Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A munkatársam a kulcstartóm

Törölt felhasználó
2012. 10. 07. 21:15 | Megjelent: 1699x
A munkatársam a kulcstartóm


A történet kitaláció. Csak az én fantáziám szülötte. :)


Ádámnak hívnak, 31 éves vagyok. Átlagos magasságú, edzett, sportos vagyok. 5 éve nincs barátnőm és szexuális kalandom is csak 1-2 volt ebben az időben. Rendszergazdaként dolgozok egy cégnél és a munka sok időmet elveszi. Nincs igazából időm és energiám az ismerkedésre. Szóval maradt a netes pornó és a bal kezem. Ez jól is működött, csak aztán eljutottam arra a szintre, hogy már naponta többször is maszturbáltam. Szabadnapokon fél napokat is a számítógép előtt ültem. Szinte megszűnt számomra a külvilág, csak az újabb és újabb videók érdekeltek. Aztán már munka közben sem tudtam ellenállni a késztetésnek. Pornó függő lettem.
Eldöntöttem, hogy ezen változtatni akarok. De hogyan? A választ akkor találtam meg, amikor egy bdsm videón (ugyanis izgatott ezt a műfaj) az Úrnő egy acél erényöv viselésére kényszerítette a szolgát. Nekem is ez kellene. Gondoltam és elkezdtem keresgélni a témában.
Erényöves, orgazmus tagadós videókat nézegettem, majd ilyen témájú honlapokat és fórumokat kezdtem el olvasni. Kb. egy évvel ezelőtt már szinte csak ilyen témájú történeteket olvastam és képsorozatokat nézegettem. Közben persze folyton maszturbáltam.
Végül is elszántam magam, hogy veszek egy erényövet. Egy CB-6000-re esett a választásom és interneten rendeltem meg. Borsos árat kértek érte, de azt gondoltam, hogy meg fogja érni. Mikor végre megérkezett a csomag, nagyon izgatott voltam. Kibontottam és kivettem mindent a dobozból. Miután kigyönyörködtem magam az új erényövemben elmentem zuhanyozni és teljesen leborotváltam a szeméremszőrzetemet. Miután kész voltam hanyatt feküdtem az ágyon és maszturbálni kezdtem. Nagyon izgató volt a gondolat, hogy ezentúl nem tudok majd akármikor masztizni, mert a farkam be lesz zárva. Miután elélveztem, megmosakodtam és felszereltem magamra az erényövet, bekattintottam a lakatot és a kulcsokat az éjjeliszekrény fiókjába tetem. Szokatlan, de izgalmas érzés volt viselni. Egyből el is kezdett merevedni a farkam, vagyis csak kezdett volna, mert nem tudott. Ahogy beleduzzadt a műanyag csőbe, kezdett egyre inkább kényelmetlen lenni, aztán már kifejezetten rossz érzés volt. Szóval megpróbáltam lehűteni a gondolataimat, de nehezen ment. Nagy nehezen lankadni kezdtem és megkönnyebbülhettem.
Arra gondoltam, hogy egy napig magamon hagyom, hogy megszokjam kissé. Viszont így nagyon lassan telt a nap, de nem engedtem a vágynak és nem nyitottam ki a zárat. A másnap reggeli merevedés viszont borzasztó volt, fel is ébredtem egyből. Kicsit riasztott a gondolat, hogy minden reggel ez lesz majd, ezért úgy döntöttem, hogy csak napközben viselem. Mikor először mentem munkába erényövben, aggódtam kicsit, hogy kitüremkedik majd, vagy feltűnő lesz, d a tükör előtt állva meggyőződtem róla, hogy teljesen rejtve van. Az övet viselve sokkal könnyebben ment a munka, nem tudtam izgatni magam, vagy masztizni, így kevésbé kalandoztak el a gondolataim.
Pár hónapig hétköznaponként rendszeresen viseltem a kis biztonsági eszközömet. A munkahelyemen mindig rajtam volt, ott nagyon jól bevált, de mivel az éjjeliszekrény fiókjában tartottam a kulcsokat, otthon szinte sosem tudtam megállni, hogy ne verjem ki. Aztán ráálltam arra, hogy hétvégenként már fel sem tettem. És ezzel a helyzettel nem voltam megelégedve. A baj az volt, hogy nem volt Kulcstartóm. Így hát gondolkozni kezdtem, hogy ki lehetne alkalmas erre a szerepre. A neten, különböző oldalakon leginkább csak olyan dominákat találtam, akik pénzért csinálták. Így függőben maradt a kérdés.
