Aljasság ellen nincs orvosság!

ALJASSÁG ELLEN NINCS ORVOSSÁG!
------------------------------------
------------------------------------
A most következő történet megtörtént eseményt tartalmaz. Ebben az eseménben nekem volt szerepem avagy sem, ez maradjon az én titkom. Csak és kizárólag a nevek nem fedik a valóságot!




Mazochista létemre a "gengszter" váltást követően úgy gondoltam, abból kellene megélnem amit szeretek és amúgy is szívesen csinálok. Sok szexújság és a bennük levő hírdetések segítségével találtam egy "Közvetitő Irodát". Telefonszám is volt. Felhívtam. Egy kellemes, szimpatikus, fiatal Női hang szólt bele a telefonba.

- Halló? Igen?!
- Kezeit csókolom. Mielőtt bemutatkoznék szeretném tudni, hogy jó számot hívtam-e? Szűzhártya és Fallosz Irodával beszélek?
- Igen! Miben segíthetek? - és sorolni kezdte a lehetőségeimet - Barna, szőke, vörös, kis illetve nagy mellű, normál,
francia, esetleg két Hölgy, ..........
- Köszönöm! Köszönöm. - szakítottam félbe a megszokott lehetőségek áradatát - S/M? - kérdeztem magától érthetődően.
- S/M? - kérdezett vissza.
- Igen. Szado, mazo.?
- Értem én, ..., háát! ..., enyhe szado esetleg. A Lányok itt nem vállalnak mazot.
- Csókolom! Megmondom valójában miért hívtam Önöket. Én mazo vagyok. Bár mit válalnék, illetve majdnem bár mit, ha nekem is csöppenne egy kis haszon. Nagyon sok lehetőségből lehetne választani!
- Értem! Tudnád tartani egy percet?
- Igen! Természetesen.

Rövid szünet után:

- Ide tudnál jönni?
- Természetesen. Mikor? Hova?
- Ma délután?
- Hat óra?
- Inkább fél hét.
- Hova?
- Simagöröngyös. Tengelytörő utca nyolc. Egy nevet is kérhetnék?

Megmondtam a nevem, utána:

- Vigyek magammal valamit?
- Amire gondolsz. Szerintem mindent!
- Ott leszek! Szióka!

Letettem a telefont. Mindent összeszedtem amire szükség lehet, egy gyors zuhany és elindultam a megadott címre. Habár még nagyon sok időm volt, ám az előttem álló lehetőség és az emberekbe vetett bizalmam türelmetlenné tett.
Mivel elégé jól ismertem a környéket, gyorsan odaértem és egy közeli kocsmában vártam ki az időt.
Pont fél hétkor nyomtam meg a csengőt.
Egy nagyon kellemes megjelenésű, hosszú, göndör, barna hajú, formás alakú, húsz év körüli Lány nyitott kaput és kísért be a házba.Szép nagy, több szobás családi ház nappaliába értünk. Rajta kívül még három hasonló korú, szintén szem gyönyörködtető Lány volt és egy harminc körüli szimpatikus férfi. Aki beengedett, Andinak hívták. A további három lány közül az egyik egy gyönyörű vörös hosszú hajú lány volt, Őt Edinának hívták. A másik hosszú szőke hajú, Őt Mónikának, a harmadikat, aki rövid melírozott barna hajú volt, Mariann-nak hívták. A férfi András ként mutatkozott be. A Lányok "munkaruhában" voltak. Azaz: divatos papucs, ici-pici tanga és falatnyi de izgalmas melltartó. András normál utcai ruhában volt. Farmer nadrág, póló, farmer dzseki.
Mire szét néztem, Andi is megjelent "munkás"-ban. Hellyel kínáltak és elém ültek fél kőrben.

