Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Legbelsőbb ellenőrzés - Elfogva I. rész

Törölt felhasználó
2012. 10. 14. 21:18 | Megjelent: 889x
Bevezető:

Szépen berendezett tágas, melegszínű szobában tértem magamhoz, a fénytől kissé hunyorogtam, végtagjaim zsibbadtak voltak. Fejem enyhén fájt, ahogyan lomhán félülő helyzetbe helyezkedve körbenéztem. Amint fenekem a padlóhoz ért fájdalmasan felszisszentem, kellemetlenül éreztem a nádpálca vöröslő nyomait hátsómon és a combjaim belső oldalán. És a herém... - ááááh - izzott csak igazán... tudatosult bennem: NAGY bajban vagyok!...
Ahogy mozgolódtam éreztem, hogy meztelen és szőrtelen csupasz testemen a derekamat valamilyen vékony, puha öv fogja masszívan és te jó ég!... a herém és az ágyékom közt is éreztem, hogy van még valami. Lenéztem, a farkamat egy helyenként lyukacsos, átlátszó műanyag és fémes cső vette körül szorosan, a heréket hátulról ölelő műanyag gyűrűhöz csatlakozva és egy pici zömök lakattal lezárva. Még sosem láttam ilyet. A gyűrűből egy kis szíj csatlakozott a derékpánthoz, amin egy lapos kis áttetsző elektronikus szerkezet volt, felületén pici piros ledek villantak meg. Értetlen voltam.
Felnéztem és láttam magam előtt ŐT! Gyönyörű, barna enyhén hullámos hosszú haja elterült a tűzpiros kanapén, vörös testhezálló felsőt és fekete bőr mini szoknyát viselt, keresztbe tett formás lábait fekete tűsarkú cipő ékesítette. A látvány sokkolt, a farkam feszült...nagyon...fájt.
- Veszítettél! És nem úszod meg... új életed most kezdődik - mondta fölényes hangon.
A kezében egy kis kütyüt pillantottam meg. Felállt és kopogó cipőjével odasétált hozzám lassan, én elképedve néztem. Lehajolt hozzám, beletúrt a hajamba kedvesen, majd hirtelen erősen megmarkolta. Moccanni sem mertem, rosszat sejtettem. Féltem.
- Mondd ki szépen! - szólt halálos nyugodt hangon, a vér megállt bennem. Aranybarna szemében megláttam az intelligenciával párosult "gonoszságot", amilyet még soha életemben nem láttam... de még volt benne valami... ami igazán szíven talált. Megállt az idő. A kezében tartott szerkentyűn megnyomott egy pici gombot.
Bekapcsolta életem legszörnyűbb poklát...

1. rész

De ne szaladjunk ennyire előre... elmondom hogyan jutottam idáig...hogyan változott meg az életem ilyen hirtelen.
Tamás vagyok, értékesítőként dolgozom egy jólmenő, budapesti informatikai cégnél már jópár éve. Ez a nap is szokásosan indult, de ma valami nagyon jót vártam, amitől jelentősen megváltozhat az életem. A ház előtt egy szürke BMW állt, ami sajnos nem az enyém, de hamarosan lesz nekem is. Csak mosolyogtam és rövidesen metróra szálltam. Az új szerelvénnyel gyorsan eljutottam a munkahelyemre és alig vártam, hogy végre megkapjam az sms-t. Ügyesen bántam a pénzzel, ezt a kollégáim is tudták. Egy haverom javaslatára elkezdtem a különböző befektetéses bizniszeket is, amin ha minden igaz nagyot kaszálhatunk, és ha minden igaz éppen ma. Sok pénzt tettem bele...
Az asztalomon a szokásos iratok mellett egy dús levelű kis cserepes növény tűnt fel.
- Hát ez honnan van? - kérdeztem meglepetten.
- Ja az a projektoros csaj küldte, akivel üzleteltél - válaszolt az egyik kolléga. - Valami saját kertészetük van. Gondolom ajándékba szánta.
- Köszi!
Igen pár hete jó üzletet kötöttem vele, legalábbis én jól jártam. És jó volt a vele töltött éjszaka, de azért otthonra nem kéne, így hamar lekoptattam... - mosolyogtam magamban. Úgyhogy fura, hogy most ajándékot kapok Tőle. Volt mellette egy kis levél: "Remélem mindig emlékezni fogsz rám!" Aláírás: Klári. Hát persze, majd locsolom rendesen - mosolyogtam. Jó fiatalok vagyunk kell ilyen is na...
