Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Menekülőszó

Törölt felhasználó
2012. 10. 07. 21:04 | Megjelent: 1191x
Leállítottam a motort, felhúztam az ablakot, lekapcsoltam a rádiót.
Kiszálltam, megkerültem az autót és kinyitottam az ajtókat a lányoknak. A duci szemüveges a tájat fürkészte.
- Hol akarod? - Kérdezte.
A távoli liget felé intettem.
- Ott, két napja megnéztem, tetszett. Jó helynek tűnik.
Közben a magas szőke is kikászálódott az első ülésről. Elém lépett és pofon ütött.
- Ki kellett volna segítened a kocsiból- mondta durcásan, búgó hangon. Nagyon nem passzolt a pofonhoz.
Levetkőztem, a ruháimat a kocsi ülésére tettem és becsuktam az ajtót. A lányok meglepetten néztek.
- Itt akarod kezdeni? – Kérdezte a szemüveges.
Felnevettem.
- Ti csak babszemre mertek játszani?
Elővettem a csomagtartóból a farúdat amire a bőrszíjakat erősítettem és a szőke kezébe adtam. Bezártam a kocsit, a kulcsot a fényképezőgépem szíjára csatoltam és a szemüveges nyakába akasztottam.
- Kérem, Úrnő, ha meg nem sértem , szeretnék néhány emléket. Azt mondta ért a fotózáshoz.
- Igen, de nekem nem ilyen komoly gépem van.
- Be van állítva, csak a távolságot kell figyelni.
Megmutattam az objektíven.
A szőke közben vékony kötelet vett elő és az arcomba hajította.
- Kösd a végét a piercing-edre.
Ráhurkoltam a péniszemben lévő pc.-re , a kötél másik végét a kezébe adtam. Megkaptam a második pofont is.
- Csupa kosz és nincs összehajtva, így kell ideadnod?
Leporoltam róla a leveleket összehajtottam szépen és lehajtott fejjel felé nyújtottam.
Csattant a hangja:
- Figyelj arra hogy viselkedsz. Nem szeretem a trehányságot.
A vállamra vettem a farúdat. Mögém lépett, a rúd két végéhez kötötte a két kezemet, a közepén lévő szíjat pedig a nyakamba akasztotta. Durván megfordított, megpaskolta az arcomat.
- Lehet hogy kifogtad életed legpocsékabb napját?
Mosolyogva lapogatták a derekamon és a hasamon lévő súlyfelesleget. A szőke a fenekembe markolt.
- Nna, itt legalább jó izmos vagy.
Megmarkolászta a mellemet és a vállaimat is.
- Hm, csak a derekadról kellene leadni pár kilót és még beléd is szerethetnék.
Pajkos, helyes pofija volt, csak teltebb volt mint amit szerettem.
- Bagoly mondja verébnek?
Megmarkolta a heréimet.
- Nem szemtelenkedik és csak akkor beszél ,ha kérdezik.
A szőke megrántotta a kötelet.
- Elindulunk, vagy megvárjuk itt az őszi szántást? Majd akkor romantikázzatok, ha kikötöttük a fákhoz.
Megálltak és gunyorosan méregették az erekciómat.
- Ennyi az egész, vagy lesz belőle még valami?
- Még nem volt rá panasz – Válaszoltam.
Egyszerre jött a rántás a kötéllel és a pofon.
- Nem kérdezett senki. Megmondtam hogy akkor beszélj,ha megengedtük!
Kiléptünk az út melletti fák közötti ösvényről a szántóföldön vezető kis csapásra.
A szemüveges hozzám fordult, a nyakörvemnél fogva a földre kényszerített.
- Térden fogsz utánunk jönni az erdőig! – Parancsolt rám és formás lábszárával gyengén megrúgta a tökömet.
- Egy hangot sem, világos?
Néhány lépés után a szőke levette a sportcipőjét és a zokniját, amikor elhaladtam mellette a lábfejét bedugta a két combom közé és finoman herén rúgott.
Hasra estem, az arcomat beütöttem egy göröngybe, a kötél megfeszült, felnyögtem a fájdalomtól.