Több mint fél évig sikeresen eltitkoltam mindenki elől a kis titkomat. Egyik nap aztán történt valami. Aznap reggel az a meggondolatlan ötletem támadt, hogy kipróbálom az egyel kisebb gyűrűt, amihez a műanyag csövet kell illeszteni. Jóval szorosabb érzés volt, de eleinte még jónak tűnt. A munkahelyemen aztán egyre jobban kezdett elviselhetetlenül szoros lenni. Izegtem-mozogtam, de nem lett jobb semmitől. Nagyon szorított. Viszont nem mertem felállni és kisietni a szobából, mert azt gondoltam túl feltűnő lenne. Rajtam kívül még hárman négyen voltak bent és dolgoztak. Aztán ebédszünet lett és a többiek kimentek a szobából. Amikor becsukódott az ajtó én felpattantam, letoltam a nadrágomat és megpróbáltam enyhíteni a szenvedésemen, de nem tudtam semmit sem tenni a kulcs nélkül. Ekkor egy csodálkozó hang hallatszott mellőlem.
- Te meg mit csinálsz? És mi az rajtad?
Az ereimben megfagyott a vér. Oldalra néztem és megpillantottam Évát, a kolléganőmet. Annyira el voltam foglalva a problémámmal, hogy észre sem vettem őt. Ő nem ment ki a többiekkel ebédelni, hanem a sarokban lévő fotelben ült és olvasni akart. Mikor meglátott felállt és közelebb lépett. Az ijedségtől először mozdulni sem tudtam, aztán felkaptam a nadrágomat.
- Semmi. - habogtam és kirohantam a szobából.
Majd elsüllyedtem szégyenemben. Másnap be sem mentem dolgozni. Napközben aztán felhívott a főnököm, hogy Éva mondta miét rohantál el az irodából. Mondta nekem, hogy nincs gond, a hasmenés kellemetlen dolog, de azért felhívhattam volna. Nem hittem a fülemnek. Éva kimentett a főnökömnél és nem árulta el a titkomat? Hatalmas megkönnyebbülést éreztem és kissé megnyugodtam. Este hatkor csöngettek. Kinyitottam az ajtót és ott állt a munkatársnőm, Éva. Meglepetten néztem rá, míg ő csak mosolygott rám. Formás, széles csípőjű, szemüveges nő volt, nem túl nagy, de kerek mellekkel. Barna haját copfba kötötte. Munkahelyi kosztüm volt rajta.
- Szia! Bejöhetek? – kérdezte.
- Ő, igen, persze. – habogtam és beengedtem a lakásba. - Kérsz egy kávét?
- Igen, kérek.
Nem tudtam biztosan, hogy miért jött, de elég egyértelmű volt, hogy a történtek miatt van itt. De vajon mit akarhat? Kérdeztem magamtól.
- A tegnapi dologról szeretnék veled beszélgetni. – Mondta határozottan. Viszont a hangja kedves volt és megértő. – Az egy erényöv volt rajtad, igaz?
- Igen. – vallottam be csendesen. Nem tudtam, hogy mit mondhatnék neki, mert eléggé szégyelltem a dolgot.
- És miért hordod? Valaki számára tartogatod magad?
- Nem, nincs senkim. Az igazság az, hogy túl sokat maszturbáltam és már a munkától is elvonta a figyelmemet. Ezért gondoltam kipróbálom ezt az eszközt. Most már mindent tudsz. – Mondtam megadóan.
- Valóban? És most is rajtad van? Hol vannak a kulcsok? – kérdezte lelkesen, mosolyogva.
- Nincs rajtam, tegnap levettem, mikor hazaértem. A kulcsokat amúgy a hálószobában tartom egy fiókban. Emiatt itthon már nem is szoktam viselni.
- Ez így nem tűnik túl hatékonynak. – mondta Éva mosolyogva.
- Nem az. – ismertem be, és kezdtem felengedni. Annyira kedvesen kérdezgetett, hogy egész természetesnek tűnt ez a beszélgetés.
