mester6van (74)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Szerepcsere (3)

2013. 03. 10. 17:53 | Megjelent: 656x
Mire visszaértem a kávéinkkal és a frissítőkkel, ült a bakon. Erősen gondolkozott valamin. Nem zavartam, csak odanyújtottam a kávéját, amit elvett, megitta, majd frissítőt is kért. Hagytam gondolkozni, így mindent kivittem újra a konyhába és közben kimostam magamat alulról a fürdőszobában. Beérve már állt és várt karba tett kezekkel, dühösen.
- Végre kegyeskedett visszatérni őurasága a szeánszra. – szólt haragosan. – Büntetést is kapsz ezért, de később. Most adj, ha van neked, akármilyen láncot!
- Láncom, milyent? - kérdeztem meglepetten. – Milyen célból, ha kérdezhetem?
- Nem kérdezheted. Van, vagy nincs? – sürgette a válaszomat.
- Láncom nincs, de csigám van, ha függeszteni akar Uram. – szóltam s elő is varázsoltam a sarokból azt. A csiga végét - egy létráról állva - a plafonról lógó kampóra akasztottam és a kezelő billentyűzetet a kezébe adtam. Majd megalázkodva térdre, utána négykézlábra álltam előtte, fejemet egészen lehajtva. A kezébe vett lovaglópálcával vígan ütött párat a megfeszülő popómra, nem erőseket, de szaporákat.
- Feküdj a hátadra itt! – utasított.
Majd előhúzott egy terpesztő rudat az egyik szekrény alól és a bokabilincseimet erősen meghúzva hozzákapcsolta karabinerekkel azokat a terpesztő rúd végeihez. Ekkor megnyomta a gombot és kezdte a csiga segítségével az emelésemet. Addig emelt, míg csak már fejjel lefelé nem lógtam. A fejem sem ért a padlóhoz, de a kinyújtott kezeimmel még le tudtam támaszkodni a parkettra. Most odalépett mögém és a hátam mögött a csuklóbilincseimet is összekapcsolta egy karabinerrel úgy, hogy a karjaim mögöttem könyökből behajlítottak voltak. Körbejárt és élvezettel méregetett. Én éreztem, hogy kezd a vér a fejembe tódulni, Ő meg láthatta ezt. Párat csapott a kidudorodó fenekemre az egyik korbáccsal élvezetből, megsorozva, forgatva, majd megfordított. A farkamat, golyóimat is megcsapdosta párszor. Láthatóan élvezte, én kevésbé. Ekkor odalépett s most Ő kezdte szopogatni a farkamat, míg csak már mereven nem állt. Ekkor újra feltette a korábban már alkalmazott bőrpántokat a farkamra és golyóimra, elválasztva azokat egymástól. Jól meghúzta, így külön kötözte azokat.
Megint megfordított és elengedte a karjaimat összekötő karabinert, de a lecsüngő karjaimat a csuklóbilincseimnél fogva összefogta és elhúzott a bakig, majd azt átölelve a felső gerendán túl összekapcsolta. Így már nem függőlegesen, de közel vízszintesen lógtam, erősen homorítva, ami nem volt kellemes érzés. Most egy derékszíjat tett a derekamra és azt egyik részről a csigának a kampójához kötözte, másik részről az András kereszt tetején lévő karikához. Már meg volt támasztva a derekam is. Élvezettel nézte művét, szemlélt, több oldalról is, át- átbujkálva alattam, meg- megkerülve. Ekkor valami eszébe juthatott, mert levett egy zárt csuklyát a falról, feltette a fejemre s megnyugtatott, hogy csak pár percre teszi fel. Így is történt. Mikor levette a csuklyát, megmutatta a rólam így készített képeket.
Most körbe járt és láthatóan valamit keresett, még az eszközös dobozt is feltúrta, de csak nem találta meg, így megkérdezte:
- A tűs kereket hol tartod?
- Ott, Uram, a második fiókban. Van az egy kerekes, amivel már találkoztál, de már beszereztem olyant is, amin három kerék van egy tengelyen. – adtam meg a kért felvilágosítást Neki. Kivette onnan, ahol mondtam mindkét tűs szerkentyűt, de közben megjegyezte kajánul:
- Büntetésed megnőtt, mert még mostanáig sem tanultad meg, hogy sohasem tegezheted az uradat! – utalt az elkövetett hibámra.
Azzal kézbe fogva az egy tűs kereket jártatta, húzogatta meg rajtam. A hátamon is, de alulról is a mellemen, hasamon, sőt a széttett lábaim közén is oda-vissza. Majd vette a háromtűs kereket és azzal is megismételte ezt. Azt már jobban odanyomta a bőrömhöz a húzás közben. Izegtem-mozogtam, próbáltam kitérni. Nem sikerült. Ekkor a terpesztő rudat fogta meg és azzal átfordított, így most a hátamon „feküdtem”. Láttam elvigyorodik, majd füléig ért a szája. Rosszat sejtettem. Be is következett, mert újra már mindkét kezébe egy-egy tűs szerkentyűt vett és azzal járt végig a testemen, de az egy tűs kerékkel most a farkamon is végig ment, még a hátrahúzódó bőrből kinyúló makkomon is. Igen érdekes érzés volt, még ha éreztem is, hogy ott érzéssel vezeti a tűs kereket.
