Reggeli előtt

- Zoli, kérlek gyere ide! - hallom a hálóból, miközben a reggelit készítem elő magunknak.
- Itt vagyok Úrnőm - mondom, ahogy hozzálépek a fésülködő asztalhoz.

Elfordul a tükörtől, szembe velem, megfogja a kezeimet és mélyen a szemembe nézve mondja.

- Hidd el a tegnapi este után nehezemre esik, mert csodálatos voltál, ahogy a kedvemben jártál, mégis el kell fenekeljelek most rögtön. Le a nadrággal és hasalj az ágyra, feneked pucsítod.

- De mit tettem Úrnőm? - kérdezem, miközben hajtom végre az utasításait.
- Inkább mit nem tettél kedves, simítja végig meztelen fenekem kicsi, formás és erős kezével...
- Mit elejtettem el? Nem emlékszem semmi feladatra Úrnőm - mondom, de hirtelen beugrik....Elvesztem....”A rohadt életbe mondom magamnak. Hogy lehetsz ennyire lökött Zoltán?!”
- Nos, tényleg semmi? - kérdezi és cirógat tovább
- De, eszembe jutott. A lista....
- Így van. megkértelek, hogy vedd meg nekem azokat a szépítőszereket. Fel is írtam neked. Arra is kértelek, hogy tedd rendbe az asztalkát. Így van? - keményedik meg a hangja
- Igen Úrnőm. Így van. Elfelejtettem. Bocsásson meg.
- 25 a hajkefével a feledékenységedért és + 10 a kis korbáccsal mert úgy akarom.
- Értettem Úrnőm

Középerősen, de határozottan csattannak ülepemen a fa hajkefe ütései. Módszeresen végigveri a fenekem. Csíp és fáj minden ütés. Mocorgok.... Az utolsó 5 különösen erős és pont középre érkezik, ugyanarra a helyre.

- A 10-et egyesével számolod - mondja, miközben simogatja elvert seggem. Eltávolodik, de csak annyi időre, hogy kézbe vegye a korbácsot. Felméri a távolságot és lecsap.
- 1 auuuu köszönöm Úrnőm
- 2
- 9
- 10 jajjj köszönöm Úrnőm.

A fenekem egy merő fájdalom és tűzgömb. Fényképező vakuja villan, majd Úrnőm kezeit érzem ismét, ezúttal hűsítő krémezésbe fog megkínzott hátsómon.

- Legyen ez tanulság neked. És most folytasd a reggeli előkészületeit. 5 perc és kész vagyok. Ha miattad elkések.....
- Igenis. Húzom a nadrágot és sietek a dolgomra.

Édes egy nevelt....Hallom kuncogni Úrnőmet
Édes egy Úrnő…válaszolom rá magamban és csendben mosolygok.