Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Legbelsőbb ellenőrzés - Kiszolgáltatva II. rész

Törölt felhasználó
2012. 10. 14. 21:18 | Megjelent: 870x
2. rész

Elolvasta az üzenetet, miközben a kolléganők a padlóhoz nyomva tartottak. Fejem előtt landolt a telefonom majd hirtelen a magassarkújával beletaposott a képernyőjébe. Szikrázva darabokra tört, lehunytam szemem.
- Vége a játéknak Tamás! Valahogy éreztem már jó ideje, hogy Te lopsz a cégünktől és az ügyfeleinket is te húzod le. – hangja egyre szigorúbb, fenyegetőbb lett. – De ezt nem viszed el szárazon. Figyeltünk egy ideje, és elég nagy fejtörést okoztál nekünk. – Rágyújtott és kényelmesen helyet foglalt.
- Okos húzásaid voltak és ha nem lennék programozó matematikus, talán nem is jöttem volna rá. Ügyesen belenyúltál a nyilvántartó rendszerbe, még a bérszámfejtőbe is. Szépen csináltad, bizonyára ennek megfelelően készült a mai kimutatásod. – nyugodt hangja ellenére gyönyörű szeme csak úgy szórta a villámokat – és úgy tűnik jó vagy az okirat hamisításban is, ami az egyes meghatalmazásokat illeti.
Nem hittem a fülemnek, ez a nő – valószínű pár nap alatt - mindenre rájött, amit évekig képes voltam jól és észrevétlenül csinálni. Egy világ omlott össze bennem. Nem tudtam megszólalni sem. Remegni kezdtem, szám kiszáradt és kényelmetlen volt, ahogyan álló farkammal leszorítottak és nem engedtek. Hirtelen csend lett és valami nagyon rossz érzésem támadt. Senki nem szólalt meg, Emese mélyeket szívott cigijéből miközben élesen figyelt, majd felállt és odasétált hozzám. Leguggolt és közel hajolva megszólalt. Nyugodt hangja megfagyasztott.
- Jókora bajban vagy! Nem tűröm, ha valaki át akar baszni és ráadásul még élvezkedni is akar rajtam. – Ekkor az égő cigit a lefogott bal kezem sebébe belenyomta. Felordítottam a kibírhatatlan fájdalomtól és könyörögni kezdtem, hogy ne tegye. Otthagyott, és az asztalomhoz sétált. Egy nagyméretű celluksz tekercset dobott az egyik lánynak. – Kötözzétek meg alaposan! Már tudom mihez kezdek vele.
Pillanatok alatt gúzsba cellukszoztak, kezeim és lábaim hátul erősen összekötve térdre emelték hátrafeszített testem. Farkam keményen meredt Emesére. Ő a monitoromra pillantott, ahol éppen egy miniszoknyás, bőrkabátos képen egy koncerten sörözik barátnőjével. Álomszép volt. Akárcsak most.
Elmosolyodott csábítóan és odajött. Megszorította faszom, hogy csak úgy könnyeztem a préselő fájdalomtól. Közel hajolva arcomon éreztem ajkait, szánk pillanatra össze is ért.
- A markomban vagy! Sittre vághatnálak simán a bizonyítékokkal, de nem fogok kegyelmezni. – mondta enyhén lihegő és csendes, fenyegető hangon. – Szeretem látni, ahogy szenvedsz, mint most… vagy mint délelőtt is te kis féreg. Minden forintot kamatostul bevasalok rajtad. Amiket most veszítettél el a haveroddal, azt is.
Rémülten figyeltem, zihálni kezdtem, a fájdalomtól könnyem folyt, ami szemlátomást élvezettel töltötte el. Nyelvével érzékien felnyalta jobb orcámon a könnyeket. Minden módon megalázva éreztem magam, megsemmisített…
- Kérlek… - szólaltam volna meg nyögdécselve, de jókora tenyeresétől csillagokat láttam.
- Kussolsz, amíg nem kapsz engedélyt beszélni. – mondta lekezelően. – Elveszítettél mindent okosfiú, és a birtokomba kerültél. Én rendelkezek veled mostantól. Ne félj, ezt jól belevésem majd a fejedbe – hangjától már komoly félelem fogott el.
Gonoszul mosolygott, amikor éreztem, hogy hátulról valami villámcsapásként megráz és testem elzsibbadva vonaglott, miközben minden a sötétség homályába veszett…

