egy lány álma 2

Mi van te lusta mocskos disznó? Csak a picsádat meresztgeted az ég felé, vagy végzel is valaha?- hallatszik a már jól ismert hang. Megrettensz de mielőtt bármit reagálhatnál megrántja ingedet ami végighasad és kibuggyan belőle az egyik melled.Most már szinte teljesen meztelen vagy minden intim részed közszemlére van téve, de ez nem hatja meg a felügyelőnőt. Láncot akaszt a nyakörvedbe és elrángat a legelőig,(ami nem egyszerű a kis lépések miatt) ahol kiadja az új feladatot. Szénát kell gyűjtened,de semmi szerszám nincs hozzá,mindent kézzel kell csinálni minden egyes nyalábért lehajolni, minden egyes mozdulatra szétnyílik a segged, láthatóvá téve a benne lévő plugot ami ráadásul meg meg csillan a napfényben. A nap nagyon süt, nagyon izzadsz,a por már belepi az egész tested,hasad ráncaiban vastagon áll az izzadtsággal keveredett por,ami már szinte sár. Melled alatt ez a sár már megfolyott vastag csíkokat rajzolva testedre. Dolgozol, dolgozol, és érzékeled, hogy nagyon kell pisilned. Szólsz a felügyelőnőnek, hogy engedje meg hogy könnyíts magadon.- Hát persze!- hangzik a válasz. - Természetesen, de a munkát nem hagyhatod abba! – válaszolja. Csinálod tovább, de egyszer csak nem bírod tovább hólyagod feladja a küzdelmet és elindul belőled a meleg sárga folyadék végig csorogva combjaidon, lábszáradon,bokádon,ezzel is fokozva az eddig sem tiszta tested mocskát. – Na, ebből elég, lusta vagy mocskos hugyos ribanc szarul csinálod a munkát, de étel nélkül nincs munka, indulunk haza. - Hazafelé kétszer is hasra esel ebből egyszer valami olyan mocsokba, ami a maradék ruhádon is foltokat ejt, a hajadba beleragad egy két bógáncs lassan úgy nézel ki mint egy loncsos kóbor kutya,seggedben pluggal, melled kint van a ruhádból, de már olyan koszos, hogy szinte nem is mell, hanem egy mocskos csecsbimbó. Hazaérve meleg étel vár,már előre boldog vagy, hogy egy kis energiához juthatsz. De ez nem tart sokáig. - Egy ilyen mocskos állat csak zabálni tud, enni úgysem. – hallod a hangot. A felügyelőnő kiszolgál, igen ám, de hogy. A neveddel (CHLOE) ellátott fém edénybe elébed löki az ételt. – Térdre te szutyok, ha nem akarsz, éhen veszni kinyalod az edényből! Ha nem, éhen veszel, úgysem sajnálna senki egy ilyen mocskos lusta ribancot. – Reszketsz, félsz, de engedelmeskedsz, mert az éhség már igencsak mardossa a gyomrodat. Nem megy egyszerűen az egész arcod, nyakad, sőt már a melled is csupa csupa ételmaradék. Úgy érzed elég volt, de a felügyelőd nem így érzi. - Egyél te ribanc, mert beléd tömöm- Egy falat sem megy le a torkodon, erre ő fogja és az egész maradékot ráönti a fejedre. Az ételmaradék folyik végig az arcodon, melleden, be a lábad közé, csiklandozva csiklódat, érzed amint az egész pinádat belepi, lassan lassan csordogál tovább a lábaidon elegyedve a rajtad lévő kosszal, de hirtelen megérzed, hogy a hátadon is folyik bele segged vájatába. – Na, ebből elég volt, hallani akarom mit érdemelsz a lustaságodért! – Mivel nagyon félsz a nagy büntiktől ezért azt mondod, megérdemlek egy fenekelést, hogy kellően piros legyen a seggem. – Rendben, ez szerintem is elég lesz, mert még az úr megorrolna, ha hurkás lenne a valagad.- Ezzel se szó se beszéd a nyakadba akasztja a póráz végét és elkezd kirángatni a házból. A ház előtt van egy gémeskút szemben a bejárattal. Itt megfogatja veled a bokádat úgy, hogy a segged a kijárattal szemben van, és elkezdi kipirosítani a picsádat. Fáj tudod, hogy megérdemled de egyben izgat is puncid nedvei elkezdenek csordogálni, ami nem marad észrevétlen a napfényben mert szépen csillog szétnyílt pinád ajkain, nem beszélve a seggedben még mindig ott lévő plug kövének csillogásáról. Nehéz eldönteni melyik csillog szebben. – De nehogy azt gondold, hogy ez minden- hallod a hangot.- Térdre, kezeket tarkóra,lábakat széles terpeszbe- Megteszed, mert nincs más választásod. A felügyelőnő felhajtja ruhád megmaradt darabját és egy kötéllel megköti a derekadon. De ez nem elég neki. Beletép a hajadba abba is beleköt egy kötelet amit átvezet a lábad között belehúzva azt pinád vágatába. Érzed csiklódon a feszítést, ajkaid között az érdes kötelet. Tudod ha megmozdítod a fejed akkor a kötél kíméletlenül belevág a pinádba ezért nem próbálkozol. Nyakad, fejed az ég felé nézve mozdulatlanul tűröd a sorsodat. Ebben a pozícióban kipirosított seggel a bejárat felé, térdelsz. Egyszer csak azt érzed, hogy valamit a nyakadba akasztanak, ami a hátadon landol. Érzed, hogy ez egy könnyű tábla. Tartod az előírt poziciót de kezed, lábad egyre jobban remeg. Hirtelen hangokat hallassz. Fiatal férfi hangok, némi lány csevellyel. – Nézzétek kivert picsájú ribanc, és tele van tömve még a valaga is. Meg kéne jól baszni. Ezt a koszos ribancot? (hallatszik egy lány hang) Nézzétek a táblát a nyakában. Nem érdemel ez semmi mást ezen kívül, nem hogy megbaszni, ez maximum nyalhat! Igazad van, hisz rá van írva. „Ezt érdemli minden lusta mocskos ribanc!” Na, menjünk.- Na gyerünk!- hallatszik a felügyelőnő hangja, és a nyakadba akasztja a póráz végét. –Ha szerencséd van, akkor a mai napnak vége lesz,miután az összes állatot elláttad.- Lehajtott fejjel kullogsz utána,elvégzed a maradék munkát és engedelmesen tűröd ahogy újra a fekhelyedre visz és ott hozzácsatol a falban lévő karikához.