Mester (börtönőr) meg a Sub (őrizetes) (1)

A megismerkedésük sem volt szokványos, az interneten történt, s a Mester kezdeményezett. Felkeltette érdeklődését az Sub hirdetése: „Olyan idősebb, lehetőleg hatvanas urat keresek, aki még potens, erősen az, azaz legalább kétszer-háromszor is képes lenne engem egy szeánsz alatt megdugni, de előtte, közben és utána alaposan be kellene törnie is! Nem vagyok könnyű eset.” A képen egy szép, pirosra elvert popó látszott, mestermunka, no meg a másikon alaposan összekötözött, gúzsba kötött srác. Még az is szerepelt a hirdetés szövegének végén, hogy sürgős! Így felkiáltójellel.
A Mester írt, majd jött a válasz, kezdetben nem túl tisztelettudóan, de azért későbbre ez már kialakult. A levelezés végére kiderült, hogy a srác harmincas évei közepén tart, sportos, izmos s ezért keres olyan idősebb urat, aki kikényszerítené, hogy a szeánsz közepére, de legkésőbb a végére megalázkodjon előtte, elfogadja és már gondolkozás nélkül megtegyen mindent, amit parancsba kap, beleértve azt is, hogy többször megkefélik. Kiderült, hogy – foglalkozására nézve személyi edző – a Sub s ezért a munkájában domináns, de most szeretné a másik oldalt is kipróbálni. Több szerepjátékot is végig vettek, míg kikötöttek a börtönőr-rab változatnál.
A megbeszélt napon a Sub kicsit késett. Mikor megszólalt a kapucsengő, már abban elnézést kért, de a Mester letorkolta és beengedte a kapun. A Sub sietett fel, hamarosan már a lakás ajtaján is belépett. Alig csukódott be az ajtó mögötte és nézett volna körbe, majd a Mesterre, már két hatalmas pofon csattant is az arcán jobbról-balról, keményen. Látszott, ahogy felszikrázott a szeme és önkéntelenül is meglendült a keze, de olyan hirtelen is állította meg és eresztette maga mellé, le. Fejét lehajtotta, szemét földre szegezte, szinte összegörnyedt és úgy szólalt meg: - Uram, még egyszer elnézést a késésért s ezért. Nem mondom el, miért történt, de mivel megtörtént, kérem, büntessen meg! Ott állt a Mester előtt, aki (ránézésre is) nálánál alacsonyabb volt s gyengébb fizikumú, de azért már érzett valamit, amit a levelezéseknél is. A kisugárzását! A Mester intett, vegye le a kabátját, sálját, cipőjét. Majd hozzátette: - Menj a WC-be pisilni, majd kézmosás után gyere be így a szobába! Azzal ott hagyta egyedül, de még maga mögött az ajtót is betette.
A Sub kicsit értetlenül állt egy ideig az előszobában, majd tette, amit mondtak. Mikor készen lett, megint értetlenkedett egy sort. Végül az ajtóhoz lépett és kopogott. Ezt hallotta: -Lépj be! Belépve látta a szobát maga előtt, de a szoba közepén a Mester már nem civil ruhában volt, hanem egyenruhában, szürke BV-sben s arany parolin csillogott a rangjelzésénél. A Sub nem ismerte ezt a rangjelzést, ezért megszólalt:
- Uram, az őrizetes tisztelettel jelentkezik a befogadásra öööööö – nyögte ki, majd folytatta: - Kérem Uram, hogy szólítsam?
- Főfelügyelő Úrnak 56-os. – jött a válasz.
- Igenis Főfelügyelő Úr! – harsogta már a Sub s próbált vigyázzba állni. A Mester végignézte és megkérdezte: - Hogy hívják őrizetes?
- Tóth Zoltán, Uram. – jött az őrizetes válasza, de még be sem fejezte, már újra kapott két hatalmas pofont, szinte beletántorodott. Kis ideig nem történt semmi, majd újra megszólalt az őrizetes: - 56-osnak hívnak Főfelügyelő Úr. – nyögte ki halkan. Most elé lépett a Mester, és ahogy lenézett rá a magasból az őrizetes rádörrent:
- Nem nézelődik, főleg nem le, engem! Megértette? Előre néz mereven! – jött az utasítás a Mestertől. A Sub felkapta a fejét és előre nézett, mereven. (kinézett magának a függönyön egy mintát és arra szegezte a tekintetét.) – Oda áll a falhoz, kis terpeszben, kezeket oldalt kinyújtva és tenyereit a falhoz szorítja! – hangzott az újabb utasítás.
A Sub szabályos hátraarcot csinált, dörgő léptekkel elvonult a mutatott falig, majd a kívánt pózba állt. Hallotta, ahogyan a Mester is követi, majd érezte megállt mögötte. Később érezte a kezeit is, ahogyan végigmotozták a testét mindenhol, keményen, durván, még a farkára is ráfogott. Fel is szisszent a Sub ettől.
