Cikkek idő szerint
2022. 06. (70)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Smaragdrózsa 6. rész

Törölt felhasználó
2009. 03. 03. 12:35 | Megjelent: 479x
Egy nádtetős parasztház stílusában épült étterem előtt álltak meg. Kívülről is hangulatosnak tűnt, belül is az volt. A pincér egy félreeső asztalhoz vezette őket, amit még egy térelválasztónak használt virágállvány is elszigetelt az étterem többi részétől. Ákos kihúzta a széket, megvárta, míg Ada leül, majd ő is leült vele szemben. Ada ekkor vette észre a csomagot az asztal szélén. Ismét lenyűgözte a férfi mindenre kiterjedő figyelme, ahogy mindent megkomponál, az erőltetettség látszatától mentesen. A meglepetést halványzöld csomagolópapír rejtette, és rajta egy ugyanolyan lazacszínű rózsabimbó, mint az első csomagon, amit a lány Ákostól kapott.
- Hogy érezd, elégedett vagyok veled. – szólt a férfi, és átadta a csomagot.
Ada zavarban volt, érezte, hogy elpirul, mint minden alkalommal, ha megajándékozzák. Óvatosan levette a rózsát, és lefejtette a papírt. Elakadt a lélegzete.
- De honnan tudtad Uram?- kérdezte. – Már az idejét sem tudom, mióta keresem ezt a könyvet.
Óvatosan fordította vissza a tekintetét a férfi arcáról a könyvre, mintha attól tartott volna, hogy rosszul látta és valami mást talál a kezében, mint az imént. Annyira hihetetlen volt, hogy végre az övé, amit már olyan régóta keresett.
- Másnap visszamentem a könyvesboltba, és az eladólány nagyon készséges volt, megmutatta az előjegyzéseidet és én gyorsabb voltam, mint ők.
Kellemes hangulatban telt az ebéd. Mi tagadás, a friss levegőn megéheztek mindketten. Jól benne jártak már a délutánban, amikor hazafelé indultak.
Otthon kis pihenés következett, Ákos engedte, hogy Ada az ölébe fészkeljen. Beszélgettek. Amikor a nap alkonyba hanyatlott, Ákos felállt, és készülődni kezdett.
- El kell mennem, úgy egy órára. Addig fürödj meg, készülj, szükségem lesz rád! – és magára hagyta a lányt.
Ada ráérősen tusolt. Kifésülte vizes haját, és szárítani kezdte. Nem egészen fél óra múlva egy törölközőben állt a nyitott szekrény előtt, kicsit még nedves haja csigákban omlott a hátára. Azon töprengett, mit is kellene felvennie. Ákos semmilyen határozott utasítást nem adott. Végül egy spagetti pántos smaragdzöld, térdig érő, egészen egyszerű szabású selyemruha mellett döntött. Fehérneműt nem vett a ruha alá. Kicsit bele is pirult. Ránézett az órára, még volt egy kis ideje. Befészkelte magát az ablaknál álló puha, öblös fotelba, és olvasni kezdett. Ahogy lenni szokott ilyenkor, a külvilág semmivé enyészett, a lány belezuhant a könyvbe. Így nem is hallotta meg, mikor érkezett vissza Ákos.
Diszkrét torokköszörülés rángatta vissza a szobába. Zavartan kapta fel a fejét, kicsit meg is ijedt.
- Bocsáss meg Uram, nem hallottalak! – szólt Ada, de a férfi tekintetén látszott, hogy nem vette rossz néven.
- Gyere! – nyújtotta a kezét Ákos. Végignézett a lányon. – Jó választás!
Magához húzta, megcsókolta. Elégedetten nyugtázta, hogy a ruha alatt a lány nem visel semmit. Ada szinte a karjaiba olvadt, szerette ezeket a pillanatokat.
A férfi megfordította, és bekötötte a szemét. Aztán az ágyhoz vezette. Ott lesodorta vállairól a ruha pántjait és hagyta, hogy lecsússzon róla. Határozott mozdulattal az ágyra döntötte, és egy pillanat alatt az ágy négy sarkához bilincselte a kezeit és a lábait. Adán borzongató izgalom lett úrrá, ahogy a férfi végigsimított a testén, és ujjait megmártotta egyre nedvesedő ölében. Hallotta a férfi távolodó lépteit, aztán nyílt az ajtó, majd becsukódott. Egy pillanatig azt hitte, a férfi magára hagyta. De mégsem. Hallotta újra a férfi lépteit, ahogy átszeli a szobát, és leül a foteljába. Ezzel szinte egy időben érezte, hogy valaki leül mellé az ágyra. Ákos nem lehet, hiszen hallotta, ahogy leült. Már nyitotta a száját, hogy kérdezzen, de egy kéz elnémította. A lány annyira megdöbbent a váratlan helyzettől, hogy most már akkor sem tudott volna megszólalni, ha nem tapad a tenyér a szájára. Női parfüm illatát érezte. Tehát Ákos nem kiment, csak beengedett valakit. Úgy tűnt, hogy a férfi átadta őt egy nőnek és csak szemlélője kíván lenni az eseményeknek. Senki nem szólt egy szót sem.
