Veronika Tanárnő 14

Ahogy ott térdeltem az ágynak a szélén csak úgy robogtak a gondolatok a fejemben, nem tudtam hogy amit teszek helyes-e, részben megszegem az ígéretem amit Veronikának tettem részben pedig tartom magam hozzá és hiába könyveltem el hogy nem gondolok erre többet még is ezen ár az agyam.
Betoppan Nóra is a szobába de addigra testét már nem takarta semmi, le ült velem szemben az ágy szélére és egy határozott mozdulattal finom puncijához húzta fejemet
-Lássuk mit is tudsz! kezdj el nyalni!
Ezek után a szavak után nem volt mit tenni neki láttam a dolognak és ő csak fogta a fejemet és egyre erősebben nyomta a fejemet a puncijához.
Nekem is tetszett a dolog és ami azt illeti eléggé feltüzelt a dolog de ugye rajtam volt az erényöv amit pont ezért kaptam. Mikor Nóra meglátta duzzadó farkamat rögtön elengedte a fejemet és egy erős, határozott rúgással adta tudtomra hogy ezt nem szabad.

Egyik pillanatról a másikra rám parancsolt hogy hagyjam abba. csak ült velem szemben és nézett, nem mondta hogy amit idáig csináltam hogy jó vagy sem, csak ott ült és nézett. Hirtelen felpattant az ágyról és kiment minden szó nélkül. Elég hosszú idő telt el és közben úgy halottam mintha le is fürdött volna, mikor visszatért egy fekete bőr maszk volt a kezében aminek csak a száján és az orrán voltak lyukak. Nagy nehezen de rám adta és akkor éreztem hogy valamit a számba nyom itt még nem tudtam hogy egy felcsatolható műpénisz is van rajta de nem telt el sok idő és már magamban is éreztem
- Ezt azért kapod mert a farkad használhatatlan és hogy legyen valami örömöm nekem is

Először azt hittem ezt a nyalás ért kapom hogy talán nem felet meg neki a munkám és hogy nincs megelégedve velem és hogy ez a büntetés de hamar kiderült hogy ez nem büntetés sokkal inkább jutalom.
Végzett velem de a maszk még mindig nem került le rólam. Rám parancsolt hogy másszak ki az ágy szélére mivel ma ágyban alhatok vele, ez volt a jutalmam azért mert jól viselkedtem. Ahogy telt az idő a karom úgy kezdett el zsibbadni, nem volt túl kényelmes hátra bilincselt kezekkel aludni de mozdulni nem mertem nehogy felébresszem.

Reggelre már alig éreztem a karjaim és szívem szerint már rég levettem volna magamról a bilincset de egyszer csak éreztem hogy Nóra felébredt. Elkezdte simogatni csupasz testemet és arról kérdezett hogy jól aludtam-e, nem mondhattam neki hogy borzalmasan ezért azt válaszoltam hogy jól. A simogatás szépen lassan kezdett át menni karmolászásba, körmeivel végig szántotta a hátamat.

Egyszer csak meghallottam a kulcsok zörrenését, már tudtam hogy közel a szabadulás.
(folyt. köv.)