- Örülünk, hogy pontos voltál. Ma este van egy kis szabad időnk. Beszéljünk részletesebben erről ... őő ...az S/M-ről! - kezdte Andi.
- Nagyon szívesen, de inkább Kérdezzetek.
- Nem tudunk túl sokat erről a figuráról, így aztán keveset tudunk kérdezni. Azt tudom, hogy a szado az szadistát jelent. - mondta Edina.
- Tudod miért szado a szado? - kérdeztem.
- Talán azért, mert úgy mond ő az aki bántja a másikat. - tette hozzá Mariann.
- Körül-belül Igazad van. Ám mit Tudsz a mazochistákról? - kérdeztem.
- Ezek szerint ő az akit bántanak. - pedzette meg a dolgot Mónika.
- Rész igazságod van. Ő az, aki azt szereti, ha így vagy úgy, de fájdalmat okoznak neki szex előtt. Legalább is én így vagyok vele.
- Akkor te nem vagy szégyenlős?!?
- Ugyan úgy, ahogy Ti sem! Ezt a bulit nem szégyenlősöknek találták ki.
- Igazságod van! - szólt bele most András. - Milyen ajánlattal jöttél?
- Szeretnék az Iroda szolgálatába lépni. Többet hozhatnék a konyhára egy óra alatt, mint a Lányok három órás franciával. Először is egy kérdés! Vannak Hölgy vendégeitek is?
- Szoktak lenni! - válaszolt Andi. - Miért?
- Hogyan is fogalmazzak? Őőő ..., igen.! Ajáljatok fel nekik mazonak. Abból a sok lehetőségből kiválaszt mondjuk ötöt tetszőlegesen, aztán eljátsza rajtam. A végén risztelnénk, de erről majd késöbb. Szerintem jó az ajánlat. Ha nem csináltok semmit, akkor is hasznotok van. Belőlem.
- Jól hangzik. - jegyezte meg András. - Meglehetősen felkeltetted az érdeklődésemet. Mikből lehetne választani? Mondanál egy-két lehetőséget?
- Miért is ne? Ha nem Bánjátok, nem szedem most pontokba. Csak úgy nagy vonalakban egy párat. A fejemen és a nyakamon kívül szinte bárhol lehet kínozni, az égetésen és néhány középkori kínzástól eltekintve.
- Például? - türelmetlenkedett Andi.
- Pálcával, ostorral elverhetnek.
- Ott is? - hitetlenkedett Móni.
- Igen! Gyertyát csepegtethetnek rám.
- Azt is lehet? - tamáskodott Andi.
- Ha ez minden vágya a kedves kuncsaftnak. De szúrhatnak, csipeszelhetnek, katéterezhetnek, vibrátort használhatnak, borotválhatnak, stb., stb.
- Én nagyon szkeptikus vagyok ezekkel szemben. Valóban? Nem csak mondod?
- Nem csak mondom. Koppenhágában, ahol valamivel több mint fél évet dolgoztam egy ilyen bárban, cifrább dolgok is megestek. Bár ott jó pénzért, a kétkedő néző feljöhettek a színpadra és meggyőződhetett arról, hogy amit látott jól látta! Volt nekem a fitymámra gomb is varrva. Mi minden történt ott velem!?!
- Neked van fitymád? - csodálkozott Mariann.
- Van! És milyen hosszú! Sok ötletet adott néhány elme háborodottnak.
- Ne haragudj a kérdésért, de mit hoztál magaddal ezekhez?
- Végül is szinte mindent.
- Esetleg be tudnál mutatni valamit? Valami vendég csalogatót!?
- Az a helyzet, hogy segítség nélkül szinte semmit.
- Ha mondod mit csináljak, segítek én!
- Bírnád? Gyomorral, habitussal??
- Miért ne? Esetleg meggondoltad magad? Vagy nem vagyunk eléggé jók neked? - tette fel a kérdést Mariann.
- Vagy mégis csak szégyenlős vagy? Hencegő? - toldotta meg Móni.
- Nem! Nem! Dehogy is! Kívánatosabb Lányokkal ritkán akad össze az ember mint Ti! Tényleg komolyan Gondoljátok?
- A lehető legkomolyabban! Mutasd mit hoztál magaddal!?

Készségesen felálltam és az asztalra pakoltam a kellékeket. A bilincseket azonnal magukhoz vették a Lányok.

