Én benne vagyok

Kissé megszeppenve állsz előttem. Látszólag nem tudsz mit kezdeni a helyzettel, nem tudod, hogy kellene-e csinálnod vagy mondanod valamit előtte, vagy csak bele kell-e ugranod. Meg akarsz felelni nekem, de fogalmad sincs, mi jár a fejemben.
- Elkezdjük? – kérdezem, mintha csak egy matek korrepetálásról lenne szó.
- Kezdhetjük – és amint elhangzik ez a két szó, érzed, hogy mégiscsak kellett volna valami felvezető, ráhangolódás.
Még mindig tanácstalanul állsz előttem.
- És akkor most mit csináljak? – kérdezed számon kérően rövid hallgatás után.
- Vetkőzz le felül! - Engedelmesen le is vetkőzöl, a ruháidat nem túl precízen, de igényesen teszed le. Megállsz előttem egyenesen. A melleidet, a szép nagy melleidet nézegetem, simogatom, forgatom, míg Te kényelmetlenül a plafont nézed.
- Szép. - A vizsgálgatást követően előveszem a táskámból a kötelet.
- Emeld fel a kezed. - Felnyújtod a kezed, én a kötelet a két kezembe veszem, átnyúlok a hónod alatt, és elkezdem köréd tekerni. Két nyolcas után elkezdem a melled köré szorítani a kötést, olyan feszesre, hogy a kötés mögül feszesen meredező melledből idővel kifusson a vér, és lilulni kezdjen. A nagy, kissé megereszkedett melleidet könnyen meg lehet kötözni. A pattanásra kész mellbimbóidat megsimogatom.
- Leteheted a kezed. Add a csuklód! - Rutinosan nyújtod felém az összetett csuklódat, összekötöm őket, és egy hosszabb kötelet vezetek ki belőle.
- Feküdj az ágyra! – a hangom nem fenyegető, nem bántó, csak finoman irányítalak. Néhány magas párnát rakok mögéd. Az ágy végébe kötöm a kötél végét, így a fejed fölé emelt karoddal félig ülve, megtámasztott lapockával végignyújtózol az ágyon. Kigombolom a nadrágod, és a tangáddal együtt lehúzom Rólad.
Újabb kötelet veszek ki a táskából, és ezúttal a bokáidra kötöm. Kissé erősebben húzom meg, hogy hosszadalmasabb nyüstölésre már kellemetlenebb fájdalmat okozzon, ahogy kidörzsöli a bőröd. Először a jobb, majd a bal lábad tárom szét, és kötöm fix ponthoz. Végigmérlek. Gyönyörű vagy. Olyan gyönyörű vagy, amilyen gyönyörűnek mindig is láttalak. A tudomásul vett kiszolgáltatottságoddal és önfelkínálásoddal nem csak az ágyékomig, de a szívemig is képes vagy elérni.
- Akarod látni?
- Ez most rólad szól. Csináld, ahogy te akarod. – Nem tudom eldönteni, hogy attól ijednél meg jobban, ha látnád, vagy attól, ha nem. Mint ahogy azt sem tudtam eldönteni, hogy megijeszteni akarlak, vagy megnyugtatni. Így a véletlenre bízom az élmény kiaknázását, és bekötöm a szemed.
Előveszek a táskából egy pár gumikesztyűt. Úgy veszem fel, hogy halljad. Meg akartalak alázni azzal a tudattal, hogy nem mocskolom be Vele a kezem. Egy tubus síkosító, egy keveset a kesztyűre nyomok, és összekentem. Fújsz egy sóhajtásszerűt, jelezve, hogy felkészültél. A legrosszabbra is.
Az egyik ujjammal kezdtelek lassan ujjazni. A feszültség egy pillanat alatt leugrik az arcodról, lassan kényelembe helyezed magad, és még élvezni is kezded. Egy nagyon diszkrét mosoly is átsurran az arcodon. Picit fickándoztatom az ujjam Benned, ami láthatóan kellemesen csiklandoz. Már egy ujjal is érezni, milyen szűk vagy. Amikor kihúzom, a nedveid még nagyon apadtak, és sűrűn nyúlik, mint a nyál. Két ujjal találok Beléd vissza. A kellemes ki csiklandozásból egy pillanat alatt kéjes masszírozás lesz: amint Beléd dugom az ujjam, egy nyögésszerű sóhaj kíséri. Látszik, hogy nagyon élvezed, ezért jóval hosszabban időzök a kétujjas ujjazással, mint az előbb. Finom, ütemes mozgásba kezd a tested, amit a hasad simogatásával teszek kellemesebbé. Néha benyúlok egészen a G-pontodig, és masszírozgatom. Az élvezettől megduzzadt melleid már vörösen lüktetnek a kötésben, de láthatóan ez sem zavarja az élvezetedet. Egyre intenzívebben nedvezel, vízszerűvé hígulsz. Aztán egyszerűen elélvezel. Járt Neked, felkészít a folytatásra. Szünet nélkül folytatom az ujjazást, ami az orgazmus okozta érzékenységtől láthatóan egy fél percig kissé kellemetlen Neked. Aztán elkezdem forgatni Benned a két ujjam. Láthatóan ez néha fájdalmat okoz. Ez nem az a fajta érzés, amit okozni akarok Neked, ezért nem csinálom sokáig. De azért még egy kicsit folytatom.
