Vágyaim, elvárások (Kívántam! 2 )
2009. 03. 19. 16:27 | Megjelent: 856x
Vágyaim, elvárások
(Kívántam! 2 )
Befészkeltem magam a nagy fotelembe, ölembe vettem egy könyvet, hogy azt használjam táblaként, és belekezdtem az írásba. Néhány sor leírás után önmagamtól rájöttem, hogy önmagamnak is hazudok. Mást írok miközben teljesen más jár a fejemben. Rádöbbentem, hogy mit is vár tőlem. Most fogtam fel kérdéseit, amelyeket a vacsora közben tett fel nekem. Újra eszembe jutott a dvd, és az a gondolat, hogy Ő akár ezeket velem megtehetné, de hiszen Ő ilyenfajta dolgokban jártas, pont ezt szeretné. A felismerésbe beleborzongtam, és éreztem teljesen nedves lettem már csak a gondolattól is. Félretettem az írást, leültem a számítógép elé, és elkezdtem keresni. Már nem pironkodtam, hisz ezt nem tudhatja meg más, hogy pornó oldalakon bizarr képeket és filmeket nézegetek. Mint sivatagban eltévedt utazó a vizet szomjazta agyam és testem a képeket. Pinám nedves volt a vágytól, agyamban zakatoltak a gondolatok, fejemben a látottak kavarogtak, testem fájdalmas kéjért kiáltott. A fürdőszobába mentem, levetkőztem, a tükörben néztem meztelen testem és próbáltam elképzelni magamon-magamban a jeleneteket. Beültem a kádba, és a zuhanyrózsával – amellyel eddig is gyakran maszturbáltam már – kezdtem lecsillapítani vágyam. A szárítókötélhez használt csipeszekből kivettem kettőt, és megpróbáltam a mellbimbóimra tenni. Szokatlan érzés volt, csípett és fájt, de mindeközben nem akartam megszabadulni tőlük, hiszen vágytam az érzésre, a fájdalomra. Szinte megdugtam magam a zuhanyrózsával olyan intenzíven élveztem. Kielégülten pihentem a forró vízben, és azt éreztem, egyre jobban meg tudom fogalmazni gondolataim. A fürdés befejeztével visszatértem a gép elé, hogy levelem megírjam Neki. Őszintén megvallottam, hogy ilyen kapcsolatban még soha nem volt részem, de mindennél erősebben vágyom Rá - félretéve női szemérmem - , és nem tudom mit tenne velem, fogalmam sincs mit és meddig bírnék, de akarom! Át se néztem, meg ne gondoljam magam, és klikkeltem a küldés gombra. Tudtam, hogy bármikor lehet visszaút, de sokkal erősebb volt a vágyam, azt kívántam bárcsak megértene, és itt lenne mellettem.
Reggel a ház előtt várakozott, mikor munkába indultam. Hanyagul támasztotta kocsiját, kezében cigaretta és ellenállhatatlanul mosolygott mikor kiléptem a kapuból. Futó csókkal üdvözölt, kinyitotta a kocsit, és ellentmondást nem tűrően közölte, hogy elvisz a munkahelyemre. Megkérdezte, hogy van-e programom estére és a hétvégére, péntek lévén. Örömmel nyugtázta válaszom, hogy nincs, semmi különöset nem terveztem ami ne várhatna. Kaptam egy kis dobozt, kérte nyissam ki, és mondjam el mit tudok arról ami benne van. Gésa-golyók voltak benne, már hallottam róluk, de soha nem próbáltam. Arra kért, hogy az ebédszünetet követően helyezzem fel magamnak, a délutánt azzal a testemben kell töltenem. Péntek lévén korábban véget ér a munkaidő, így 3-kor már értem jön és vasárnap estig együtt töltjük az időt, ha valóban ezt szeretném. Igen, szeretném – válaszoltam, és táskámba tettem a kis dobozt.
Legszívesebben azonnal magamba tettem volna a golyókat, hogy kipróbáljam, de éreztem, hogy nem véletlenül kérte amit kért. Minden perc nehezen telt, délben ebédelni sem voltam képes, csak Ő járt a fejemben, izgatottan dugtam fel magamba a két kis golyócskát. Borzongató furcsa és kéjes érzés volt, ahogy a folyosókon végigmentem, érezve minden lépésnél a rezgésüket, magamban csendesen kuncogva, ha ezt tudnák a többiek. Egyre gyakrabban maradtam ülve, a mindennapi megszokott szaladgálás már terhessé vált, mert a bennem lévő golyócskák intenzíven izgattak, élveztem, de a munkatársak szeme láttára mégsem élvezhettem el. 3 órakor pontosan ott állt a parkolóban ahogy megbeszéltük. Beültem mellé és nem tudtam látszik-e rajtam a változás. Ő csak mosolygott, és megkérdezte hogy vagyok, milyen napom volt? Erre pimaszul csak annyit feleltem, hogy Neked jobban kell tudnod, hiszen én most tettem először, de Te biztos voltál a dolgodban és a hatásában. Erre elnevette magát, és indított.
Hogy mi történt aztán, az már a következő történet.
Hozzászólások (0)