- Hát ezek azok! - mondtam.
- Látom fel vagy készülve! Minden steril, új!
- ezt nem lehet mág képpen. Idáig sem volt semmi baj, ezek után se legyen. Ti is használtok gumit!? Nem?
- De! Igazad van! - felelte Móni.
- Mit csinálhatunk veled? Már, ha te is így-úgy gondolod?! - tette fel a végső nagy kérdést Andi.
- Amihez csak Kedvetek van.
- Mi tépjük le a ruháidat, vagy levetkőzöl magadtól?
- A ruha letépéstől most ha lehet tartózkodjunk. Ám ha úgy gondoljátok, Ti is levetkőztethettek. Elöbb viszont alakítsuk ki a helyszínt. Mit Akartok? Hogyan? Elölről? Hátúlról? Fekve? Állva?
- Csak a fitymádat szúrhatjuk át? Mire való a fecskendő? Mert ugye nem injekcióra? - érdeklődött Andi.
- Injekcióról szó sincs. A fecskendővel lehet a katétercsövön át folyadékot bejuttatni. Vibrátorom tényleg nincs. Elfelejtettem. Ha vigyáztok a húgycsövemre, a makkomat is átszúrhatjátok. A golyóimra vigyázva a zacsit is. - válaszoltam.

A Lányok kiválasztották a tűket, a fecskendőt, a katéter csövet és a kis paskolót. A többit elrakatták velem. A helyet is megtalálták. Egy maszív, hosszúkás kis asztal lett a vesztőhelyem. A Lányok odajöttek hozzám és gyorsan, ügyesen, megszabadítottak ruháimtól. Mikor már pőrén álltam előttük, csuklónál és könyéknél összebilincseték a kezeim hátul.
Móni szólalt meg:

- Kísérjük ki a fürdőbe és mossuk meg neki itt-ott!

Nagy derültséggel kitessékeltek. Andi közben bement az egyik szobába és két külömböző méretű vibrátorral jött utánunk a fürdőbe. A játékszereket betette a mosdóba, aztán hozzánk lépett.A fürdőkád elé állítottak és az egyik lábamat felrakatták a kád szélére kis terpeszbe.

- Majd én megsikálom. Ti tartsátok erősen és nézzétek! Néha az arcát is. Ezt most találtam ki! - mondta a társainak.

Megeresztette a kádban a vizet, beállította jó langyosra, bevizezte szerszámom és az alfelem. Fogta a körömkefét, beszappanozta, megfogta kéjrudamat és a kefével megsikált a fenekem lukától a szerszámomig mindent. Utánna, hogy ki ne maradjon, hátra húzta a bőrt és a makkomat is alaposan megsikálta. A Lányok felváltva nézték Andi kezét és az én arcomat. Örömmel konstatálták, hogy olykor rángások futnak végig rajta. Csak azt nem értették, hogy "JANCSIKA" miért ágaskodik egyre jobban. Szárazra töröltek és visszakísértek a nappaliba. András közben beállította a szobát és úgy ült le, hogy jól és mindent lásson.
Kioldozták bilincseimet és háttal az asztalkára fektettek. Kezeimet a fejem mellett két oldalt az asztalka lábaihoz kötötték. Hasamnál, a köldököm alatt is az asztalhoz kötöttek. Térdeimet felhúzták majdnem a hasamig, szétfeszítették és két oldalt az asztal lábaihoz kötözték. A fenekem néhány centit lelógott az asztalról.

- Ki kezdje? - kérdezte Mariann.
- Sorsoljunk. - ajánlotta Andi.

András segítségével, fej vagy írás módon, kieséses alapon Móni jött először, utánna Mariann és végül Andi. Móni kiszaladt a fürdőbe. A vibrátorokkal és egy kisebb tubus krémmel jött vissza.

- Kezdhetem? - kérdezte.