- Szerinted ki fogja bírni a délutánt?
A nyakörvnél fogva térdre rángattak. A szőke a kötéllel tovább húzott maga után, a szemüveges pedig a hegyes orrú csizmájával a fenekembe rúgott. Szerencsére meg tudtam tartani az egyensúlyomat.
Beértünk a ligetbe, itt már magas volt a gaz, csípte a combomat és a lábam szárát. Sajgott a térdem és a lábfejem. A szőke hozzám lépett, a hajamnál fogva talpra rángatott. Kötéllel a farkamnál fogva kikötött egy fához, mint egy lovat.
- Itt marad és csendben vár. Kiválasztjuk a megfelelő fákat.
Én már két napja találtam jó helyet, de nem szóltam. Nem kaptam rá engedélyt.
Visszajött, a földre dobott cipőjéhez vezetett és ismét a földre kényszerített.
- Hozd utánam! - parancsolt rám.
- Nem tudom felvenni, szét vannak feszítve a karjaim - válaszoltam. Tökön rúgott a csupasz lábfejével. Megint összeestem, arcom a cipője mellett feküdt a fűben.
- Akkor a száddal hozzad. Muszáj mindent nekem megmutatni?
Egyesével odavittem a kiválasztott fákhoz a cipőit és a zoknijait. Közben a szemüveges két vékony ágat tépett egy cserjéről és a kipakolta a hátizsákját is. Volt egy bőrtok ami nagyon nem tetszett.
Beállítottak a két fa közé, kezeimet és lábaimat a kötelekkel kifeszítették hozzájuk.
Úgy álltam ott mint Szent András, csak neki nem volt iránytű a lábai között.
A két lány megállt velem szemben, mosolyogva pusmogtak valamit, néha felkacagtak.
A bogarak és a legyek már megtaláltak, kezdtem magam kényelmetlenül érezni.
- Meséltek nekem is valami vicceset, vagy elkezdjük a játékot? – Kérdeztem.
A szemüvegesnek villant a szeme, közelebb lépett és alám rúgott. Nem kímélt annyira mint a szántóföldön de nem volt túl erős sem. Udvariasan felnyögtem. A szőke is hozzám lépett az arcomba markolt és belesziszegte a fülembe:
- Csak nehogy bekakilj a végére, vannak ám még dolgok abban a hátizsákban.
Csipeszeket varázsolt elő és nagy gonddal elkezdte rám aggatni őket. Közben a szemüveges a pálcájával csapkodta a fenekemet. Amikor a rángatózástól a szőrös mellkasomról lepattant egy-egy csipesz még pofont is kaptam. Letérdelt elém és megszorította a heréimet. Ez már fájt, komolyan felszisszentem. Aggódva néztem a meztelen talpa alatt lévő kötélre. Ha egy rossz lépéstől megfeszül és kiszakad a vékony húsból, tényleg be fogok tojni a fájdalomtól. Erre azért nem vagyok felkészülve.
Felállt, hátrább lépett. Ezt egyenlőre megúsztam.
A szemüveges lány rövidebb kötelet hozott, most ő guggolt elém, a zacskóm köré kezdte tekerni, majd szorosra húzta és elégedetten szemlélte. Odaszólt a szőkének:
- Hozod a súlyokat?
A szőke nehéznek látszó vászonzsákot hozott a hátizsákból. Kiborította elém. Piaci mérleg súlyok voltak, volt köztük kétkilós is. Aggódni kezdtem megint.
- Ezeket képesek voltatok idáig cipelni a kocsitól? - kérdeztem mosolyogva. Újabb tökönrúgás, eddig a legerősebb. Már nem mosolyogtam, bólogatva vettem tudomásul hogy itt nem én kérdezek.
A szemüveges vissza guggolt elém, durván megfogta a rövidebb kötelet és rákötött egy kilós súlyt. Felemelte ameddig engedett, mosolyogva néztünk farkasszemet egymással. Vártam a villanást a szemében. Nem volt. Elengedte a súlyt és én megint felnyögtem a fájdalomtól.