A nő végigsimogatta Ada testét, minden porcikáját, mintha fel akarná térképezni. Ujjai között morzsolgatta a mellbimbóit, belefúrta ujjait a lány szeméremajaki közé.
Ada még soha nem volt nővel, bár sokszor fantáziált róla. Izgató volt egy másik nő érintése, főleg annak tudatában, hogy Ákos nézi. Átadta magát az érzésnek.
Jól ismert zörgést hallott. A csipeszek hangját. A nő ujjai közé fogta a mellbimbóit, kicsit morzsolgatta, és rátette a csipeszeket. Ada teste megfeszült, míg megszokta a fájdalmat. Három-három csipesz került a szeméremajkaira is. Most már test szerte fájdogált, miközben teljesen felizgatta a helyzet. Akadozva lélegzett, csípője vonaglott és várta a folytatást. Nem kellett sokáig várnia. Valami hűvöset érzett a lába közt. Egy adag síkosítót. Mindenhova került belőle. Egy anális vibrátor feszítését érezte a fenekében. Próbált lazítani, így viszonylag könnyen becsúszott. Egészen halványan rezgett. Egy másik, jóval nagyobb vibrátor került a vaginájába, úgy érezte, szétfeszíti. A csipeszek is egyre jobban fájtak, nem beszélve az izmairól, amik meglehetősen feszültek. A nő ujjai ekkor Ada csiklóján kezdtek körözni. Őrjítő volt az érzés. Nem tudta eldönteni, hogy a fájdalom hajszolja a gyönyörbe, vagy maga a gyönyör fáj. Már nem is érezte külön a kettőt, csak az egész testét betöltő vibrálást és az orgazmus utáni vágyat. Kimelegedett, egész teste izzott. A halk nyögdécselést heves zihálás váltotta fel. Egyre távolodott az öntudatától, ahogy szippantotta magába az örvénylő fájdalmas gyönyör. De a beteljesedés váratott magára. A nő tudta, mikor kell újra és újra abbahagyni. Ada legszívesebben üvöltve követelte volna, hogy hagyják végre a csúcsra jutni. Igyekezett uralkodni magán, de nem tudta, meddig bírja. Egyelőre visszafogott sikolyokat hallatott, és vergődött, amennyire a bilincsek engedték.
A nő most a csipeszeket mozgatta, pöckölte. Amikor az elsőt húzta le a mellbimbójáról, anélkül, hogy kinyitotta volna, Ada felüvöltött. A második már nem érte váratlanul, de túlzás lett volna azt állítani, hogy teljesen felkészült rá. Próbálta összeszorítani a száját. Szemhéja belső oldalán, mint egy kivetítőn, a csillagos ég kezdett kirajzolódni, milliónyi szikrázó csillaggal. - Szóval, ilyen, ha valaki csillagokat lát. –gondolta magában.
Számolta magában a csipeszeket. A negyediknél kicsordultak a könnyei. A hatodiknál már csendesen sírdogált. És végre lekerült a nyolcadik is. Lángolt az összes csipesz helye. A nő hűvös tenyerét érezte elkínzott szeméremajkain, ez jólesett.
- Köszönöm! – szólt Ákos.
A nő nem szólt semmit és egy pillanattal később Ada az ajtó csukódását hallotta. Soha nem látta a nőt, soha nem tudta meg, ki volt, még a hangját sem hallotta. De tudta, hogy az érintését és az illatát ezer közül felismerné.
A férfi odament hozzá, megszabadította a kendőtől, és lecsókolta a könnyeit. Kihúzta a vibrátorokat, és eloldozta. Maga elé térdeltette a lányt, háttal, és kezét lassan, óvatosan a nedvesen lüktető hüvelyébe tolta. Ada érezte, hogy már nem tartja vissza semmi. Csípőjét még jobban rátolta férfi kezére, hátravetette a fejét, hangos nyögéssel élvezett el, miközben forró sugarat spriccelt Ákos karjára és a saját combjára. A következő pillanatban a férfi lüktető makkját érezte a combja között, ahogy megmártózik a bőven áradó nedvességben, hogy aztán egy határozott mozdulattal a fenekébe hatoljon. Két kézzel megmarkolta a lány csípőjét, és egészen magára húzta. Egyre gyorsuló tempóban mozgott, és egy rekedt kiáltás kíséretében szétáradt Ada testében. Zihálva dőltek az ágyra egymás mellé.
- Szeretlek! – suttogta Ákos…

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.