Én bólintottam, Ő neki látott.
Bekrémezte a fenekem, majd fogta a vékonyabbik műtagot és nem sokat teketóriázva betolta azt. Ki-be mozgatta, forgatta a szerkentyűt, közben balkezével heréimet simogatta. Kicsivel késöbb ketyerét váltott és a vastagabbik került belém. Eleinte kellemetlen volt, de késöbb egyre izgalmasabbá vált a dolog. Már-már ott volta, hogy jön a spricc, de mint rutinos"call girl", Ő is észre vette és kihúzta a játékszert. Felvette a paskolót és ellátta a baját szerencsétlen fenekem lukának és még mindig sajgó szerszámomnak, minden kellemes érzést megszüntetve bennem.
Most Mariann volt soron.
Kezébe vette a katétercsövet, marokra fogta falloszomat és úgy ahogy kell, egy kicsit tekergetve, csavargatva lassan teljesen betolta. Mielőtt nedvesedni kezdett volna a cső vége, megtörte azt.

- Móni! Gyere segíts! - kérte barátnőjét. - Tartsd így a cső végét egy pillanatra!

Móni átvette, közben Mariannt nézte.
Társnője a bárszekrényhez lépett, kivett egy üveg rumot, egy poharat és úgy jött vissza. Felvette a fecskendőt, tele szívta a pohárba töltött itallal, vissza vette a cső végét Mónitól. A fecskendő végét a csőbe illesztette, aztán a fecskendő tartalmát benyomta a csőbe. Ez így ment vagy fél óra hosszat. Becsületemre legyen mondva, nem kiabáltam. Azt Lányok előtt szégyelném! Csak a fejem heves rángatására hagyta abba gyötrésemet. Ilyent még nem éreztem. Rettenetesen csípett és majd szétszakadt a hólyagom. Egy nagy törölközőt tett a hasamra és arra folyatta a rumot, de nem feledkezett meg néha megtekergetni a csövet. Ennek is vége lett egyszer. Sűrű csavargatás, tekergetés közepette kikerült belőlem a cső.
Most Andi következett.
Tűkkel felfegyverkezve jött mellém. Rögtön átszúrt egy-egy tűt a mellbimbóimon. Nem volt kellemes. Aztán lábam közé állt. Zacskómon lassan két tűt szúrt át lassan, egymás után. Egy kis gyönyörködés után egyik kezével jól előre húzta a fitymámat, majd belülről kifelé két oldalt egy-egy tűt szúrt át a fitymámon. Most lassan hátra húzta a bőrt és jött az amitől tartottam. Két tűt a húgycső két oldalán egyenként szúrta át a makkomon fentről lefelé. Másik két tűt a húgycső két oldalán úgy szólt át a makkomon szemből, hogy a tűk végei a gallérnál jöttek ki. Rekedt hörgések jöttek ki a torkomon. A szemem könybe lábadt és mindenféle drasztikus szavak fordultak meg a fejemben. Iszonyatos volt. Ám az üzlet befektetést kíván. Ez is befejeződött egyszer. Miután Andi kigyönyörködte magát, megszabadított az összes szúrós szerszámtól, aztán leoldoztak az asztalkáról. Mikor remegő kézzel-lábbal, sajgó ezzel-azzal felültem az asztalon, csak akkor láttam, hogy Móni András előtt térdel és kezébe fogja annak meredező cerkáját. Már a végkifejlet után voltak. Móni száján, orrán, arcán látszott a sűrű fehér folyadék.

- Tuti bemutató volt! - mondta András - Végig izgultam az egészet! Látod mi lett a vége? - és Mónira mutatott. - De tudod a mi irodánknak nincs ilyenre szüksége. Mihozzánk fefélni járnak vegyesen, de csak Lányokkal! Bocsi!

Én leforrázva öltöztem fel. Soha nem szégyeltem magam annyira mint akkor! Elraktam a paskolót és egy halk - Szerbusztok - után még mindig remegő lábakkal kisomfordáltam a házból. Beültem az első kocsmába és a sokadik ital után rájöttem mekkora balek vagyok, voltam megint! Már megint.
Azért valjam be magamnak, ha a végén bármelyik Lánnyal izzadhattam volna egy párosat, akkor az évszázad legjobb, legszebb, legtutibb délutánja, estéje lett volna.



VÉGE!

Alias: MrMazo.