A kezdeti weekendek egyike

Sokszor kérdezték már tőlem, hogy hogyan éltem meg eddig a bdsm-et..
Valahogy így-

Általában nálad találkoztunk, kis lakásban élsz, egyedül. Volt, hogy már előre jelezted, hogy ma játékot tervezel és mik az elvárásaid, volt, hogy csak megkértél látogassalak meg és spontán alakultak az események. Valahogy az utóbbi jobban vonzott, szerettem ha nem kell előre izgulni, hogy nekem talán túl sok lesz amit tervezel..

Egy koratavaszi nap volt, ismerkedésünk alig 1 hónapja kezdődött, pár dolgot már kipráltunk, de még kerestük az én határaim.. Csak úgy áthívtál, nem volt semmi instrukció. Valahol belül akkor már kezdtem beléd szeretni. Imádtam ahogy csókolsz, ahogy ölelsz, ahogy határozottan magadhoz vonsz bárhol ahol voltunk. Nem érdekeltek a kíváncsi tekintetek. A tested számomra tökéletes volt. Erős csontozat, nem túl sportos, de azért a korábbi évek hobbisportjai meglátszottak, nem hanyagoltad a testmozgást. Megfelelően férias, magas, olyan akihez élvezet hozzábújni. Van benne erő mai napig is.

Amikor megérkeztem udvariasan lesegítetted a kabátom, persze a kedvedért általában mélyen dekoltált ruhákat viseltem, mert szeretted a melleim csodálni/szeretgetni.
Ahogy mögöttem áltál szinte éreztem, hogy mosolyogsz a látványon.. rögtön kérted, hogy maradjak így kicsit. Hátulról a karom alatt a melleimre csúsztattad a méretes markod. Mindkét mellem kicsit megszorítottad. Én a fejem hátrahajtottam a válladra, Te pedig a nyakam csókoltad. Szinte evidens mozdulat volt, hogy a fenekem az öledhez nyomjam. Masszíroztad a melleim, picit bele is ringtunk a mozdulatba és már az ajtótól alig jutottunk tovább. A kezem a tarkódra fontam, de megfogtad és lehúztad. Előtört belőled a domináns férfi. Mindketten tudtuk, hogy a filmezős-összebújós-beszélgetős program stornó lett és kemény szex lesz a "menü".

Percekkel később kezed már a farmeromba túrt, határozottan meg akartad nézni, hogy mennyire izgatott fel a helyzet. Széles vigyorral nyugtáztad, hogy használatkész lett ettől a kellemes mellmasszírozástól is. Hiába, imádtam, ha foglalkozol velük-velem:)

Fülemhez ért a szád és utasítottál, hogy vetkőzzek. Kezem már haladt is a farmerom gomdjához de megállítottál, hogy egyelőre csak felül. Elléptél a hátam mögül és a pici félhomályos szobába siettél. Pár másodperc sem telt bele, egy kötéllel tértél vissza. Eddig csak a pulcsim vettem le. Zavart, hogy az üveges bejárati ajtó előtt vetkőzöm. Aggódtam, hogy a szembeszomszéd megláthat. Dorgálóan néztél amiért még felül nem vagyok teljesen fedetlen. Újfent mögém álltál és a toppom, pántjainál fogva egy határozott mozdulattal letépted. Anyag reccsent, ruhának vége. Ledobtad és vigyorogtál az eredményen. A melltartómmal nem volt sok gondod, pántnélküli lévén, csak úgymond letoltad a melleimről.

Innentől már csak a domináns uralkodó férfi maradt belőled, a szenvedélyes szerető háttérbe szorult. És záporoztak a parancsaid.

- Emeled a magasba a kezeid! -majd mögöttem állva a kötelet módszeresen hátulról a melleim alatt átvezetted és alul-felül kötözted a melleim köré. Középen összehúztad a több rétegnyi kötelet. A mellbimbóim megkeményedtek, egyrészt a hűvösebb levegő miatt, másrészt mert alig vártam, hogy a kötelek szorítsanak, csipeszek kerüljenek rájuk és hogy használj. Amikor a kötözéssel végeztél, előttem állva megrántottad a kötél melleim közti részét, hogy mennyire szorosak. Elégedettnek tűnt az arcod. Zsebedbe nyúltál és a legerősebb fém csipeszeid vetted elő. Mindkét mellbimbóm mellé került a láncos csodákból. Ez volt az a fájdalom, amit megfelelő izgalmi állapot mellett élveztem. A műved elkészült és mosolyogva nézted. Én is mosolyogtam, amiért szinte haraggal a tekintettedben szavak nélkül válaszoltál. A melleimre csíptetett láncokkal vezettél a szobába. Ott sokkal melegebb volt. Agyam hátsó zugában megfogalmazódott a gondolat, hogy amikor tudatosan azért hívtál, hogy játszunk, olyankor volt mindig melegebb, vagyis most is így készültél, csak nem akartad, hogy rágörcsöljek a "feladatokra" . Valahol mélyen örültem, hogy már ennyire ismersz, pedig még olyan rövid ideje próbálgatsz még bevezetni ebbe az izgatóan gyönyörű világba.