Megállt, gondolkozott, majd oldalt lépett és egy égő gyertyával tért vissza hozzám. Jó magasan tartva, de bepöttyözte a hasamat, majd pár cseppet a farkam bőrére is cseppentett, de a makkra nem. Felszisszentem érezve az „ékszeremen” a meleg sztearint. Még magasabbra nyújtózkodott ekkor és egy-két cseppet cseppentett a makkom fölé tartott kézujjára is, de arról megdermedés előtt rácsorgatta a makkomra. Éreztem is, meg nem is, mert forró nem volt, csak meleg, de hamar megdermedt azon, mert fújta ezt elősegíteni. (Belül elmosolyodtam.) Észrevehette, mert Ő is elvigyorodott. Mikor már eléggé megdermedtek a sztearin cseppek a makkomon, megint az egytűs kerékkel ment végig azon, de most erősebben odanyomta, mégis kevésbé éreztem. Látta, hogy ezzel nem ért célt, ezért azt letette és most a hüvelykujján lévő körömmel kezdte lefejteni a sztearin cseppet a makkról. Ezt már éreztem, meg is vonaglottam, meg fel is szisszentem, de akkor már lent volt. Fellélegeztünk mindketten.
Valamin erősen gondolkozott, majd elővette a széles fa paskolót és a lábaim mellé állt. Azzal ütött pár gyengébbet, majd egyre erősebbet a csupasz talpaimra. Nagyot csattant az ütés, de alig fájt. Ezt észlelhette is, mert a fapaskoló helyett a mogyorófa bottal folytatta. Ez már fájt is, s mintha az ember agyát érné az ütés, úgy éreztem. Meg is vonaglottam ezért. Így csak kettő-kettőt ütött talpanként. Most újra a csigával felemelt függőleges helyzetbe, de előbb kioldozta a derekamnál lévő kötéseket, majd a kezeimet is a baknál és végül leengedett a parkettára. Ott hagyott elnyúltan feküdni egy jó darabig.
Mikor látta visszatért a színem az arcomba, megmozdult és felmordult:
- Elég a pihenésből, nem azért vagyunk itt, hogy Te itt pihengess!
- Igen, Uram, azaz nem. - hebegtem, mert nem tudtam mit is kellene mondanom most.
- Akkor talpra, állj oda a bak elé kis terpeszben, azaz minél nagyobb terpeszben! – javította is ki magát és az utasítását azonnal.
Ugrottam s tettem, amire utasítottak. Ott állva a bak előtt a kezeimet hátra tette és kis lánc segítségével összekapcsolta a bak felső gerendája alatt. A bokáimat is újra kikapcsolta a bak lábaihoz, majd ellépve kihúzott pár fiókot, míg megtalálta, amit keresett. Kézbe véve a dilatator sort a legkisebbel kezdte és tolta be a húgycsövembe, majd mozgatta, forgatta benne, míg csak nem sziszegtem. Ekkor kicsit simogatta, majd kicserélte az eggyel nagyobb átmérőjűre s így haladt sorban. Még kettőt tudott betenni és kivenni, mert a harmadiknál már nagyon sziszegtem, tekergettem a testemet, hogy elhúzzam a farkamat a kezei elől. Így visszatette a legutolsó már bent lévőt és most alaposabban kezdte a farkamon a bőrt húzkodni, majd mikor már mereven állt s kezdett a testem kicsit reszketni a közeledő kéjtől, abbahagyta egy időre, de később újra kezdte. Jó párszor eljátszotta, eljátszottuk ezt s bennem egyre nőtt a feszültség, míg nem felkiáltottam:
- Engedjen már elmennem, Uram!
- Szó sem lehet róla, míg nem könyörögsz ezért, szinte sírva. – válaszolta.
Élvezettel játszott a farkammal és a kéjemmel tovább. Ő is dacos volt, meg én is. Így sokáig nem jutottunk dűlőre. Nekem egyre jobban fájt a farkam, egyre jobban kívántam a kielégülést, de ezt nem akartam kérni Tőle, főleg nem sírva. Ő meg nem akarta a nélkül megtenni, megengedni. Hosszú küzdelem után, mivel én csak nem kértem meg erre, de látta már nagyon szenvedek, csurog rajtam és rólam a veríték, végre engedett. Az egyik kezével eloldozta a farkamat és zacsijaimat megkötő bőrszíjakat, míg a másikkal gyorsítottan verte a farkamat s hagyott végül kispriccelni. Alaposan jött is belőlem. Kiküldött megmosakodni.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.