Talán órák teltek el, nem tudom… az egész szíven talált. Vágyam csillapíthatatlan volt, a félelem átjárt, de Ö itt volt velem a fejemben, minden apró rezdülésemben… mélyen ez nyugtatott meg. Fájdalmat éreztem, ahogy lassan magamhoz tértem. Zsibbadt voltam. Hirtelen minden visszatért. Egy tágas, szép, fényes, rózsaszínes fürdőszobában voltam kibilincselve mindkét kezemmel a zuhanyrózsa fém tartóállványához. Langyos víz áztatta elgyengült, megsebzett testem. Lábaimat nem tudtam mozdítani, egy rúd terpeszben tartotta, ahogyan térdelő helyzetben vergődtem.
- Nahát nagyfiú! Nem valami nagy a fájdalomküszöböd… - hallottam Emese lekezelő hangját. – Az elektrosokktól össze is pisáltad magad. Elég szánalmas voltál. De sebaj… az én feladatom, hogy „segítsek” rajtad, mert te most elég nagy segítségre szorulsz. – mondta gúnyosan. – De mielőtt elkezdenéd élni „új életed”, megkapod régóta esedékes büntetésed.
- Kérem, mit akar… - szólaltam volna meg, de rájöttem hiba volt, amint a mosdószivacsot a számba dugta.
- Nehezen tanulsz látom! – csattant fel a hangja és hajamnál fogva húzta hátra fejem. – Engedélyre lesz szükséged mindenhez az elkövetkezendő években. Csak magadnak ártasz, ha mindezt meg akarod kerülni. Amit eddig tettél, annak nagy ára van. És hamarosan elkezded a törlesztést, minden létező módon.
Egy nádpálcát tartott a fejem elé, melyet víz áztatott és halványan elmosolyodott. Sejtettem mi jön most.
- 50-et kapsz a fenekedre a csalásaid miatt, 25-öt a combjaidra a délelőtti hazugságokért, és a heréidre – összerezzentem és felkacagott – no igen, a maszturbáció amit félbeszakítottam. 10-et kapsz, hogy megtanuld: az élvezet nem jár mindenkinek, főleg egy olyan kis szánalmas pisisnek nem, mint te! Különösen nem hagyom, hogy élvezeted tárgya legyek… én nem vagyok a mocskos pornóképeid egyike! – jött elő belőle a feminim indulat. – Ezt lesz időd megtanulni mikor élvezet nélkül telnek majd hosszú napjaid. – közölte szilárd tényként.