Azt az alig pár métert megtéve az ülőgarnitúrához értünk. Szembe fordultál velem, hajamba túrtad a kezed, tarkómnál megfeszült, másik kezed a melleim simította, majd szinte már aggreszíven csókoltál. Közben kezed egyre jobban szorította amúgy is összekötött mellem. Enyhe fájdalom hatására felnyögtem, de belevigyorgtál a számba, jelezvén, tudatában vagy annak, hogy ez nálam az a bizonyos kéjes nyögés volt. Percekre visszatért a szenvedélyes szerető. Csukott szemmel élvezted a hajam, majd nyugtáztad, hogy tetszik, hogy a kedvedért vörös lett és rövidebb, de még jól copfba fogható. A parfümöm is együtt választottuk, szerettem ezt az illatot, élvezted , hogy a kedvedért viselem, birtoklási jelnek fogtam fel és örültem neki. Enyhén ellöktél, mint aki kiesett a szerepéből és hiba lett volna, ahogy pillanatokig viselkedett velem.

Levetted a pólód és leültél. Kigomboltad a farmered. Enyhén szétengedted a lábaid. Tudtam, hogy most lehetőséget kapok, hogy kielégítsem vágyaid. Fejeddel biccentettél, hogy térdeljek le majd közölted, hogy lássak munkához.

Finoman kiemeltem már keményedő farkad a nadrágból és finoman kezdtem csak a számmal érinteni. Kezeim is maradtak, alulról masszíroztam a heréid.

-Állj meg!- erélyesen szóltál rám.
Hajamnál fogva hátrahúztad a fejem és az arcomba sziszegted:
-Hányszor mondjam még el, szopsz, nem puszilgatod a faszom, és a kezed nem használod!

Nem mertem válaszolni, csak bólintottam kurtán. Féltem, hogy nem foglak tudni kielégíteni. Majd szinte felugrottál, és a szekrényhez léptél. Bilincs került elő, kendő, nyakörv, lovaglópálca. Sírva tudtam volna fakadni, úgy megrémültem, a lovaglópálca eddig tabu volt, annyira féltem, hogy komolyabb fájdalmat okozhat. Hátam mögé rántottad a kezeim, amit védekezésképp a melleim elé emeltem. Közben szinte szitokáradatként sziszegted:
-Ha másképp nem megy, akkor majd ma tanulsz! Nem érsz hozzám, én irányítok! Azt teszed amit mondok, mert a ribancom vagy! Megértetted?!
Bólintottam megint.
-Majd meglátjuk.

Bilincs kattant, szemememre kendő került, nyakamra nyakörv és póráz. Visszaültél. A farkad még keményebben meredt az arcomba, de ezt csak éreztem, ahogy szinte nekicsapódott. A látás korlátozása valahogy sokkal kiszolgálatottabbá tett. A kezeim hiánya pedig esetlenné. Majd a torkomig nyomtad a farkad, a póráz végére ráléptél, a melleimhez csíptetett lánccal pedig húztál jobban magad felé. Egyszerre volt rémisztő és izgató. Féltem tőled, de csak az motivált, hogy kielégítselek minél jobban. Alig volt a fejemnek mozgása a fixen tartó póráz lévén. A melleim pedig már kezdtek húzódni a kezeidben lévő láncok feszesen tartása miatt. Eszemben sem volt lehátrálni vagy lehúzni a fejem a torkomig érő farkadról.Örültem, ha másodpercekig is szinte kicsit kijjebb jön a számból, mert annyira fullasztott a hosszúsága és keménysége. Éreztem, hogy felállsz, még mindig dühös és elégedtlen voltál.

-Látom nem megy ez még neked!
Azzal lerántottad a nadrágom a fenekemről. Váratlanul ért a csapás. Kemény volt, nem ismertél kíméletet. Legalább csak egyet kaptam.

-Próbáljuk újra. Mostmár már előttem állva vártad, hogy hogyan teljesítem a feladatot. Mivel állva maradtál kicsit kényelmesebb volt a helyzetem. Minden igyekezetem összeszedtem és lekűzdve a félelmet és az öklendezési ingert torkig engedtem a farkad. Nem finomkodtam, hanem szinte rácuppantam és szoptam ahogy csak bírtam. Neked ez még mindig kevés volt, átvetted az irányítást és tarkóm markolva ütemesen baszni kezdted a számat élvezésig. Könnyek gurultak az arcomon. Szánalmasnak éreztem magam a leolvadó festék gondolatára. Ahogy teleélvezted a torkom szinte alig bírtam nyelni.

-Takarítsd le rendesen a faszom is! - kaptam az újabb parancsot, és lerántottad a szememről a kendőt. -Rendes munkát végezz, vagy jobban megbűntetlek!- azzal leültél és hagytad, hogy finoman, de módszeresen összetakarítsak minden cseppet. Tudtam, hogy szereted ha különös figyelmet fordítok a heréidnek. Igyekeztem a kedvedben járni. Hagytad, hogy a takarítás újabb szopásba torkoljon, de itt már engedted, hogy a saját tempómban és finomabban történjen. Meglehetősen sokáig ténykedtem a testeden.