A gépem felé fordultam izgatottan és ekkor meglepetés ért. Nem fogadta el a belépési jelszavamat. Kis cetli jelezte a monitor szélére ragasztva, hogy üssem utána a kapubelépő utolsó három számjegyét is. Ezzel már rendben volt.
- A Belső ellenőrzés ténykedett reggel a gépeinkkel, ne lepődj meg Tamás. - közölte kollégám.
- Belső ellenőrzés ?!!! Kell, mint púp a hátunkra. Már nem tud a vezetőség jobbat kitalálni...
- Biztos csak hatékonyságnövelési célzattal. Szerintem jók vagyunk, nem hiszem, hogy van jelentősége.
Kicsit ideges lettem. Sose szerettem az ilyesmit. A várt sms még nem érkezett meg, úgyhogy aggodalmaskodva munkához láttam.
Fél tízkor e-mail jött, hogy a belső-ellenőrzési csoport vár a felső szinten negyed óra múlva. Hát ezek meg mit akarnak tőlem? Kimentem a belső udvar erkélyére almát enni, mert kellett valami, ami pótolja a dohányzást. Feszültséglevezetés. Míg ettem a felső szint erkélyére a túloldalt három kosztümös fiatal nő jött ki. Dohányoztak, kávéztak, cseverésztek, bár nem hallottam miről beszélnek. A barna hajú elég sokszor tekintett rám, igencsak jól alakja volt. Vezetőnek kéne lennem... ilyen titkárnőim lehetnének. Ahogyan nézegettek valahogy kezdtem zavarban érezni magam, úgyhogy inkább besétáltam.
Kb. negyed óra múlva kopogok a Belső ellenőrzési csoport irodájának ajtaján. Beléptem. Virágillat csapott meg, egy tipikusan nőies színekkel kifestett, kényelmes, minden tekintetben rendezett irodai szobába jutottam. Az imént látott három nőt pillantottam meg. Mindhárman gyönyörűek voltak kosztümjeikben, a két vörösesbarna hajú oldalt ült egy-egy számítógépnél és elfoglaltan dolgoztak. A hosszú barna hullámos hajú lány fehér blúzban, fekete rövid szoknyában, átlátszó harisnyában és magassarkú fekete cipőben keresztbe tett lábakkal ült egy kisebb üvegfelületű tárgyalóasztalnál, előtte fekete laptop. Modern fekete keretes szemüvegéből felpillantott mikor beléptem.
- Helló lányok, ide hívtak megbeszélésre, a főnökötök itt van? - kérdeztem gyanútlanul.
- Két perce várjuk magát!...Reménykedtünk benne, hogy nem akadt a torkán az az alma. - válaszolt szigorú, élénk hanggal a szemüveges nő, miközben felállt és odasétált, majd üdvözlésre nyújtotta kezét.
Határozott kézszorítása, tiszteletet parancsoló tekintete volt. Közel olyan magas, mint én.
- Nagy Emese vagyok, a cég új Kontrolling Igazgatója! A megszólításom pedig: Kisasszony. És az asszisztenseimnek is! - bólogattam, hogy megértettem.
- Én pedig... - válaszoltam volna, de közbevágott - Tudom kedves Tamás, az egyik értékesítőnk. Sok mindent tudunk már magáról, ezért is hívattam – mondta mosolyogva.
Leültünk a tárgyalóasztalhoz, és egy pohár vizet töltött nekem. - Igya csak meg, látom hogy feszeng, nehogy az almahéj kárt tegyen magában.
Igaza volt tényleg jót tett a víz. Szemben ültem vele a laptopon elintézett valamit, majd rám nézett szigorú átható tekintettel. Érzéki ajkait enyhe mosolyra húzta, aranybarna szeméből szigorú fölényesség áradt. Idegesen mosolyogtam.
- Ami a munkáját illeti a projektoros üzletágat elég sikeresen viszi, de valahogy a bevételeink egy kicsit néhol akadoznak. És nem látok mindig pontos kimutatásokat a szoftverforgalom területén, ami nyugtalanságra ad okot. Nos, hogy látja ezt? Esetleg segítségre lenne szüksége? - kérdezte nyugodt hangon.
Tekintetével mintha a lelkembe látna és nem tudnék szabadulni a hatalmából, de ugyanakkor képes megdobogtatni a szívemet... ez az érzés számomra példátlan.
- Nos kisasszony, a kintlévőségeink miatt marad csak el a bevétel, és már dolgozom rajta természetesen és... és a szoftverforgalomba még újításokat kell kitalálnom. Idén is sikeres év várható, de sajnos nem mindig lehet egyszerre hatalmas hasznot termelni úgy, ahogy szeretnénk. Javasoltam a nagyobb árrést is, de még eddig a vezetőség ebben nem támogatott. De azért boldogulok, köszönöm. - válaszoltam kissé idegesen.