Kegyetlen szavai megrendítettek. Hogy nincs élvezet? Hogy Ő rendelkezik felettem? Ez a feminista amazon nem eszik ebből! Próbáltam szabadulni, de a bilincs erősen tartott. Még a térdelésből felkelni sem bírtam, csak vonaglottam. Basszus! Tényleg lehet, hogy a markában vagyok? Nem akartam elhinni. Erőmet összeszedve sikerült kiköpnöm a mosdószivacsot.
- Szadista Némb…. – kiáltottan volna, de elkapta az államat és oldalról ujjaival összeszorította nyitott számat. Fájdalmas volt és a víz a zuhanyból belecsurgott. Köhögni, fuldokolni kezdtem, de stabilan tartotta fejem, mozdulni sem bírtam. Szemrebbenés nélkül nézett, míg én már levegőt sem kaptam.
- Csak magadnak ártasz, ha az engedélyem nélkül akarsz beszélni. – mondta mosolyogva. – Világos???
Csak hörögve próbáltam válaszolni fuldoklásomban, de Ő még mindig csak kérdőn nézett. Nem tudtam szabadulni, erőteljesen fuldokoltam. Elengedett és köhögve kiköptem a vizet. Hátamat óvatosan ütögette, ami segített levegőhöz jutni. Finoman simogatni kezdett és gyengéden megpuszilta fejemet, majd hátulról átölelt. Nem értettem, de nagyon jól esett törődése…. Egyszerűen megint képes volt elgyengíteni…
- Te kis buta! Nélkülem levegőt sem vehetsz, de ne félj vigyázok majd rád! – szavai most kimondottan megnyugtatóak voltak, nem volt bennük semmi gúny vagy gonoszság. – De az enyém vagy! Elfogtalak! Fogd már fel kicsim! – mondta még mindig kedvesen, de immár nyomatékkal.
- 15-öt kapsz a heréidre a kis lázadásod miatt! – szavait hallva kivert a víz.
Visszatömte a szivacsot és belekezdett a verésbe. A szemeim szikrát hánytak és üvöltöttem volna, de csak hörögni voltam képes. Iszonyú csípő, égető érzés volt, ahogyan a legnemesebb szervemet csapdosta alulról és én semmit sem tehettem ellene. A combjaim és a fenekem is égett mire leszámolta a kiszabott büntetést. Kegyetlen volt, akkor ütött, mikor az előző csapás fájdalma már zsibbadássá vált, így mindegyik külön tortúra volt. Vergődésem egy örökkévalóságnak tűnt.
Heréim vöröslően feldagadtak, ennek ellenére farkam ágaskodott. Fura érzés volt ez most és kellemetlen. Elzárta a vizet és gondosan megtörölgetett.
- No lám! Ennyire tetszett a verés? – kérdezte mosolyogva, miközben álló farkamat pöckölgette. Ellenállhatatlan vágyat éreztem, már nagyon kívántam ezt a Nőt. Azonban ahogy hozzámért a farkam és a herém kimondottan fájt és baromira érzékenyek voltak. Láttam, hogy élvezi vergődésem, közben gyönyörű szemeivel vágyakozva nézett. Kezénél feltűrt fehér blúzában elöl – valószínű öleléskor átázva – formás mellei dögösen rajzolódtak ki, amitől erekcióm még fájdalmasabb lett. Vadul nézett rám, majd a szivacsot hirtelen kikapva szájon csókolt. Ebben minden érzés benne volt, megszűnt a külvilág és a fájdalom, kellemes borzongás járta át gerincemet és az egész testem. Viszonoztam csókját, ilyet még nem éltem át… de fogaival elkapta nyelvem. Visszazuhantam a földre. Jajj…
- Most jöjjön egy kis élvezet… nekem! – mondta sugárzóan, de szemében észrevettem valamit. Elkezdte húzkodni kemény hímtagomat. Ügyesen dolgozott vele, de éreztem, hogy fájdalmasan lüktet. Valami nagyon nem oké odalent. Kis idő után szikrát hányt a szemem.
- Tudod meg kell büntetnem téged azért is, amit a barátnőmmel Klárival tettél! – mondta szigorúan és közben figyelte reakciómat.
Eszembe jutott: a volt üzletfelem, akivel lefeküdtem, arról a nőről lehet szó. Megrémültem. Az a nők szempontjából elég csúnya véget ért. Csúnyán lekoptattam. A dísznövényt sem értettem miért kaptam.
A kegyetlen fájdalom már elviselhetetlenné vált, hiába húztam el altestem, követette kezével és ügyesen húzkodta gyötört farkam. Szabadulni nem tudtam. Végig a szemembe nézett és pokoli kínt okozott. A közel érzett és várva várt kielégülés nem érkezett meg, ami a verésnél is rosszabb volt.
- Ne erőlködj! Nem fogsz elélvezni. – mondta tárgyilagosan. – A heréid és a farkadban lévő izmok a pálcázástól túlságosan leterheltek. Ez így csak kín lesz. Olyat, amilyet megérdemelsz! – mosolygott és folytatta szüntelen. – Ez jár neked! De lefogadom Klárinak is lesz hozzád néhány szava. – mosolygott.
Egész altestemet éles fájdalom hasította, óráknak tűnt a tortúra. A megkönnyebbülésre esélyem sem volt. Láttam mennyire élvezi, de talán egy kis sajnálat is vegyült tekintetébe. Hirtelen abbahagyta és összeszorította herezacskóm. Felkiáltottam fájdalmamban.
- Már a férfiasságod sem a tiéd! Mindened tőlem függ. – kegyetlen szavai még jobban letapostak.
Otthagyott kibilincselve, esetlenül, kimerülve, megalázva, legyőzve. Csak a fájdalom volt… az Ő „ajándéka” és a törődése, amire mindennél jobban vágytam. Ezért dobogott szívem.
Rövidesen visszatért egy orvosi dobozzal a kezében. Egy fecskendőt vett elő és egy vattát.
- Most kiütlek éjszakára, hogy pihenhess. Nekem még elő kell készítenem téged, sok dolgom lesz veled. Holnap új élet kezdődik számodra! – mosolygott és fertőtlenítés után fenekembe szúrta a tűt.
- De… szóltam volna, ujjával zárta ajkamat, elgyengültem…
- Én vigyázok rád! – szólt anyáskodóan, szavai, tekintete és mosolya ezúttal is megnyugtattak. Mély álomba szenderültem…

Hát így történt.
Megváltozott az életem, jövőm a bizonytalanságba tévedt, de volt egy biztos pont: Ő! Emese lenyűgözött, és olyasmit éreztem iránta, amit előtte soha senki iránt. Ahogyan először is éreztem: példátlan volt. Kínzott, fájdalmat okozott, megalázott, „letörte” férfiasságom… de elért a szívemhez és megmutatta nekem az igazi Nőt! Odafigyelt, törődött velem. Akire mindig is vágytam… valahogy ezt nehezemre esett beismerni, de talán…
Fényes reggel, ahogyan magamhoz tértem a szőnyegen és nem értettem szőrtelen meztelenségem… a fájdalom még átjárt. Rajtam volt a fura szerkezet a farkamon és a derekamon, már tudtam hogy csak az övé vagyok. Gyönyörű volt, ahogy megpillantottam és ahogyan odasétált hozzám és közel hajolva megsimogatott. Aztán megmarkolta hajam és aranybarna szemeivel hatalmába kerített pillanatok alatt. Féltem, de szívem érte dobogott.
- Mondd ki szépen! – parancsolta halálosan csendesen.
Megnyomta a kis gombot a szerkezeten és iszonyú áramütés érte heréimet és péniszemet, másodpercekig vergődtem. Nekem többnek tűnt akkor. Majd megszűnt az érzés és simogatását, kedves tekintetét átérezve megszólaltam. Szavaim szívből érkeztek:
- Rendelkezzen velem, Úrnőm.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.