Mesék a présházból.

Mesék a présházból.

Laci főhősünk pár évvel régebben vett egy présházat, nem nagy az egész talán nyolcszor nyolc méteres. Az egyik sarkában van egy öreg kút. Rengeteget dolgozott éjszakákon át ,hogy rendbe hozza átalakítsa. Van víz villan és egy kis galéria egy hatalmas robosztus ággyal. Távol mindentől és mindenkitől ez a hely ideális Laci kis játékaihoz, és mindazoknak akiknek agy sima szex túl hétköznapi. Ebbe a hibába eset Ica aki nagyon szép, gazdag és persze pénzügyet tanul a Közgázon. Saját bevallása szerint már tíz éves kora óta érez valami furcsa vonzalmat durva képek látványára, és egy régi pasiját is jobban szerette miután néha jól felpofozta. Amint egymásra találtak, Ica egyben megtalálta gazdáját, urát és parancsolóját Laciban. Nos tőlük hallott pár kis játékot osztanék meg veletek.

Ica a présház padlójához van kötözve, mozdulni sem tud, széles műanyag szalagokkal van hozzácsavarozva a padlóhoz. Régóta fekszik ott, már a nyakán a csuklón a bokán is szorít a kötés, fészkelődik keresi a helyét, de már sehogy se jó. Szája szélesen leragasztva kötöző szalaggal, levegőt is épp hogy az orrán kap. Laci a galérián vagy 20 tűbe fűz éppen cérnaszálat, közben Icának azt ecseteli milyen egyszerű és unalmas lenne onnan fentről gyertyát csepegtetni rá. Icának felkelti a fantáziáját a dolog, de tudja Laci szeret túlzásokba esni így egyben félni is kezd az ötlettől. Feszeng, mocorog, fészkelődik. Laci ezt halva úgy dönt nem váratja tovább szerelmét. Szépen nyugodtan kiül a galéria szélére, és maga mellé teszi a tűket amikben már mindben van egy-egy szál cérna. Játszani fogok veled szólt Laci és az előtte vagy 3 méterrel alatta lévő Ica fölé dob egy tűt. A tű aláhull amit a cérna heggyel lefelé irányba fordít. Még le se esett Ica síkit és próbál kitérni előle. A combjába áll bele nem túl mélyen de szúr. Ica szemei dühtől és a fájdalomtól vörösen izzóan néz tejhatalmú urára. Nos ezt addig folytatja Laci míg van tű, vagy míg Ica teljesen mozdulatlanul tűri és közben szeretettel néz gazdája szemébe. A végén pedig minden egyes tű cérnáját finoman húzogatva, nem feltétlenül felfelé, egyesével kiszedegetett.
A játék lezárása:
Kinek vagy az egyetlen, imádott játékszere?
Örökké a tiéd szeretett uram.

Kötetlen.