Amikor végeztem a takarítással, örömittasan közölted, hogy most akkor a bűntetés jön. Gyerekes pajkossággal tetted fel a kérdést:
-Mit érdemel az a bűnös, aki nem tudja betartani a szabályokat?
-Nem tudom- vágtam rá habozás nélkül.
-Dehogynem tudod!- és rántottál egyet a mellláncaimon.-Nos? Mit szeretnél? Mit tegyek veled?
-Örülnék ha megdugnál..- haboztam a válasszal.
-Azt elhiszem, de itt nem a TE élvezeted a kérdéses, ne feledd. Pimaszságod néha felháborít, de őszinteség viszont tetszik. Persze arcátlanságod révén máris újabb büntetést érdemeltél ki. Ma nem mész haza, jobb ha tudod. - köröztél a szónoklat közben és láttam, hogy boldoggá tesz, hogy ezzel bírsz maradásra. -Úgy látom a kisasszony élvezi a helyzetét.. Elveszem az örömöd, majd ÉN eldöntöm, hogy mit érdemelsz, kis bűnösöm! - és már húztál is fel a földről.

Jött az újabb parancs.
-Hajolj a karfára!-és az ülőgarnitúra oldalához löktél. Nadrágom a bokámig rántottad, bugyimmal együtt. Megálltál mellettem és gyönyörködve simítottál végig a kőkemény fenekemen. -Hatékony az a teniszedző- mosolyogtál és hatalmasat csaptál a fenekemre a tenyereddel.Felszisszentem, de inkább a váratlanság miatt, nem a fájdalomtól. Utána simítottad is az ütés helyét.

-Naa.. ez azért nem fájt, ne színészkedj, ennél jobban bírod a dolgokat.Viszont megkönnyítem a helyzeted. Nem szeretem ha hangoskodsz és ma kissé sensitive vagy, kapsz pár labdát.. - szinte éreztem, hogy az újabb ötlettől mosolyogsz, pedig az arcom az ülőgarnitúra ülőfelülétbe fordítottam, így nem láttam az arcmimikád. Oldalra fordítottam a fejem és egy gagball tört be összeszorított fogaim közé. Hajam felcopfoltad egy hajgumival, tarkómon a szíjakat erősen meghúztad.
-Szeretem amikor a nyálad a melleidre csorog, miközben nem tudsz beszélni sem... izgató a látvány, mondhatni begerjeszt jobban! - mondtad a fülemhez hajolva. Közben kezed fenekem simogatta, majd benyomtad erőszakosan az újjaid a puncimba.
-Lucskos vagy, könnyű dolgom lesz! - és fémgolyókat nyomtál a hüvelyembe mélyen. - Nehogy kiessenek, arra figyelj!

Műved oldalról szemlélted meg. Tudtad, hogy most roppnat diszkomfortos a helyzetem. Majd a pálcával a fenekem ívét rajzolgattad végig. Először csak szinte ijesztgettél azzal, hogy rámcsapsz, de alig apró ütés volt, majd mikor már megnyugodtam volna hatalmasat ütöttél rám. 10ig számoltam magamban, de valójában nem tudom mennyi volt. Zavart, hogy élvezem. Egyre jobban dörzsölgettem össze a combjaim, szinte élveztem, hogy szorítom a csiklóm. Így akartam elélvezni. Nem tudom mennyi ideig tartott, utána a fájdalom már nem érdekelt, csak, hogy el akarok élvezni. Borzasztóan kívántam, hogy vadul magadévá tegyél. Csak ez járt a fejemben, semmi más.

Egyszercsak felrántottál és azzal a lendülettel a golyók ki is estek. Nem tudom a nadrágod mikor került le teljesen, de meztelenül, kőkeményen álltál előttem. Kezed a puncimba túrtad, lekapcsoltad a gagballt, majd a számba nyomtad a puncinedves újjad. Szopóreflex azonnal bekapcsolt. Vigyorod jelezte, hogy roppant mód tetszik a látvány. Majd ráléptél a nadrágomra, hogy ki tudjak belőle lépni és az ágyra löktél. Térdeddel csak hányaveti módon széttaszítottad a lábaim és keményen belém vágtad magad. Nem szeretkezés volt. Minden állatias ösztönöd beleadtad a lökésekbe. Annyira nedves voltam, hogy majd a térdemig éreztem, hogy sikamlós a bőröm. Egyik pillanatban kirántottad magad és gyorsan megfordítottál. Térdelve toltam feléd a puncim, amibe a másodperc tört része alatt megint benyomult a hatalmas faszod. A bilincsem fogva tartottad a kezem és keményen basztál.

Életem legnagyobb élvezése volt amit még azon a hétvégén hasonlóak követtek. Tökéletes tavaszi hétvége volt:)