Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Szexygirl

Törölt felhasználó
2013. 01. 13. 18:31 | Megjelent: 686x
Szexygirl

Szexygirl és a bátyja
Tess vagyok, 20 éves, lobog bennem a vágy, de még mindig szűz. Már nem most kezdem megtanulni mi mindent jelent az erotika, a bujaság a szex. Már elég jól ismerem saját testemet, tudok masztizni, de még azt hiszem nem próbáltam ki magamon, hányféleképpen tudok igazán jókat élvezni. Talán nincsen még igazi orgazmusom sem, bár biztosan sokszor nagyon jó. De vajon lehet még majd ennél jobb is? Próbáltam ezt azt bedugni magamba, de az ujjam tűnik a legjobbnak. Próbáltam egy ujjal vagy hárommal, próbáltam két kézzel, próbáltam simogatással, mellem izgatásával kombinálni. Csinálom meztelenül az ágyon heverészve, vagy a takaróm alatt, vagy a fürdőkádban, sőt a zuhanyozó alatt. Próbáltam este, vagy reggel, nappal vagy éjszaka, olvasás (nem mindegy hogy mit) vagy video nézegetés közben is. Próbáltam ismételni is. Sehogyan sem rossz és majdnem mindig másképpen jó. Hangulat is kell hozzá persze, és az sem mindegy, hogy zavartalanul csinálhatom, vagy gyanakodva, hogy valaki kukkol, netán rám nyitja az ajtót.
Alighanem ideje lenne lefeküdnöm egy fiúval – de sajnos nincs olyan, akiben megbíznék és vele kezdjem az „asszony” életemet. Nevezhetem felnőtt nő korszaknak is, mindegy, lényeg hogy ne maradjak szűz. Már egyik barátnőm se az, kezdenek arról susmogni, hogy leszbikus vagyok. Lehet persze, de majd csak akkor derül ki, ha fiúval próbálkozom. Vagy lánnyal.
Alapjában véve kicsit gátlásos vagyok, nem merek kezdeményezni fiúkkal sem lányokkal sem. Persze, mint mindenki más, sokat olvasok efféléről, gyakorlatilag mindent, amihez hozzájutok és nézegetek pornovideokat is. Tudok már valamennyit az úgynevezett perverziókról. Fantáziám nagyon élénk, és masztizás közben persze elsősorban erotikus képzelgéseim támadnak. Elmesélek egy ilyet, de előbb szólnom kell a bátyámról, aki pár évvel idősebb, mint én (már 19 éves), izmos, erőteljes, szexy és nagyon csinos. Haja és szeme sötét, élénk okos a tekintete, szép az arca, érzékeny, finom a keze. Szeretik a lányok, sikere is van náluk, már nem olyan gátlásos, mint régebben volt, és azt hiszem, vannak már igazi élményei, azaz volt már nővel. Vajon kivel? Vajon milyen volt ő? Milyen a szeme, a haja, a szája, az arca? Mekkorák a mellei? Borotválja magát? Milyen a lába a teste? Karcsú vagy kicsit telt inkább? Vajon ki kezdte, ki volt a csábító és ki a rámenősebb? Vajon szerelmes a bátyámba, vagy csak szexelni akart vele?
Mennyi, mennyi kérdés – és mennyi ok arra, hogy gátlásos legyek, mert én nem vagyok ugyanolyan, mint sok barátnőm, vagy érett asszony ismerősöm. A cicijeim kicsik, remélem nőni fognak még. De már szeretik, ha birizgálom, kényeztetem, cirógatom, simogatom őket. Gyúrogatni, gyötörni nemigen lehet őket, túl kicsik még hozzá. Persze rég rájöttem már, milyen jó érzés, ha ágaskodnak a bimbóim, ha külön cirógatom, meg-megcsippentem csavargatom őket.