Kihúzom az ujjaimat, és megkóstoltatom Veled. Amit megérzed az arcodnál az ujjam és rajta a nedveid szagát, Magad kapsz érte a száddal. Hagyom, hogy leszopogasd róla, amíg jól esik. Aztán összeteszem három ujjam, és a hüvelyedhez teszem. Szélesen egymás mellé teszem őket, nem formálok belőle vastag rudat. Amikor megérzed a szeméremajkadon, hirtelen elönt a félelem, és kissé hátra is moccansz. A sűrűsödő lélegzetvételek közepette úrrá leszel a félelmeiden, legalábbis ami a menekülést illeti. Finoman elindulok befelé. Az arcod eleinte a félelemtől torzul olyanná, mintha fájdalmat éreznél, de ez szépen lassan átfordul valódi fájdalommá. Ütközésig beléd hatolok, és várok. Nyöszörögsz, nyögdécselsz, vicsorogsz, majd egy nagyobb nyögés után alkalmazkodsz az érzéshez. Az eltorzult vicsorgás azonban még így sem tűnik el az arcodról. Elkezdek ki-be csúszkálni Benned, kezdésképp. Ezt ismét rosszul viseled, de hang nélkül tartod Magad. Az egyik becsúszásnál Benned maradok, és simogatni kezdem a hüvelyfaladat belűről. A kiszélesedő térformát felvett ujjaim tovább feszítenek. Forgatni kezdem benned az ujjaim, majd csúszkálással kombinálom, egyre nagyobb sebességgel. Érzem, ahogy nő a hely a három ujjam számára, és ezt felgyorsult tempóval és cikázással használom ki.
- Nem bírom, nagyon feszít – egy sírásszerű hang hagyja el az ajkaidat. Kihúzom az ujjaimat, és hogy elhallgatassalak, a szádba dugom. Lenyúlok egészen a torkodig, és ott folytatom, amit a hüvelyedben elkezdtem. Öklendezel, a szemfestéket lemosó könnycseppek kifolynak szemfedő alól. Kihúzom az ujjaimat, kiköpöd a felgyűlt nyálat, majd vissza, és újra. Amikor újra kihúzom, elsírod magad.
Két perc pihenőt kap a vaginád. Az ujjaimra ismét síkosítót nyomok, bőven, és a Vénusz-dombodra is, hogy befolyjon a lábad közé. A két perc letelik, és a hüvelybejáratodnál most négy ujj áll vigyázban. Remegsz, és ismét sírni kezdesz. A szenvedésed és félelmed gyönyörű. Érzem, ahogy a lángra kapó vágy ösztönei elpusztítják bennem az önkontrollt. Nem finomkodok, Beléd döföm a négy ujjamat. Hangosan felsikítasz, és egy uralhatatlan zokogás tör ki Belőled. Az ujjaim pusztítást végeznek Benned: tekeredek, kaotikusan cikáznak, a hüvelyfalnak feszülnek, pumpálnak. Megfeszült izmokkal rántod össze magad, amennyire a kötelek engedik, az izmaid maximális tónussal próbálnak szabadulni. De minél jobban menekülnél, annál vadabb táncot kapsz a vaginádban. A bal tenyeremmel végigsodrom a lüktető mellbimbóidat, új színt adva a szenvedésednek. Jó néhány percig kínozlak így, mire a halkuló sírást nyöszörgés, a nyöszörgést nyögdécselés, a nyögdécselést artikulálatlan nyögés váltja fel. Az eddig csak síkosítótól nedves hüvelyed most sosem látott mennyiségben kezdi ontani a nedveit, és nyilvánvaló lesz, hogy ez már nem csak rólam szól.
- Vedd le a szememről, látni akarom! – kiáltod rám torz hangon. Letépem a szemedről a kendőt. Szenvedően kéjes, szemrehányó pillantásodat először rám veted, majd a Benned dolgozó kezemre.
- Az egészet! Dugd fel az egészet! Az egészet akarom! – Félig kihúzom a kezem, a hüvelykujjam is a többihez csatlakoztatom, és a befelé csúszó kézfejemet ökölbe szorítom.
- Istenem! – nyögsz fel úgy, hogy tudom, valami csodálatos dolog történik most Veled. Nem tudom járatni Benned az öklömet, ezért csak forgatom. A tekintetedben düh és az élvezet iránti csodálat kevereg. Hárompercnyi öklözés után fennakadnak a szemeid, hátraveted a fejed, és egy hálásan nyögő, mély sóhajjal elélvezel. A vaginádban az öklömmel megemellek kissé, a másik kezem ujjait a Belőled patakzó síkosítóval vegyült kéjnedvvel megnedvesítem, és análisan is nedvessé teszlek. Az eközben előbújtatott, ágaskodó faszommal beléd hatolok, majd kihúzom az öklömet a hüvelyedből. Az előbbi lendülettel próbálom most levezetni Rajtad a bennem is felgyülemlett feszültséget. Az öklöm nedvét az arcodra rázom, és beletörlöm. Négy ujjal nyúlok a szádba, hol matatva, hogy kapaszkodva benne, Te pedig habzsolva nyalogatod róla saját nedveidet. Sürgető tempót diktálok a seggedben, és az elvesztett tudatállapotban tomboló kéjt a mellbimbóid tépkedésével teszem fantasztikussá. A mellbimbóiddal húzlak minél mélyebben a faszomra. Rólad már szinte semmit nem tudok, az egyetlen dolog, amit képes vagyok felfogni, az egy ágyékrobbantó orgazmus utáni vágy. Két, korábban diszkréten az asztalra rejtett csipeszt veszek a kezembe, és csíptetek a bimbódra. A csipesz végét megfogva kezdelek magam felé húzni abban az ütemben, ahogy érzem, hogy a meleg geci tölteni kezdi a segged. A rengeteg játék rengeteg spermát termelt bennem, és elképesztően mély és hosszú orgazmussal ajándékoz meg.
Amikor sikerül visszanyernem az öntudatomat, észreveszem, hogy az én orgazmusom Neked is okozott még egyet. Ha jól számoltam, ez Neked a harmadik volt. Aztán megtudom Tőled, hogy rosszul számoltam.