A kaland

Meg állt a taxi a szálloda előtt, kiszállok a hordár, jön felém. Csomagjaimat kiveszi a csomagtartóból. Nem sok csomagom van, csak két napra jöttem, üzleti tárgyalás. Ahogy a recepcióhoz érek, csinos szőke lány mosolyog rám. Kitöltöm a bejelentőlapot. A hordár felviszi a csomagjaimat, én pedig a bár felé veszem az irányt. Nem sok ember van az asztaloknál, de a bárpultnál hamar ki szúrom a dögös fekete bombázót. Ahogy hetykén ül a magas széken, szép arc, fekete hosszú haja kibontva, hatalmas kemény mellek, izmos hosszú combok. A szürke kosztüm nagyon jól áll rajta. Fel ülök egy székre, nem túl közel, kérek egy viszkit. Nyíltan bámulom, a zsigereimben érzem parancsoláshoz szokott. Meg ittam az első viszkimet így már elég bátorságot merítettem hozzá, hogy meg szólítsam. Hát meg indulok, és mellé ülök
- Szia! Gábor vagyok. Kérhetek neked egy italt?
- Szia! Zsuzsa vagyok, amit te én is egy olyat kérek.
- Üzleti úton vagy? Kérdezem tapogatózva.
- Úgy is lehet mondani.
- Nagyon jól áll ez a kosztüm, csodás tested van.
- Köszönöm, de ne erőlködj. Foglalt vagyok, a szexet pedig keményen szeretem. Kedves vagy, de most várok valakit, bocs.
- Én is szeretem a kemény csajokat. Ha még is meg gondolnád magad 515 a szobaszámom.
Majd lehajtom az italomat, és csalódottan távozom. Fel megyek a szobámba, levetkőzöm meztelenre, beállok a zuhany alá. Hosszan folyatom magamra a vizet közben a hosszúcombú fekete macskára, gondolok. Előttem, van, ahogy itta a viszkit, aprót kortyolva. Minden korty után megnyalta szép ívű száját, lassan élvezve az ital minden csépjét. Merengésemből kopogás riaszt fel.
Ki lehet az? Nem rendeltem semmit. Ki lépek a zuhany alól a fehér törölközőt magamra tekerem, csak most veszem észre farkam keményen áll, kinyomva a törölközőt. Egy pillanatra hezitálok, most mit tegyek?
De a kopogás újra fel hangzik, keményen egymás után többször. Nincs mit tenni, megyek és nyitom az ajtót. Legnagyobb meglepetésemre Zsuzsa áll az ajtóban.
- Már azt hittem be sem engedsz!
Meg szólalni nem tudok meglepetésemben. Ő beviharzik mellettem. Becsukom az ajtót, majd szembe fordulok vele. Vizsgáló szeme pillanatok alatt végig mér. Majd ahogy a dudorodó törölközőre tekint, sejtelmesen mosolyog, közelebb lép és egyetlen rántással meg szabadít törölközőmtől.
- Csak nem játszottál magaddal? Kérdezi szigorúan, közben pedig marokra fogja kemény farkamat.
Szorítása nem erős, de érezteti, hogy ő a vezér.
- Bocsánat úrnőm, nem játszottam vele, csak gyönyörű testére gondoltam.
- Ezért büntetést érdemelsz, remélem, tudod?
- Könyörgöm úrnőm, büntess meg belátásod szerint, élvezet lesz szenvedni, gyönyörű kezeid alatt.
- Van felszerelésed?
- Igen a kék sport táskában.
- Gyerünk a falhoz! Kezeket fel! Lábakat szét! Adja ki keményen a parancsot.
Fal felé fordulok széles terpeszben, karjaimmal támasztom a falat. Hallom a táskában keres, válogat. A tudat izgalommal tölt el, hogy még is fel jött, vajon mit fog velem tenni.
Mögém lép egészen közel, érzem finom leheletét fülcimpámon. Lágyan bele harap, a libabőr végig fut a hátamon érintése fantasztikus. Hátrébb lép, végig karmolja a hátamat egészen a fenekemig. Majd rá csap egyet mindegyik félgömbre, benyúl a lábam közé marokra, fogja heréimet, rá szorít, gyúrja őket. Halkan nyögök, jajgatni nem merek, pedig a csillagokat látom.