Nos akkor jöjjön a „jelenet”.
Nekivetkőzöm egy jó masztizásnak az ágyamon. Félrerúgom a takarót. Fekszem a hátamon, hátamat megtámasztom egy párnával, hogy lássam magamat. Combjaim széttárva, szemem eleinte csukva és egyik kezemmel a szőrömben turkálok, másikkal a mellecskéimet cirógatom. Meg – meghúzok egy egy szőrszálat, élvezem a ruganyos puha párnát alatta a dombot. Lecsúszik az ujjam a combjaim közé, simogatom a nagy ajkakat, olyanok, mint két érett banán. Jut eszembe, egyik barátnőm mesélte, hogy banánnal is milyen finom. Pont jó a mérete és kellemesen hajlott. Az uborka vagy a cukkini nem olyan jó, éppen a hajlítás miatt. Vajon a pasimé milyen lesz? Az én „privát banánjaim” közt van a kellemes hasadék, ahol kicsit kilátszik a két barnásabb szirmocska. Érintgetem őket az ujjammal icipicit megpaskolom, simogatom. keresgélem hol, mit és hogyan kell csinálnom, hogy jó, jobb és még jobb legyen. És persze hogy lehetőleg minél tovább tartson az élvezet! Megtalálom azt a külön kis bimbócskát, ami meg szokott duzzadni és az nagyon jó. Ha már duzzadt egészen másmilyennek érzem rajta az ujjamat.
Rásimítom a középső ujjamat a résre, még nem nyitom ki magam egészen, csak kívül kényeztetem hosszában le és fel sétálva rajta. Érzem, hogy nedves vagyok már, és vágyom arra, hogy bedugjam az ujjamat kicsit. Óvatosan próbálgatva, előbb csak éppen hogy, aztán majd kicsit beljebb is. De beljebb most még nem merem, hátha átszakítom a hártyácskámat. Felemelkedem, nézem a kezemet, ujjamat ahogy bebújik és kijön megint. A másik kezemmel szétsimítom a szőrpárnácskámat, hogy jobban lássak és ne gyűrjek be szálacskákat magamba. Már megtanultam, hogy két kézzel még jobb, egyik ujjam a bimbócskán a másik meg a résben. Hamarosan lihegek, elönt a vágy, már közeledik, már majdnem itt van… és akkor nyílik az ajtó és belép a bátyám!
Megdöbben, én megijedek, elkapom a kezeimet, összezárom a combjaimat, de betakarózni nem tudok, nagyon messze rúgtam az ágyamról mindent.
ÓÓÓÓÓÓ, húgocskám te már tudod ezt csinálni? Rájöttél hogyan kell? Hol tartasz? Folytassad nyugodtan, lásd betársulok én is.
Gyorsan szétnyitja a fürdőköpenyét, hisz éppen a kádból jött ide a szobámba. Meglátom merev ágaskodó farkát. Simogatja magát, én is felbátorodom. Nagyon izgat, hogy lát, és az is, hogy én látom őt. Mozog a keze, ringatózik a csípője – én is ringatni, dobálni kezdem az enyémet, ahogy a videokon láttam. Egyre gyorsabban mozognak a kezeim, várom a csúcsot, érzem a gyönyört, érzem, hogy mindjárt, mindjárt, de mégsem, még mindig nem az igazi. Tágra nyílt szemmel nézem, látom őt, hallom lihegését, vadul dolgozik, de még mindig nem lődöz úgy, ahogy a múltkor, amikor egyszer meglestem őt.

Elengedi magát, feladja és rám fekszik inkább. Félretolja a kezeimet, beigazítja magát a duzzadt nedves résembe, érzem, hogy szétfeszít – nem törődöm már a hártyácskámmal sem, hajt a vágy, őrülten kívánom őt, azt hogy maradjon bennem, töltsön meg, feszítsen szét, jöjjön mélyebbre, mozogjon és dugja be, húzza vissza, dugja mélyre megint és megint. Méééééég és megiiiiint! Egyszer csak végre, végre elönt a kéj megmerevedem érzem kicsi görcseimet, izzadok sikítok és elélvezek. Igen végre elélvezek. Nagyon és igazán. Ő nem, ő még mindig nem, de elhagy, kicsusszan belőlem, simogat, nyugtatgat, puszilja mellecskéimet, megszopja bimbócskáimat. Ernyedt vagyok laza és elégedett, de szeretném, nagyon szeretném, ha ő is elélvezne.
Eszembe jut egy jelenet, amit nemrég láttam egy videon. Utánozni akarom. Felülök egy székre, megkérem őt, hogy kötözze hátra a karjaimat a támlához, térdeimet terpesztve, bokáimat a széklábakhoz. A derekamat hagyja szabadom mozogni és izgasson az ujjaival engem.
Csináld úgy, ahogy én csináltam magamnak az előbb! Dugjad belém az ujjadat, mozgassad ki és be, a másik kezeddel meg simogassad a saját ágaskodódat.
Nézem, nézem, és érzem hogy újra feléled bennem a vágy. Kihúzza az ujját, a szék peremére igazítja a fenekemet és beáll a combjaim közé. Beigazítja ismét a duzzadt kemény dorongot, csúszik és forró és lüktet és kívánom! Nagyon nagyon! Nézem, nézem, ahogy betolja és újra kihúzza, majdnem egészen kijön belőlem, aztán megint majdnem tövig csusszan be. A szőrpárnáink összenyomódnak, érzem lökdösését, hallom lihegését. Átölel, magához szorít, mélyen belém döf és még jobban megduzzad, majd lődözni kezd belém. Forró és izgató, annyira, de annyira jó, hogy én is elélvezek megint.

