slave4u (57)
Szubmisszív
Férfi, Hetero
Cikkek idő szerint
2023. 02. (5)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Római történet 2.

2013. 01. 13. 18:37 | Megjelent: 1290x
Gertrudis tudta, hogy mit kell tennie, hisz úrnője igazi római Domina volt. S mint minden előkelő római, márpedig ő tényleg a legelőkelőbbek közé tartozott, szerette az eszményi rendet. Nem csak a rendet, hanem a fegyelmet is, és természetesen a rendszert. Claudia minden napja egyformán kezdődött, pontosan ugyanúgy, mit ez a bizonyos nap. Így nem csoda, ha rabszolganői igen gyorsan megtanulták, mi a dolguk, és úrnőjüknek jóformán még szólnia sem kellett, hogy mit tegyenek. Rómában akkoriban ez volt a rend.
De a rendhez tartozott, amint már említettük, a fegyelem is. Claudia a maga kifejlett esztétikai érzékével sokkal szebbnek találta a női testet, mint a férfiakét, ezért belső szolgálatra használt rabszolgái inkább a női nemhez tartoztak. Nem mintha megvetette volna a férfiakat, ó nem, egyáltalán nem, de úgy gondolta, sokkal inkább lát maga körül fiatal és szép testű lányokat, inkább őket nézi, mint a férfiakat. Nem volt ebben semmi más szándék, pusztán esztétika. A házban a férfi rabszolgák inkább a komolyabb fizikai erőt igénylő munkákat végezték, s bizony jól tették, ha félreálltak, amikor meglátták úrnőjüket. Claudia azt ugyanis végképp nem állta, ha egy férfi rabszolga az útjába akadt. Ilyenkor gyorsan csattant a korbácsa.
Amúgy is jobban szerette, ha ő maga idomítja rabszolgáit, ezt a feladatot nem szívesen bízta másra. Úgy gondolta, a saját igényeit ő maga ismeri a legjobban, így a nap bizonyos részét rabszolgái idomítására szánta. Persze nyilván nem a gyaloghintó hordárait és egyéb külső feladatokat ellátó rabszolgáit nevelte ő maga, arra megvolt a jó és megbízható kiképző iskola, de akik a személyes szolgálatát ellátták, azokkal ő foglalkozott.
Említettük már, hogy Claudia egyáltalán nem volt kegyetlen, de a kor szokásainak megfelelően ő is szigorú volt, az ellentmondást vagy engedetlenséget nem tűrte ő sem, amint ez akkoriban Rómában egyáltalán nem is lett volna elképzelhető. Szerette amúgy is a kényelmet, és az engedetlenség fárasztotta volna, így természetes, hogy azt a legszigorúbban büntette. Már ha egyáltalán büntetnie kellett volna, mert elképzelhetetlen volt, hogy bármelyik rabszolgája, akár nő, akár férfi engedetlen legyen. A keze ügyében mindig ott volt a korbácsa, ami annak ellenére, hogy kecses, karcsú, igen finom és légies teremtés volt, kellő hangsúlyt adott akár parancsoló tekintetének, akár a szavának.
A rabszolgák iránt amúgy nem érzett semmiféle érzelmet. Sem szeretetet, sem megvetést, sem gyűlöletet. A szép lányok a szolgálatára álltak, azonfelül rövid, ujjatlan tunikájukban a palota díszei is voltak. Semmi más. Az, hogy ők is emberek lennének, egy rómainak nem fordult, nem fordulhatott meg a fejében, annak ellenére sem, hogy persze tudták, hogy azért mégis emberek. De rabszolgák. És ez már csak így van. Így rendelték a capitoliumi istenek, márpedig az istenek akaratával szembeszállnia senkinek nem lehet. Igaz, a rómaiak nem is igen akartak volna, a rabszolgáknak pedig egyáltalán nem állt módjában.
Claudia is így volt evvel, rabszolgáit tehát hasznos és szép használati tárgyaknak tekintette. Okos nő volt, a saját tulajdonára vigyázott, lett légyen az akár egy szép váza, akár egy szép rabszolga, eszébe nem jutott volna, hogy a javai közül bármit is tönkretegyen. De mivel úgy gondolta, hogy a rabszolgák fejében néha botor gondolatok fogalmazódhatnak meg, bevezette hát, hogy a belső körökhöz tartozó, legszűkebb környezetében szolgálatot teljesítő rabszolgáit minden héten egyszer nevelő célzattal megkorbácsolja. Úgy gondolta, a rabszolgák is jobban járnak azzal, ha nem dühből, büntetésképpen kapják a korbácsot, hanem azért, hogy a dolgok a maguk rendje szerint menjenek. Claudia úgy gondolta, ezzel kegyet gyakorol, hiszen a rabszolga sem a feladatát, sem a helyét, sem a helyzetét nem felejti el, jó rabszolgája marad úrnőjének, így a Domina nem kényszerül arra, hogy megbüntesse. Így hetente egyszer minden rabszolgának, körülbelül húsz lánynak és tíz férfinek jelentkeznie kellett és alázatosan megkérnie a Dominát, hogy a heti adagot kimérje. A heti normál adag huszonöt korbácsütés volt, amit a Domina maga végzett el, hiszen mint már említettük, a belső körökhöz tartozó rabszolgákat maga nevelte. Ráadásul vigyázott is, hogy rabszolgalányai szép bőre ne sérüljön meg, hiszen az rontott volna az esztétikai élményen. A férfiakat egy kicsit mindig erősebben ütötte, hisz az már nem zavarta, hogy ha csíkok és nyomok maradnak a férfitesten.
Mindezeket a szabályokat figyelembe véve, egyáltalán nem volt csoda, hogy a sudár, szőke germán rabszolgalány, Gertrudis úrnőjét parancsszó nélkül követte a medencébe, egyáltalán nem volt csoda, hogy készen állt, és jól tudta, mikor mi a dolga.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.