Végigmért, ideges lábmozgásomat talán nem vette észre.
- Rendben - mosolygott - vélhetőleg meglesz majd a támogatás. De szeretném a kimutatásokat az összes üzletágáról megkapni ma estig! - mondta határozottan. Húh, basszus gondoltam magamban. Ilyet eddig sosem kértek, legalábbis nem ilyen hamar. A francba.
- Természetesen hölgyem, ha ez a kívánsága. - válaszoltam magamra erőltetett nyugodtsággal.
- Ezt szeretném nagyon! Ne okozzon nekem csalódást. - komoly tekintetéből kitűnt, hogy jobb, ha felkötöm a gatyám. - Van itt még valami Tamás! A napokban szétküldött szalonképtelen viccei és egyéb írásai, a pornóképekről nem is beszélve egyenesen undorítóak. A cég kolléganői jelezték felém az ilyen "körleveleket" és a maga gépéről származnak. A kedves férfikollégák tiszteljenek meg bennünket azzal, hogy ha már infantilisek és a farkukkal gondolkodnak, legalább ezt a kocsma falain belül tegyék. - elém dobott egy kinyomtatott paksamétát, amelyben ezek voltak. Egyből láttam a felső lapon: "A nőnek kettő, a tehénnek négy van. Mi az? IQ."*** Szerintem ez nem is durva, gyermekiesen mosolyogtam egy pillanatra, de észrevette.
- Ezt nem fogom tűrni és az egyéb sértéseket sem! Vésd az eszedbe! - mondta kissé ideges hangon. Az asszisztensei is abbahagyták a gépelést.
- Természetesen kisasszony és bocsánatot kérek, hogy... véletlen rosszul választottam ki a címzetteket. - mentegetőztem megalázottan és furcsálltam az előbbi letegezését.
- Nem érdekel, tanuld meg használni értelmesen a számítógépet! Vagy legközelebb a fegyelmi tárgyaláson beszélgetünk. És most eredj a feladataidra! Van elég dolgod úgyhiszem! – mondta lekezelően.
- Igenis és bocsánat kisasszony! - válaszoltam megadóan. Felálltam székembe süllyedt poziciómból és akkor vettem észre, hogy a farkam kőkemény. Kissé görnyedve, megalázva indultam ki, hogy ne legyen feltűnő és a három nő szigorú tekintetének áradatában mentem az ajtó felé. Amikor odaértem utánam szólt - Az ilyen dolgokon lehet segíteni, valahogy próbáld türtőztetni magad!
Kirázott a hideg ettől. - És reggelente ne késs el, ez nem egy klub!
- Mindig pontos vagyok kisasszony.
- Ma késtél például. - állapította meg. - Hat percet egész pontosan. - szólt az egyik asszisztens.
- Bocsánat, nem fordul elő többé. - mondtam és gyorsan kisiettem.

Remegtek a lábaim és leizzadtam. Micsoda Nő! Szívem hevesen vert, torkomban gombóc, még mindig nagy hatással volt rám. Magamon éreztem elgyengítő erejű tekintetét. Belém látott, védtelen voltam Vele szemben. Megalázottan éreztem magam. Ezzel szemben a farkam még mindig kőkemény volt. A mellékhelyiségbe mentem kicsit lenyugodni, lehűteni magam.
Visszatértem a helyemre, a kapott feladat cseppet sem volt ínyemre, de bele kellett fognom, mert nem szerettem volna ujjat húzni „Vele”. Annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy megfigyelés alatt állok. Csak ne tudjanak mindenről!
Kollégáim rám sem ismertek, úgy dolgoztam, mint egy kisangyal. Emese tekintete beleégett az agyamba. Erőteljesen dobogott a szívem, ha eszembe jutott. És ideges voltam. Hirtelen csengett a telefon.
- Értékesítés, tessék.
Egy feltűnően magas hangú nő szólt bele, elhadarta nevét, röviden tájékoztatott honnan hív, majd megkérdezte:
- Az Önök értékesítési csoportjában hány női kolléga dolgozik?
- Egy sem, valószínűleg ezért is vagyunk a terület vezető disztributor cége és ha most megbocsájt dolgozni szeretnék, úgyhogy minden jót! – válaszoltam gúnyosan és lecsaptam a telefont.
- Vinnyogó picsa, ez is ilyenkor telefonálgat.
A kollégám meglepődött viselkedésemen és helyére igazította a telefonkagylót.
- Tamás nyugi! Mi van veled? – kérdezte.