Jóllakott, lelankad, kicsusszan belőlem. Kicsurran valami, bőséges, meleg, tudom mi az, le kéne törölnöm, össze fogjuk maszatolni a széket – de nem tudom, mert még le vagyok kötözve. Észreveszi, nevet és feloldoz – és itt vége a jelenetnek. Ujjam még bennem van, nemcsak nedves vagyok, hanem csurranok is. Ernyedt vagyok, elfekszem lazán, pihegnem, várnom kell kicsit.
Szaladok a fürdőbe kezem a lábam között, hogy ne csepegtessem végig a szőnyeget. Mosom magam, ömlik rám a forró víz, szappanozom a lábam közét a kiskertemet, a combjaimat, mindenemet. Eljátszom, mintha nemcsak a saját nedvem nyomait kell lemosni magamról, hanem az övét is. Pedig itt sem járt nálam, ez az egész csak illúzió volt. De egyszer, talán, valamikor megtörténik, és igazán megdug, lekötöz, ujjaz és megint megdug, belém élvez, tőlem lakik jól, bennem lankad le és belőlem csusszan ki. Majd. Egyszer. Valamikor. Talán….

Másnap reggel


Meleg a takaróm, mint a tiéd. Testem is, már aludtam egy kicsit, de nagyon kívánós vagyok. Meg lusta is, nem akarok kibújni a takaró alól. Hátamra fordulok, kicsit szétigazítom a combom és lassan cirógatni kezdem a hasamat meg a mellemet. Megcsippentem nyomogatom a bimbót, meg is merevedik hamarosan. Billegetem, ütögetem az egyik ujjammal. Most a másikat is. Alulról, oldalról simogatom a dombokat, emelgetem meg meg rázom, összenyomom őket. Sajnos nem tudom megnyalni a bimbót, nem ér fel a számig. Jobb kéz mutató ujjam közben birizgálja a szőrös kiskertemet, kutakodik benne. Aztán lecsúszik együtt mind a négy alulra. Vissza és megint lefelé. A szirmok már duzzadtak, nyiladoznak. A középső ujjamat a résre igazítom, de alig nyitom még szét.

Csúszik a többi hárommal együtt előre, fel egészen az ágaskodó csiklómig és vissza le a gátig. Megütögetem ott és máris jövök vissza. A középső ujjam belém kanalaz, már nedves vagyok. Leszopom és visszadugom. Jó mélyen betolom magamnak, de még mindig csak azt az egyet, a többi három a szirmokon, a banánokon. A hüvelyk meg a combomon. Jobb kézzel csinálom ezt, a bal a mellem gyúrogatja, hasamon kalandozik. Egész tenyeremmel, laposan erre –arra, alig érintve. Csinálom, csinálom, de nem igazán esik jól. Felhúzom a térdeimet, egészen széttárom magam és most a középső ujjammal meg a gyűrűssel is benyúlok. Felemelem a csípőmet, ringatom, lökdösöm, úgy tolom, húzom, de még mindig nem elég jó.

A bal kezemre támaszkodva, egyik combomat elfektetve,félig felülök, előre görnyedek, így már sokkal jobban esik, ismételgetem. Visszahanyatlom, csak kívül cirógatom magam. Abbahagyom, felkapcsolom a kisvillanyt, nyúlok a Johnson bébi olajért – lám nem csupán a kisbabák popsijára való. Öntök kicsit a jobb kezemre, ujjaim csillognak. Bekenem magam, jó bőven a szirmokat, a banánokat és a gátamat is. Kicsit le is csurog a rózsalukamhoz. Vissza a kezem, folytatom a dugdosást.

Megint csak két ujjal. Kijövök, körözök a csiklóm körül, hajlítgatom a pöcköt.
Lenyúlok a bal kezemmel is, két ujjamat, mint az ollót a szirmok belső oldalára illesztem és széthúzom őket. Most megint csak a jobb kezem középső ujját dugom be, a többi a levegőben lebeg. Rezegtetem kicsit.
Magasra emelem a csípőmet, dobálom, már nincs rajtam a takaró és úgy folytatom. Megint két ujjal a barlangban, a balkezem négy ujjával pedig a csiklót nyomom és az egészet felfelé húzom. Vissza engedem, ujjaim maradnak, a jobb középső ujjam ugyanekkor becsúszik. Csiklóra fel, ujjam ki és vissza. Ugyanez párszor, már lihegek kicsit. Még mindig nem elég. Ujjam ki, leszopom, vissza le. De nem be, csak le a combomat cirógatni. Bal kezemmel vadul rángatom ide-oda a húsos kincsemet, forgatom, a csiklóm majd szétrobban, de még mindig kéne valami. Valami több furcsább, ritkább.

