem, hogy olyan Mester lehessek, mint Ön.
- Az idő mindent meghoz, s csak bátran tedd s nem lesz gondod! – bíztattam.
- Igen, az idő sok mindent megold. De azért, legközelebb és még sokszor szolgaként jönnék Önhöz Uram. – kérte végezetül.
- Csak rajtad áll a dolog. Ezen túl, mindig, mind a két eszköz oda lesz készítve az előszoba asztalon. Dönthetsz, mint ma, szabadon.
- Inkább kérhetek mást? Ha lehet s nem gond, akkor Önnél lehessek szolga mindig, de ha másik szolgát fogad kezelésre, akkor itt lehessek, nézhessem, tanulhassak és alkalom adtán én is kezelhessem felügyelete mellett, irányításával.
- Rendben, úgy legyen. - egyeztem bele.
Vége