- Nem hangoskodunk itt! Itt csak nekem van jogom hangoskodni. Magának, kuss! Megértette? – de választ sem várva folytatta: - Felemeli a fejét és a falat nézi! – dugott egy gumibotot a Sub álla alá és azzal emelte fel a fejét a kívánt magasságra, majd hirtelen kirántva hatalmasat csapott a fenekére. A Sub nekidőlt a falnak, majd visszapattant arról és újra állt, mereven, kis terpeszben. – Kettőt hátralép, mindent levesz magáról és utána előre hajol derékból a vízszintesig! Szaporán! A Sub próbált gyors lenni, de így is csattogott a gumibot a hátán, majd fenekén, mire végzett s a kívánt pózba állt.
- Hátranyúl, és két kézzel széthúzza a seggét! – hangzott az utasítás és már érzett is egy kesztyűs kezet az ánuszában matatni. – Szerencséje, hogy nem dugott fel semmit. – hallotta végre s hozzá a kuncogást is. – Így majd szabad lesz az út másnak!  - Felállni, visszafordulni! – jött az újabb utasítás. A Sub megtette. Érezte ég az arca a szégyentől. (Még sohasem volt mezítelen egyenruhás előtt és nem matattak a seggében ilyen durván.)
- No, mi az? Pirosodunk, színesedünk? Még lesz erre módja, de oka is. – hangzott. – S ez ott mi? Ez a lecsüngő bőrlebeny? – hallotta és érezte is a gumibot végét a farkán. – Nem lesz a kicsike keményebb? – kuncogott a Mester.
A gumibottal birizgálva a Sub farkát. Az hallgatott, de még jobban vörösödött. Ekkor a Mester egy kis bőr valamit vett elő a zsebéből, feltette, felcsatolta a Sub farkincáját körbefogva és rácsatolva egy pórázt maga után körbe vezette a szobában a Subot. Erősen húzta a pórázt a Mester, így a Sub egy idő után már sziszegett, mert nem tudott olyan gyorsan haladni utána. Két kör után térde parancsolta a Mester, majd lemutatott a cipőire. A Sub értetlenül nézett. A Mester újra parancsolón mutatott a cipőire. Végre a Sub megértette és lehajolva körbenyalta a cipőket. Jó idő után - állj-t! vezényelt a Mester és négykézlábra! – szólt a parancs. A Sub megtette. A Mester mögé lépett és szétrugdalta a lábait, majd lehajolva a gumibottal a lábai közé nyúlt és erősen megütögette a Sub golyóit, de a farkát is alulról, míg csak nem sziszegett már s közben húzta a pórázt is egyenetlenül. Mikor kiélvezte ezt, leült a székre, újságot vett és parancsolt: - Négykézlábra! A lábait a hátára tette s olvasott, majd időnként az egyiket levette és meg-, megrugdalta a Sub golyóit, farkincáját. Megunva az olvasást átült a Sub derekára és most onnan húzkodta a pórázt és közben nagyokat rúgott a Sub oldalaiba. Az csak halkan nyögdécselt. Végre felállt a Mester és hajánál fogva felállította térdelésbe a Subot is: - Hadd, lássam mekkora. Csak? Lesz még nagyobb is! – szólt és elmenve valamit hozott, amit a Sub szájába tett: - Nyeld le! – utasította. A Sub nyelt egyet, de csak nem ment le a torkán, így kapott vizet is, azzal már lecsúszott. Megint körbe jártak, de most négykézlábon a szobába egy ideig, végül az ablaknál, pontosabban a francia erkélyajtónál álltak meg. Ott talpra állította a Subot, majd mögé lépett és mellbimbói csavargatta, facsarta, no meg a kezével időnként a farkára, golyóira csapott. A Sub vörösödött, mert csak a függöny volt előtte és úgy érezte a szemközti ház minden ablakából csak őt nézik. Összegörnyedt, de a Mester a gumibotot a könyökei alá tolta és úgy húzta hátra a kezeit és kényszerítette kiegyenesedni. Ekkor a Sub kezei valami merevet éreztek s pillanatnyi meggondolatlanságból a Sub is ráfogott erősen arra. A Mester kirántotta a farkát a Sub tenyeréből és már seggbe is rúgta erősen a Subot a térdével, de fogta is a gumibotnál fogva a könyökeit, így nem esett bele az ajtóüvegbe, de feljajdult. - Majd adok én neked önkényeskedni, meg engedetlenkedni! Azt hiszed kemény legény vagy? Meglátjuk.
S már engedte is le a plafonról a kötelet, a könyökeinél fogva odakötözte a Subot, majd felhúzta, míg csak lábujjhegyen nem állt. Ekkor hátrább lépett és először a gumibottal, majd egy felkapott korbáccsal verte el a testét, de úgy, hogy pirosodott, de nem hurkásodott s a véredényei sem szakadtak fel. A Sub vonaglott, kezdett sziszegni, ekkor kapott golyós pecket a szájába és a folytatást. Végül még az egyik lábát térdből felhúzva a bokánál a combjához kötötte erősen, majd mögé állva alaposan, így fél lábon állva, megkúrta. A Sub sziszegett, vonaglott, de érezte végül, hogy a Mester belélövellte spermáját. Ekkor felkiáltott: - Azt ne, kérem! – Gumi is van rajtam őrizetes! – hangzott megnyugtatásul, s kihúzva meg is mutatta a teli gumit, A gumibotot kézbe véve ezért végig is vágott a Sub seggén párszor. (folyt. köv.)