- Én szívesen segítek neked, ha szeretnéd. – Mondta hirtelen. – Őrizném neked a kulcsokat. Lehetnék a kulcstartód, ha gondolod.
Először nem tudtam mit válaszolni. Hülye, képtelen ötletnek tűnt, de aztán eszembe jutott, hogy magam is pont ezt szeretném, hogy egy vonzó nő tartsa a kulcsokat és csak akkor adja vissza nekem, amikor kedve tartja. Ez a gondolat nagyon felizgatott.
- Megtennéd? – kérdeztem végül.
- Persze, örömmel, ez olyan izgi. – mondta boldogan és megfogta a kezemet. – De akkor le kell fektetnünk néhány alapszabályt. Először is én ezt azért csinálnám, mert nagyon izgalmasnak találom a gondolatot, hogy egy férfi nemi életét szabályozhatom, hogy én dönthetem el, mikor élvezhet el és mikor nem. Ezáltal segítek neked is és könnyebb, rendezettebb lehet tőle az életed. Másodszor. Ez szigorúan csak kulcstartói feladat, nem fogok lefeküdni veled, vagy egyéb szexuális játékokat játszani. Érthető? Csak a kulcstartód leszek. Harmadszor. Közösen eldöntjük, hogy mennyi időre is legyél bezárva egy huzamban. És ezen szintén csak közösen módosíthatunk. Természetesen mind a két kulcs nálam lesz és az engedélyezett orgazmusokat a lakásomon fogod átélni, felügyelet alatt. Vészhelyzet esetén nyilván leveheted majd az övedet, de azon kívül, csak akkor, ha eljött a megbeszélt időpont. És mindig legyél alaposan megborotválva. Ez így elfogadható?
- Igen. Megfelel. – mondtam tűnődve.
- Jó, akkor foglaljuk írásba és szabjuk meg a zárolási idő hosszát.
- Te ezt előre eltervezted? – kérdeztem gyanakodva.
Éva felnevetett, és vidáman felelte:
- Bevallom, igen. Reménykedtem benne, hogy így fog alakulni. Mindig is izgatott a gondolat, hogy ilyen szintű kontrollt gyakorolhassak egy férfi felett. És mikor tegnap megláttalak letolt nadrággal, erényövben, azt gondoltam, hogy itt az én lehetőségem. Remélem te is örülsz ennek.
- Igen. Már egy ideje éreztem, hogy ez így nem az igazi, mert itthon semmi sem akadályozott a masztizásban. És ez így nem volt túl jó. Ugyanúgy elúsztak a napjaim, mint azelőtt. Szóval szeretném, ha a kulcstartóm lennél.
- Örülök, hogy így gondolod. Mennyi időre gondoltál egyszerre?
- Nem tudom, a reggeleket nehéz benne elviselni. Mondjuk három nap?
- Nem, az túl kevés. Legyen egy hét. Heti egy orgazmus. A reggelekhez meg hozzá fogsz szokni. Meglátod, egy hét után már fel sem fog tűnni, hogy viseled. – mosolygott.
- Egy hét? Nem is tudom, kicsit soknak tűnik, de legyen.
- Jót fog tenni neked. Akkor jövő hétfőn kezdhetjük is. Addig készülj fel lelkiekben. – mondta mosolyogva. – Ja és még valami. A munkahelyen nem hozhatod szóba, nem is utalhatsz rá. És soha nem könyöröghetsz kiadatásért a hét nap letelte előtt. Ha valamelyiket mégis megpróbálod, két hét extra büntetést fogsz kapni. Értetted? Soha ne merd szóba hozni nálam a dolgot, az orgazmus-napok kivételével. Ha valami változás lenne akkor majd én szólok. Jó?
- Igen. Értettem.