- Látom nem vagy kezdő. Halkan súgja a fülembe. Szeretem, aki élvezi a fájdalmat.
Pedig ha tudná, nem sokon múlott, hogy ne ordítsak fel. Majd a kiválasztott sokágú korbáccsal rá húz a fenekemre. Számolás nélkül üt, minden egyes ütésnél meg rogyok, nagyon csíp. A fenekem már lángol, mikor abbahatja. Persze az utolsót alulról kapom a lábam közé, ez már nagyon csíp, ahogy a vékony bőr csíkok elérik a heréimet hangosan fel, ordítok.
- Csak nem fájt? Kérdezi. Nem lehetsz ennyire puhány. Most pedig feküdj az asztalra hanyatt. Rá fekszem a hosszúkás dohányzó asztalra, kezem-lábam lekötözi az asztal lábaihoz. Meredező farkamat a tövénél egy vékony kötéllel jó párszor körbetekeri, majd szorosan meg csomózza. A kötél végét pedig hozzá köti a plafonon lévő csillár kampójához, persze jól meg húzva. Farkam vörösödik a bele szorított vértől, még a hajszál erek is vastagon kidagadnak. Leveszi szoknyáját, kilép a fekete tangából. Fel térdel az asztalra combjai fejem mellett kétoldalt, húsos nedvedző puncija közvetlen az arcom felett van.
- Szeretnéd? Kérdezi nevetve. Közben széthúzza duzzadt szeméremajkait.
- Igen, nagyon. Közben megnyalom a szám szélét.
Ő csak nevet és tovább játszik magával. A korbács nyelével izgatja csiklóját, finoman bedugva barlangjába, majd ki húzza teljesen és újra be lassan ki élvezve minden mozdulatát. Közben arcomra csöpög nedve, ő pedig görcsbe rándulva hatalmasat nyögve el élvez.
- És én, velem mi lesz. Szólok esdeklőn.
- Most te következel, ne izgulj. Majd végig vág mellkasomon a korbáccsal egymás után vagy tízszer. Mire fel eszmélnék fájdalmamból rám, hajol oldalról szájába, veszi farkamat és fogaival keményen, rá harap. Én persze felüvöltöttem, ahogy a torkomon kifért.
- Ne üvöltözz itt nekem. Szól mérgesen, és rá nyomja csatakos pináját a számra.
- Inkább nyalj, keményen, gyorsan, járjon a nyelved, mert meg bánod.
Most pedig meg húzza az amúgy is ki feszített kötelet, farkam majd leszakad, ordítani nem tudok, inkább teszem a dolgom akkor, hátha kegyelmez. De hiába reménykedek, úgy érzem, mert kifeszített farkam kapja a kemény pofonokat jobbról, balról.
- Amíg nem élvezek el ne is, várj kegyelmet. És újra rám hasalva be kapja farkam fogai ki meresztve, szántja végig makkom, majd rá harap keményen. Fogaival szántja teljes hosszában, le és fel. Üvölteni szeretnék de, nem tudok, úgy nyalom a pinát, hogy szinte görcsbe áll a nyelvem, szívom a csiklót bele, dugom nyelvem barlangjába, nyalom belülről, kívülről, torkomra folyik nedve, levegőt alig kapok. Egyszer csak meg jön a várva várt orgazmus, sikítva élvez, fejem tiszta lucsok, még az orrom is tele van nedveivel.
- Amiért szépen nyaltál, meg kapod jutalmadat, de azért fojtasd a nyalogatást.
A pina újfent vissza kerül a számra, most már lassúbb tempót diktálok, mint az előbb. Az én úrnőm is szájába veszi farkamat, érzékien lassan nyalogatja megsebzett makkom, simogatja heréimet, puszilgatja, szinte forog velem a szoba olyan, jól csinálja, próbálok én is a legnagyobb örömet okozni neki. Ő előbb elmegy egy röpke pillanattal, de hamarosan követem, remegve görcsbe rándulva élvezek a szájába.
Egy pillanatig még csukva tartom a szemem, lihegek, mint aki most futotta a maratont, de kopogást hallok, egymás után többször. Ki nyitom a szemem, hol vagyok? Állok a zuhany alatt, bal kézzel fogom meredező farkamat, a kék csempén habos ondóm, rátapadva, mint egy pióca.
A kopogás fel erősödik.
- Gábor, bent vagy!