Újra olajozom magam főleg a gátnál és a rózsaluk közül. Bal kezem a csiklómon, a jobb alul, a fenekem alatt előre nyúl, középső ujjammal cirókálom, simogatom, csiklandozom a rózsalukat. Enged, bedugom kicsit, tágítgatom. Balkezem középső ujja be a barlangba, meghajlítva, hogy a tenyerem a csiklómra boruljon. Így, körívben sétáltatom az ujjam a kapuig, sőt icipicit be, nem nem egészen tövig, aztán vissza, a csiklóm dörzsölgetve. Nem jó, jobb, de még mindig nem elég. Derekam alá teszem a vastag kemény párnát, amit háttámaszként használok, amikor ágyban olvasok. Lábaim megint térdben behajlítva, széles terpeszben.

Most a jobb kezem középső ujját visszadugom a rózsalukba, a bal mutató és középső ujjamat be a barlangomba. A két kezem egyszerre megy mélyre, be és beljebb, szakaszosan. Megállok, hagyom tágulni. Mikor a gyűrű szorítása lazul kicsit, elkezdem a tili-toli, digi-dugit. Hol egyszerre be, együtt ki, hol meg felváltva, barlangba be, popsiból ki. Nem egészen persze, nem. Most már hangosan lihegek, jajgatok kicsit. ÓÓÓÓÓÓÓ és rád emlékezem ezzel. Még, még, sőt egyre gyorsabban, erőteljesebben. Ez jó, ez hiányzott, mindjárt jön.

Megint fel próbálok ülni, de csak görnyedni tudok, mert a két kezem ott lent dolgozik. Hanyatt dobom magam, csípőt fel amennyire csak tudom, körbe körbe lökdösöm. hintázom. Na most, most fog jönni! Mint te tennéd ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ , ÚÚÚÚÚÚÚÚ, Whíííííí! Kimerevedem, testem hídban, kezeim állnak. És akkor jönnek, jönnek a görcsök! Három, sőt négy, húúúúú, ez ritka nagyon ritka, ÓÓÓÓÓÓÓ! Na most elég, nem lesz több. De igen! Még egy utolsó, megkésve és gyengébben. Kezem csupa lucsok, nedvem keveredik az olajjal, ezt már nem veszem a számba.

Ellazulok, combjaim terpeszben, kinyújtva, fekszem, de az ujjaim még mindig bent vannak, de már nem mozgatom. Aztán lassan, óvatosan kiveszem, ilyenkor nagyon érzékeny vagyok. Még fekszem kicsit, visszahúzom magamra a takarót, nincs kedvem lemenni a fürdőszobába, az innen a harmadik szint. Később se fogok, nem bánom a foltot a lepedőn. Holnap, azaz ma délután, úgyis mosnom kell.

Oldalamra fordulok, elfészkelődöm kedvenc elalvási pózomba, térdeim kicsit felhúzva, combok zárva, kezem alul a szőrösön, ujjam hegye éppen eléri a csiklót, az már persze puha és rejtett megint. Résem is zárva, szirmok is ellazultak. Bal kezem a mellemen nyugszik és azt hittem hamarosan aludni fogok, de nem sikerült. Egy idő után megint egészen éber lettem. Mit is akartam csinálni ma? Nem tudom, de ez biztos, hogy elmegyek az intim shopba és veszek egy vibrit. Nem nem egyet, kettőt, mind a két lukamba egyet. Úgyis nálam lesz mami hitelkártyája! Majd csodálkozik ha megnézi a számlatörténete. De nem fog szólni biztos, mert ő is jár az intim shopba: Biztosan tudom, mert nézegetni szoktam a számla történetet. Nekem persze nem szól, pedig egy anyának nevelnie kéne a lányát. Meg tanitani is. Masztizni főleg!
Felkelek, magamra rángatom a bugyit (még a tegnapi), az alsó és a felső melegítőt, hátamra terítem a kockás rövid kis takarómat. Nem vagyok, sose voltam fázós. Na, mindegy, éber vagyok, bekapcsolom a gépet. Ez is vén egy kicsit, egy HPCompaq, de jobban szeretem, mint a másikat, mert csak halkan zümmög.
És megírom neked ezt a kis történetet. Örömömre, örömödre.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.