A hét hátralévő részét végig maszturbáltam. Aztán hétfőn munka után elmentem Éva lakására. Jó kedvűen fogadott és itallal kínált. Aztán utasított, hogy vetkőzzek le meztelenre. Nem értettem, miért kell teljesen meztelennek lennem, de mivel ragaszkodott hozzá, levetkőztem. Végigmustrált, aztán elkérte az erényövet. Leültetett a fotelbe. Viszont ahogy hozzáért a farkamhoz, minden zavarom ellenére elkezdett merevedni. Évi elmosolyodott és csak ennyit mondott:
- Ejnye. – azzal kiment a konyhába. Kisvártatva egy marék jeget hozott be, egy konyharuhába csavarva. Kicsit meglepődtem, ő viszont szó nélkül beburkolta vele a farkamat és a golyóimat. Felszisszentem, mert nagyon hideg volt és szar érzés. Viszont pillanatok alatt lelankadt a farkam. Ez után rám illesztette az vet. Úgy dolgozott, mintha csak egy darab hússal lenne dolga. Mintha nem is izgatta volna, hogy egy pénisz van a kezében. Amikor rákattintotta a lakatot és eltette mind a két kulcsot a zsebébe, felállt és széles vigyorral az arcán mondta.
- Kész vagy. Most mehetsz a dolgodra.
- Ennyi? – kérdeztem meglepődve, valahogy többet vártam volna a dologtól.
- Szegény kis fiúcska. Szerettél volna még valamit? Egy kis játszadozást? Megmondtam, hogy nem lesz semmi ilyesmi. – mondta kaján vigyorral. Aztán látványosan megigazgatta a melleit és egy csókot nyomott az arcomra, ám közben olyan közel hajolt, hogy a mellkasomhoz nyomódtak a cickói. Ez annyira erotikus élmény volt számomra, hogy a farkam egyből keményedni kezdett és belefeszült a ketrecbe.
- öltözz és menj, mert ha öt perc múlva még itt leszel, egy héttel meghosszabbítom a bezárásodat. – mondta gonosz vigyorral az arcán.
Másnap a munkahelyen az ebédszünetben odajött hozzám egy mély dekoltázsú blúzban, a fülemhez hajolt és azt súgta:
- Tegnap, miután elmentél őrült jót masztiztam és háromszor elélveztem, sikoltozva. – mikor felegyenesedett a mellei pont a szemeim előtt feszültek a szűk blúzban. – További szép napot Ádi.
Én köpni-nyelni nem tudtam erre. Az övem őrülten szorította ágaskodni próbáló farkamat. És ez így ment egész héten. Minden nap megkínzott, szavakkal és testének látványával. Én meg nem tehettem semmit. Féltem, ha mondok neki valamit ezzel kapcsolatban, akkor megbüntet.
Végre aztán egy gyötrelmes hét után elérkezett a hétfő. Napközben már alig bírtam ki, csak a délutáni orgazmuson járt az eszem. Vajon mit akar majd? Hogyan élvezzek el? Talán segít is benne? Ilyen gondolatok foglalkoztattak egész nap. Ekkorra amúgy már egész elviselhetővé váltak a reggeli merevedések. Kezdett alább hagyni az intenzitásuk. Délután aztán elmentem Évához a megbeszélt időben. Miután beengedett a nappaliba küldött, hogy vetkőzzek le meztelenre. Miután már semmi sem volt rajtam, csak az erényövem, leültem és vártam. Éva a hálószobájából lépett elő. Egy francia bugyin és egy szűk topon kívül nem viselt mást. A haját is kibontotta.
- Mivel ez az első alkalmunk egy kis ajándékot kapsz tőlem. – mondta kacérkodva. – Gyönyörködhetsz a testemben, míg el nem élvezel. Igen. Előttem kell majd csinálnod kedves. És azt akarom, hogy közben csak rám gondolj. Megértetted?
- Igen. – mondtam az izgalomtól elfúló hangon. – Könyörgöm, vedd le.
- Ne aggódj szegénykém, mindjárt elélvezhetsz. – mondta és egy fiókból egy bilincset és egy db óvszert vett elő.
Letérdelt előttem és összebilincselte a lábaimat. Majd felállt, összeszedte a ruháimat és az egyik szekrénybe zárta, a kulcsot pedig eltette a hálószobájában. A farkam már kő kemény volt a kis ketrecében. Aztán végre kijött a hálóból és odajött hozzám megint. Meglóbált a szemem előtt egy vékony láncot, aminek a végén ott lógott a kulcsom. Az erényövem kulcsa.
- Jó kisfiú leszel, ha kiengedlek? Mert addig nem nyúlhatsz a kis farkadhoz, amíg én meg nem engedem neked. Jó? – olyan hangon mondta ezt, mintha egy kisfiúhoz beszélt volna, de én már csak arra tudtam gondolni, hogy magamhoz nyúljak.