Megint a szőke következett. A piercing-emben lévő kötelet elhúzta az előttünk álló fához és enyhén feszítve hozzákötötte. Felvette a földről a pálcáját és ütögetni kezdte a kötelet. Kapkodtam a levegőt, ilyen erős fájdalmat nem éreztem még ma, ugyanakkor féltem a kiszakadástól is.
A homlokomon elkezdett az izzadság gyöngyöződni.
A szöszi észrevette a félelmet a szememben, ránézett a meredező fütyimre és finom mozdulatokkal kivette a kötelet a piercing-ből.
- Nyugi , kasztrálni azért nem akarunk. – Mondta, és kevésbé finoman ráhurkolta
a makkom aljára, meghúzta jó alaposan, azután mosolyogva nyugtázta a vergődésemet.
Megpaskolta az arcomat. – Kemény fiú, jobban bírod mint gondoltam.
Odébb sétáltak, kotorásztak a cserjésben, egyre távolodtak, kértek a látókörömből és már a hangjukat sem hallottam. Álltam csendben a három fa között és arra gondoltam hogy miért is kell ez nekem. Lepillantottam, még mindig erekcióm volt. Hát ezért kell. Élvezem. Mosolyogtam, pedig a hangyák már megszállták a fenekemet és deréktájon kezdtek el kalandozni. Legyek meg más bogarak
repkedtek az arcom körül, néha rám is szálltak, ez nem tetszett annyira. Kezdtem szomjas is lenni.
Hangokat és lépéseket hallottam a hátam mögül. Törtem a fejemet hogy tudnák a lányoktól udvariasan inni kérni amikor rájöttem hogy ezek férfihangok. Ismét kivert a víz, nem erre számítottam, bár nem tudom miért gondoltam hogy csinos hölgyek fognak a szántóföldön sétálni
szeptember végén, kedden délután. Aztán a hangok halkulni kezdtek, végül teljesen elhaltak.
A szám már olyan belülről mint a tapló, a hangyák már a karomon is sétafikáltak és a lányok sehol.
Az erekcióm kezd múlni, viszont zsibbad a vállam meg a két karom. Szar lehetett a középkorban fogolynak lenni.
Újra lépéseket hallok, megint mögöttem. Halkan fohászkodok, hogy ne a gazdák legyenek kapákkal, kaszákkal. Hallom ahogy félrehajtja valaki az ágakat, belép a ligetbe, a lábai alatt zizeg az avar.
Már mögöttem jár, sőt járnak, meg lehet különböztetni több ember lépteit. A hátam mögött állnak meg, kicsit megnyugszom. Ha idegenek lennének, már biztos lenne valami komment. Így is van, a lányok jöttek vissza. A heréimet kezdi el szorítani az egyik, átnyúlva a lábam között. A szőke az, a szemüveges közben megkerül, elém lép.
- Az egyik kezedet el kellett volna oldozni- Mondja – Amíg el voltunk kiverhetted volna magadnak.
Nevetnek.
- Sebaj, ha jó leszel, akkor csinálhatod előttünk is.
Komoly, égő fájdalom hasít a hátamba. A szemüveges lány egy csokor csalánnal csapott rám. Sziszegek, vonaglok, csikorgatom a fogaimat és megint kezd erekcióm lenni.
Kuncogás.
- Ugye mondtam hogy fog neki tetszeni!
Mellém lép, a fenekemre és a combomra csap a csalánnal. Jó hogy ki vagyok kötve, ha nem vakarom el akkor pár perc alatt elmúlik. Közben teljesen elém kerül és a farkamat és a zacskómat is megcsapkodja. Nagyon ég de a pokol még hátra van. A szőke elkapja a csomagomat és szépen módszeresen belemasszírozza a csalánt. Vergődök, csíp már mindenhol, a szemüveges közben csapkodja a vállamat, nyakamat, mellemet. Szakad rólam a víz, a szívem ki akar ugrani a helyéről.
Tekergek mint egy kígyó. Abbahagyják a kínzást, szemben velem állnak és mosolyogva nézik a szenvedésemet.
Lassan múlik az égő fájdalom, csak a heréim és a makkom lángol még.