- Estig robotolhatok, mert a belső ellenőrzés a kimutatásaimra kíváncsi. Bocs Pisti, de nélkülem nézitek a meccset. Túlóra van.
- Oké haver sajnálom, majd helyetted is iszok. – mondta és lelépett.
Ebéd után nyomattam keményen a melót, igyekeztem mindent elrendezni, hogy ne találjanak semmit. A várt sms nem érkezett meg, ami aggasztott, de most nem volt prioritás. Késő délután hazamentek már a kollégák is, egyedül ültem a teremben. Nem így terveztem ezt a napot. – Köszönjük Emese! – mosolyogva gondoltam magamban azt a bankos reklámot, de a feszültség megint elfogott. Almát ettem ismét, ezúttal nem mentem ki, nehogy a „kisasszonyok” szeme előtt legyek megint. Noha szívesen láttam volna ŐT. Feszültséggel töltött el, mégis vágytam rá. Minden porcikám. Egyfolytában Ő járt a fejemben és ami történt. Látnom kell, Vele akarok lenni, meg akartam csókolni, érezni a testét és ha kell letérdelni előtte… Áh miket gondolok! Francot fogok megalázkodni egy feminista nőszemély előtt. Erős leszek. Elkészültem a feladataimmal és kifújtam magam. Elég jó lett, nem hinném, hogy észreveszik az „apróságokat”. Nyugodtan dőltem hátra, és felmentem a népszerű közösségi oldalra. Rákerestem. A cég ismerete által sikerült is rá találnom. Túl sok infó nem volt, de láttam, hogy közgazdász, informatikus, balettozik, küzdősportokkal ismerkedik, kedveli a Metallicát, az olasz konyhát és a romantikus dolgokat… Jé! Öt évvel idősebb nálam. Nem is gondoltam volna, nem látszik. Farkam már sokadszorra állt fel ma csak a gondolatára, de most… a fotóit látva. Ilyen egyszerűen nincs…
Nem tudtam szabadulni látványától, a balettruha és az estélyi, mindegy miben volt, a domináns tekintete rabul ejtett. Akartam Belőle, önző voltam, lehúztam a sliccemet és kigomboltam a nadrágot. Nem voltam biztonsági kamera látószögében, ezért előhúztam merev faszom és vadul adtam az élvezetnek.
Ennyire még senkit nem kívántam. A képre pillantottam, éreztem kézfogását, selymes bőrének illatát, láttam lenéző tekintetét, érzéki ajkait és hallottam szigorú hangját. Aranybarna szemei megsemmisítettek!...
… volna.
Hatalmas robajjal vágódott ki a terem ajtaja és a kopogó magassarkú felém száguldott.
- Te kis szemétláda!!! - kiáltotta dühösen Emese és vészesen közeledett, ahogy az élvezet kapuja előtt feleszméltem.
Álmaim gyönyörűsége fenyegető vadászként nézett rám és csak jött rohamosan…
- Jézusom! – kiáltottam ijedtemben és magam sem értettem, de rohanni kezdtem kigombolt gatyámból kiálló faszommal. Futottam a terem túlsó végében lévő kijárathoz.
- Kapjátok el! – kiáltotta dühösen.
Már szinte odaértem, amikor a két vöröshajú nő megjelent az ajtóban tettre készen. Kaptak utánam, miközben irányt váltottam és visszafelé kezdtem rohanni. Az erkélyajtó felé futottam, ami Emeséhez volt közel. Gatyámat kézzel tartottam. Közeledtem, kemény faszom közben himbálódzott, Ő pedig hirtelen elém rúgta az egyik görgős széket. Totál beleszaladtam. Még próbáltam ugrani, de miután telibe találta lábaimat egyensúlyom elvesztettem. Esésem közben lerántottam az egyik monitort a közeli asztalról és a padlót arccal fogva méreteset csúsztam. Térdeim és bal kezem kegyetlenül fájt. Menekülésem totálisan megtört. Mobilom felfénylett, ahogy kicsúszott a zsebemből. Fájdalmasan kiáltottam.
A telefonom után nyúltam, amikor rátaposott a kezemre. Sarka iszonyatosan szúrt, a könnyem kicsordult a fájdalomtól. Nem érhettem már el. A másik két lány is ideért és rám térdepelve, bal karomat hátrafeszítve lefogtak.
- Megvan a kis tolvajunk! – szólt fölényes hangján és felvette előlem a villogó mobilomat. Azt hiszem, ezt az sms-t vártam.

***A viccért tisztelettel elnézést kérek a Hölgyektől. Vezeklésképpen: Mi a különbség a férfi és a Q betű közt? Semmi, mindkettő nagy nulla kis farokkal. (bocs férfitársaim):)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.