- Igen. Csak ha megengeded.
- Jó fiú.
Lassan kinyitotta a lakatot és levette a csövet, a gyűrűt rajtam hagyta. A farkam egy pillanat alatt teljesen keménnyé merevedett. Sosem láttam még ekkorának ezelőtt. Éva oda adta nekem az óvszert és mondta:
- Tedd fel! Nem akarjuk, hogy rendetlenséget csinálj, ugye? De még ne kezdj el masztizni. Sietve felhelyeztem a gumit, aztán elkaptam a kezeimet és könyörögve néztem fel rá. Ő pedig egy kis piros nyalókát nyalogatva letelepedett a szemben lévő fotelbe. Kb. egy percig csak nézett engem, aztán azt mondta:
- Csináld!
Én meg megragadtam a farkamat és keményen verni kezdtem. Isteni érzés volt a farkamat markolni. Közben Éva érzékien szopogatta a nyalókát. Nem bírtam levenni a szemem a feszes melleiről, meg a gyönyörű, sima combjairól. Aztán kezdett minden összemosódni. Az izmaim megfeszültek, a fejem hátracsuklott, és egy hatalmasat élveztem. Soha nem éreztem még ilyen intenzívnek. Nyöszörögve fröcsköltem tele z óvszert. Mikor magamhoz tértem letöröltem a szám széléről a kicsordult nyálat és Évára néztem. Éva tágra nyílt szemekkel élvezte a látványt, majd gyorsan magára öltötte a kulcstartó szerepét.
- Ádám, ez fantasztikus volt. Nagyon látványosan élveztél. Tudod, hogy mennyi ideig tartott az egész? Alig volt több mint egy perc. – mondta röhögve. Én erre egy kicsit zavarba jöttem és ezt láthatta is rajtam.
- Ne aggódj. Az a lényeg, hogy jó volt. Elvégre azért vagyunk itt, hogy elélvezz. Most pedig vedd le a gumit óvatosan. Maradjon benne a tartalma! Aztán törölközz meg, itt van törlőkendő.
Miután megtisztogattam magam, Éva visszahelyezte rám az övet. Bekattintotta a lakatot, aztán levette a bilincset és visszaadta a ruháimat. Az óvszerre kötött egy csomót és odaadta.
- Tessék ez a tiéd. Megdolgoztál érte. – mondta mosolyogva. Aztán kitessékelt a lakásból.
Így teltek a hetek. Annyi különbséggel, hogy a későbbiekben hétfő délutánonként Éva kosztümben felügyelte az élvezéseimet és mindig kikötötte, hogy csak rá gondolhatok közben.
A harmadik hónapban, azt követően, hogy Évának adtam a kulcsokat, a hétfői találkozásunkkor nagy meglepetésemre a kezeimet hátra bilincselte.
- Ez meg mi? – kérdeztem tőle.
- Azt szeretném, ha kipróbálnánk egy érdekes újítást. Nem akarom, hogy magadhoz nyúlj, olyan állatias. Ha nem tetszik, hazamehetsz.
- Jó legyen. Ahogy akarod.
Ez után elővett valamit a táskájából.
- Ez egy kis, vibráló tojás. Egy kis játékszer. – magyarázta. Felszabadította a farkamat, ami egyből merevedni kezdett. Majd odafogta a vibrotojást a makkom alá és ráhúzta az óvszert. - És azt szeretném, ha az egy hetet megdupláznánk. Kéthetente élvezhetnél csak el.
- Ne. Kérlek. Az túl hosszú. Nem akarom.
- Gondold csak meg. Sokkal kiegyensúlyozottabb lennél. Figyelmesebb a munkatársaiddal és a nőkkel szemben. A javadra válna. Csak jót akarok neked hidd el. Ugye szeretnél végre elélvezni? Akkor, kérlek ne rontsd el a kedvemet azzal, hogy ellenkezel.
- Ez zsarolás. Ezt nem teheted.
- Ez nem zsarolás. Ez az életed. És én jobbá akarom tenni. Egyezz bele és bekapcsolom a tojást, ami a csúcsra fog röpíteni. Mondj igent a kedvemért édes.