A szemüveges eldobja a csalánt, a kiborított hátizsákhoz lép. Felveszi a gyanús bőrtokot, és kivesz belőle egy felcsatolható, fekete műpéniszt és elkezdi magára venni.
- Lányok, azt ne… - szakad ki belőlem a rémült kiáltás. A szőke megrántja a farkamra kötött kötelet.
Elfelejtkeztél a megszólításról! – és már csattan is csupasz lábfeje a heréimen. Lendületből, erővel.
Az agyamban robban a fájdalom, csak a kötelek tartanak meg, de a pokoli érzés elnyomja a kicsavart karom és a péniszemre kötött kötél okozta másik fájdalmat.
A két lány mosolyogva szánakozik rajtam, megjegyzéseket tesznek rám, de nem jut el a tudatomig.
Próbálok kimászni a vörös labdák közül amik a szemem előtt kavarognak. Nem nagyon sikerül.
Lassan múlik a kín, közben a szemüveges már mögöttem áll, keze a csípőmön, dildója a lábam között.
Vár.
A szőke elém lép, nézegeti a körmeit és halkan megjegyzi:
- Elfelejtettél menekülőszót mondani. Lehet hogy nagy hiba volt?
Összenevetnek. Már érzem a farpofáim között a dildón lévő síkositót.
Most komolyan könyörgőre fogom.
- Kérem, hölgyeim, úrnőim, ezt ne, nagyon kérem, ne, neee…
Túl vagyok rajta. Nem fájt, de ennyire megalázva, megtörve még nem éreztem magam.
Kezd a düh elhatalmasodni rajtam. A sub összeomlott és feláll a helyén az agresszív dom.
- Ezt nem volt jó ötlet, lányok, nem lett volna szabad.
A szőke hozzám lép, lehúzza a kötelet a szánalmasra zsugorodott makkomról, hátralép és újra lendül a csupasz lábfej.
Ez most nem robban akkorát, megint kezd ágaskodni a kiskakas.
Komolyan és dühösen magyarázom nekik, hogy ez az egy dolog volt amit nem akartam, ezt viszont nagyon nem!
Még mindig a két fa között lógok, de a lányok kicsit meg vannak szeppenve. Gondolom eszükbe jutott hogy nem hagyhatnak itt, egyszer el kell hogy oldozzanak.
Nagy levegő, kifúj, nagy levegő, kifúj. Kezdek megnyugodni.
Komoly a helyzet, nem tudom mit kellene tennem, mit akarok tenni ha kiszabadultam.
A szemüveges a megoldás. Elém térdel, finom elkezdi a mogyoróimat masszírozni és amikor újra teljes pompájában feszít Vilike, megnyalja a feje búbját. Közben jár a kis ügyes keze is, már bent vagyok a szájában.
Jólesik, még mindig érzem a csalánt. Nem is tartok ki sokáig, megint egy robbanás, megint az agyamban, és megint kiszalad a lábam alól a talaj. Remegnek a térdeim, ilyen franciát még nem kaptam soha.
Közben a szőke veszi kezelésbe a nagyfiút, gondolom a csalántól meg a kalandoktól, még mindig ágaskodik, csak a végén van egy két csepp amit a szemüveges lány benne hagyott.
Simogatja, húzogatja, érzem hogy lesz belőle valami, bár száraz, feszül de jó ez a fájdalom. Kicsit tovább bírom, a szőke érzi hogy kínlódok a kéjben, húzza, tekergeti és amikor a másik kezével megpaskolja a heréimet akkor lelövöm.
Csend van. Újra kapok levegőt.
- Ok, Hölgyeim. Meg van bocsájtva minden. Eloldozhattok.
Csendben lépkedünk a kocsi felé, nincsenek kötelek, a farúd a bőrökkel a vállamon, csak a póráz van a nyakamban, most a szemüveges lány vezet.
Visszakérem a kulcsot, kiveszem a ruháimat, felöltözök.
Kinyitom a lányoknak az ajtót, beülök én is. Elindítom a motort, ablak le, rádió bekapcsol.
Mosolyogva ránézek a mellettem ülő szőkére.
- Menekülőszó.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.