Valódi tündérmese G.1.6.

A nő sokáig időzött az öltözőfülkében, a férfi már másodszorra nézett a kezén fekvő Omega órájára összehúzott szemöldökkel. Hirtelen megjelent a szalon két alkalmazottja és szélesre tárta a fülke ajtaját..Ott volt az Ő kismacskája, érzéki kis szajhaként, a számára készített vörös-fekete acélmerevítéses, hihetetlen karcsú derekat varázsoló szatén fűzőben, mely a melleinél finom csipkével vont keretet a tökéletes kompozíciónak. Könnyű borzongást érzett.
A férfi mélyen belerázkódott a gondolatba, hogy a bécsi szállodába érve az ő kezei közt fog vergődni ez a kéjes kis préda. Felállt, a nő finom rezdüléssel jelezte gazdája jelenlétének érzékelését, ahogy annak ujjai forró nyakörvként zárultak össze a hófehér, szépívű nyakán. Körbejárta és elégedetten húzta végig a kezét a nő tarkójától a kerek posijának vágásáig. Az pillanatra lehunyta szemeit, és röpke boldogsággal töltötte el a tudat, hogy ismét Gazdája örömére lehetett.
- Öltözz fel! A fűzőt hagyd magadon Kicsim! - mondta nyugodt hangon a férfi, és széles mozdulattal bezárta a fülke ajtaját. A nő kapkodva belebújt az apró fekete szoknyácskába és magára húzta a zsabós muszllinblúzt, mely szép kontrasztot adott bőre fehér finomságának. A tükörben megigazította sminkjét, és próbált valami rendszert adni öntörvényű fürtjeinek. Felvette vállára táskáját, kilépett az ajtón, és biztonsággal töltötte el Gazdája hirtelen előbukkanó alakja.
A férfi karját nyújtotta, és a szalon előtt várakozó taxi felé irányította. Körülbelül tíz percnyi utazás után a szállodába értek. A londíner mélyen hajbókolt előttük, és a nap folyamán beszerzett csomagokért nézett.A szobához érve a nő egyre fokozódó izgalmában szinte vakon lépdelt a süppedős szőnyegen Gazdája uatán. Hallotta, amint a mágneskártya lehúzásának zaja nyomán kinyílik az ajtó, és végre belül voltak. A férfi átvette a csomagokat, cseppet sem szerény borravalóval kitessékelte a londínert, majd a nő hajába markolt.
Magához húzta szorosan, és az egyik kezével kisimítota a nő arcába hulló hajtincseket. Letaglózta a tekintetével, élvezte, ahogy a markaiban a magabiztos dívából érzékien ártatlan kis szajha válik. -Vetkőzz le!-mondta neki csendesen, majd beült a kandalló előtti bőr fotelba, kedvenc szivarjára gyújtva. A nő követte az utasításait, és alázatosan a kezeügyébe férkőzött buksijával.
- Szebbé teszed az életem!- mormogta magaelé bámulva a gazda, és lágyan megcsókolta őt.
- Mutasd magad édes rabnőm!-mondta, és a hajánál fogva felhúzta a nőt. Az hallva a hajhagymák erőteljes ropogását , sziszegve egyensúlyozott tűsarkú papucsában még a fájdalomtól meginogva. - Te vagy a legszebb szajhám az életemben! -mondta a férfi miközben az egyik kezével keményen fogta a bájos állacskát. - A magamévá formállak teljesen, hogy ezzel is érezd a hozzám tartozásodat. Ezentúl én szabályozom a teljes külső megjelenésedet, a viselkedésedet, a vágyaidat, az ösztöneidet, a figyelmedet, az értelmedet, az érzelmeidet.......................porcelánbaba vagy, vedd tudomásul. Első lépésben tűzd fel a hajad, hogy a tarkód mindig szabadon álljon a megragadásra! A nő ügyes ujjakkal tűzte fürtjeit egészen magasra, és tarkóján játszadozó mozdulatokkal nézett perzselően Ura szemébe. - Az Öné vagyok Uram!- suttogta a férfi fülébe, majd elborította csókjaival Őt, nyaka köré fonva karjait magáról megfeledkezve az ölébe bújt. Az hosszasan cirógatta, majd így szólt hozzá: -Egy büntetés kirovásával tartozom még! Lefogom nyírni a hajad valami egyszerűen rövid bájosan letisztult formára, hogy ne legyen többé gondod vele! A nő Gazdájára meredve ült fel, de még mielőt t megszólalt volna, a férfi csitítólag a szája elé tolta ujjait. -Psssszt!- nincs ellenvetés, ez az én akaratom, így döntöttem. Gyönyörű leszel, végre érvényesülhetnek a hatalmas kék szemeid!- a nő arcán tükröződött a legördülő könnycseppjeiben a szobát megvilágító gyertya fénye.
- Köszönöm Uram, hogy gondot fordít rám!- suttogta könnytől csillogó arccal.
-Most pedig mássz oda a szekrényhez, húzd ki a középső fiókját, és vedd ki amiket benne találsz!- a nő engedelmesen a fiókhoz mászott, miközben érett mellei éhesen meredeztek előre. Kivette az ollót, borotvát, hajnyírógépet, majd alázatosan Gazdája kezeügyébe helyezte őket. Elé térdelt és lehunyta szemeit. -Fordulj meg, és nyújtsd egymás mellé felfelé fordítva a tenyereidet!- majd egyesével elkezdte kíméletlenül belehullajtani a szőke rakoncátlan tincseket. Élvezte, ahogy ujjai könnyedén végig szaladnak a rövidrenyírt fürtök között, szinte kinyitotta a riadt bájos arcot. A tarkóján puha szőke pihéket hagyott, figyelve a szép formáját érvényesülni. Hirtelen magaelé emelte a kusza fejecskét: -Tökéletes! Pontosan ezt akartam kis szajhám!- mondta mosollyal a szája sarkában, és mégegyszer végigsimított a nő fején. -Igazi kis vadmacskám lettél! - majd megkérte, hogy lassú mozdulatokkal szabadítsa meg a ruháitól. Élvezte amint a ruhák nyomában megjelent a nő odaadó, fürge nyelve, amivel finoman végigszánkázott a felhevült testén. Érett férfiasságát mélyen , szinte fulladásig a rajzos ajkak közé nyomta, a vergődő testet így irányítva kénye- kedvére. A nő nyála a férfi ágyékán túl csorogva kedves kis tócsában gyűlt össze a fotel ülőrészén. Meghágta a torkát. Ő imádta ezt a simogató, fojtogató érzést, ami valami földöntúli dimenzióba repítette,a végén, mikor öklendezve, mégis mohón nyelte gazdája ajándékát. -Köszönöm Uram! nyöszörögte elhalóan, de valami letörölhetetlen mosollyal az arcán................................