- Jó, legyen, ahogy akarod, csak kapcsold be. Nem bírok tovább várni. – mondtam kétségbe esetten.
- Ezt élvezni fogja a kanos kis dákód. – mondta és a kezébe fogott egy távirányítót, majd megnyomta. A kis tojás meg halkan rezegni kezdett. Fantasztikus érzés volt, ahogy a farkamhoz szorítva vibrál. Nagyon ingerlő volt. Ő meg szó nélkül kisétált a szobából. A fotelban vonaglottam a kéjtől, majd pár perc múlva nyüszítve belerobbantam a gumiba.
- Tudtam, hogy tetszeni fog. – mondta elégedetten a hálószobája ajtajából. – Ez hihetetlenül hatékony. Ezért úgy döntöttem, hogy mostantól csak így élvezhetsz el. Fiúcska.
Aznap búcsúzáskor csak ennyit mondott:
- Két hét múlva.
Az első két hét szörnyű volt. Mikor letelt fél perc alatt telefröcsköltem az gumit. Aztán lassan megszoktam. És ez a hosszabb bezártság tényleg figyelmesebbé és kedvesebbé tett. A munkahelyemen már szó nélkül kiszolgáltam a kolléganőimet, csak, hogy a kedvükben járjak. Főként Évát. Őt szinte elhalmoztam kedvességgel és segítőkészséggel. Bármit megtettem neki, amit kért. Első szóra. Időközben lemondatta velem, az otthoni internetemet, nehogy valami „csúnya” dolgot nézzek. Ő mondta így. Szóval lemondtam a netemet, így többé még bezárva sem tudtam pornó oldalakon sex után sóvárogni.
Aztán újabb három hónap múlva, mire észbe kaptam, már négy étre emeltük az időt. Egy hónap. El sem hittem utána, hogy ebbe belementem. Éva viszont nagyon izgatott és elégedett volt ezzel. És az eddig elért eredményeimmel is. Ha valamire utalást tett, én egyből felajánlottam neki, hogy segítek. Így vált rendszeressé, hogy kitakarítottam a kocsiját és a lakását is. És amikor ott voltam hétfőnként, addig nem vette le az övemet, amíg ki nem pucoltam az összes cipőjét. Bevallom, hogy kicsit megalázónak találtam azt, hogy szinte a csicskája lettem, de kárpótolt az a tudat, hogy ezzel örömet szerzek neki. És persze az, hogy utána mosolyogva készít fel az élvezésre. Teljesen megbabonázott. Élvezés közben csak rá tudtam gondolni, semmi másra. Édes szavaival rávett, hogy én fizessem a telefon, tv és internet számláját is. És én boldogan tettem eleget az óhajának. Ezt persze egy hétfői nap kérte, és mikor igent mondtam elégedetten bekapcsolta a vibrotojást, én pedig nyögve élveztem és örültem, hogy Éva ilyen jó hozzám. Így telt el hat csodálatos hónap. Teljesen új ember lettem. Rengeteg időm jutott mindenre. Az otthoni házimunkák mellett Évánál is takarítottam. Sportoltam. Táncórákra jártam, mert Éva járt és kellett neki egy partner. Tartalmasan telt minden napom, minden perce.
A hetedik hónapban, miután elélveztem, és Éva visszatette rám az övet, szomorúan rám nézett.
- Sajnos nem folytathatjuk ezt tovább. Sajnálom Ádám. Tudod pár hete megismerkedtem valakivel. Összejöttem egy pasival és nem lenne fair, ha hazudnék neki rólunk. Titokban nem csinálhatjuk, elmondani meg nem akarom neki. Nem értené meg. De a kulcsokat nem adom vissza neked. Olyan szépen fejlődtél és nem hagyhatom, hogy ez kárba vesszen.
Meg sem tudtam szólalni. Csak néztem rá lesújtva és nem értettem, hogy mi történik.
- Hidd el Ádám, hogy én sajnálom a legjobban, hogy nem csinálhatom tovább ezt, pedig nagyon szeretem. De keresni fogok neked egy másik kulcstartót. Ígérem. Addig viszont bezárva kell maradnod, a saját érdekedben. Így lesz a legjobb. Most pedig menj. És tudod a szabályt. A munkahelyen egy szót sem.


Folyt köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa