Tom Úr kisbabája 11.

Greta feneke szétfeszítve marad. Úgy véli, hogy a doktor két keze tarthatja így, mert ő áll mellette, ámde neki háttal. A szőnyegre mered, de látja a mögötte mellette toporgó lábakat. Egyszer csak valami hideg folyik le a fenekén és ujjak kenik szét. Majd egy ujj behatol a fenekébe egy másik a lába közé. Szeretné összezárni a lábait, de tudja, nem teheti. Egyre több ujj szalad belé és hirtelen elönti a forróság. Légvételei kapkodókká válnak. Kéjnedve hangosan koppanva cseppen a szőnyegre rakott törlőlapra.
Testén remegés fut át, lábai roggyannak. Hangosan felnyögve élvez el. A férfiak felnevetnek.
- Mint tudják a női orgazmus többféle lehet. Lehet hüvelyi vagy csiklón át történő elélvezés. Ám ehhez hozzájárulhat az ánusz ingerlése is, mint élvezet. – szónokol a doktor felette.

S mintha csak valóban próbababa volna, egy kéz ujjai a csiklóját kezdik simogatni, dörzsölni, míg néhány ujj a hátsó kapun jutna be. Nem bírja tovább és reszketve elélvez. Kéjes sóhajok reppennek mögötte. Aztán néhány ujj a vaginájába hatol be és módszeresen tágítva beerőszakolódik az egész kéz és odabent körbetapogatva meglelve a pontot, újabb élvezethez juttatja Gretát. Majd bent maradva ki bejáratva a csuklót és az ujjakat, még egy kéjhullámot indít el a mozgással. Aztán felváltva történik mindez. Mintha mind a hat kéz kipróbálna minden lehetséges érintést.
- Ne.. kérem..elég..nem bírom..- könyörög az asztalba kapaszkodva és mintha csak hallgatnának rá, a kezek elhagyják a testét.

A doktor elengedi a fenekét és segít, hogy fel tudjon állni.
- Megkérem, feküdjön fel a vizsgálóasztalra, látom már úgysem nagyon áll a lábán. – kéri szinte kedvesen. Greta szédülten engedi, hogy feltegyék és lábait a kengyelbe rakják.
Két karját a feje fölé emelve szíjazzák le. Bokáira, sőt combjaira is szíj kerül. Lábait szinte feszülésig tárják szét.
Ujjak érnek az ágyékához.
- Ahogy az előbb soroltam. Vénusz domb, nagyajkak, kisajkak, csikló és a vagina bejárata. – ismétli a doktor. Minden érintésére megremeg.
- Most levesszük a mintákat, aztán újra kitapinthatják, immáron szemmel is követve a részeket. – szól a doktor és fémes csörgéssel elvesz valamit egy tálcáról. Hideg fém szalad belé is halkan sikkant. Majd szétfeszítik a bejáratot és egy kis vattapamaccsal kenetet vesz a doktor. Aztán mindenki belenézhet a belsejébe, megcsodálva a méhnyakat és a méh külső száját. Az eszköz kikerül belőle.

- Szükséges némi vizeletminta is a vizsgálatokhoz. Ennek gyors és egyszerű módja a pisiltetés, ám a legsterilebb megoldás a katéter felhelyezése. – máris zörög a csomagolás és ujjak feszítik szét a bejáratát.
- Itt látható a húgycső kimenete. Kellő óvatossággal és némi síkosító segítségével, óvatosan feltolhatunk egy katétert, érzéssel áthatolva a hólyag záró izomzatán. Hogy bent vagyunk, annak kellő bizonyítéka, hogy megindul a vizeletfolyam. – hallja Greta a doktor szavait és a kellemetlen érzést felváltja a kellemesebb, mert hólyagjának feszülése megszűnőben, ahogy kicsurog a csövön át a vizelete. Kis sóhajt hallat. Majd a cső kikerül belőle.
Újra ujjak ostromolják mindkét nyílását. A kéj elsöpri a tudatát és a sorozatos élvezés mámorába csúszik át. Vergődését megakadályozzák a szíjak.

Mire magához tér, a férfiak már nincsenek a szobában. A doktor épp egy nedves kendővel törölgeti az ágyékát.
Gréta szédülten és gyengén hever, még mindig lekötözve.
Majd a szíjak is lekerülnek és a doktor lesegíti a székről. Kissé rogyadozva álldogál. Fogalma sincs, hogy a kéj utolsó rezdüléseit élvezze, vagy zavart szégyenérzetével küzdjön meg.
Bal keze karhajlatában egy kis gézpamacs van odaragasztva és felkarján körbefutó kötés díszeleg.
Értetlen mered az orvosra. Az csak elmosolyodik.
- A karhajlatából vért vettem, a felkarjának belső oldalára meg beültetésre került néhány kis fogamzásgátló kapszula. Nem szóltam róla, hogy ne kezdjen rettegni. A bőr alatt van és így nem kell szednie semmit, ez adagolja a szert. Öt évig is bent maradhat. – mondja a doktor könnyedén. Tom köszönetképp biccent.

- Menj Greta, öltözz fel! – int a paraván mögé.
Megy, kissé kábán, engedelmesen, még az iménti események hatása alatt. Ám nem a farmert és kis toppot találja a széken, hanem egy könnyű nyári ruhát. Nyakban záródó rövidujjas darab, ám a szoknya bő és épp csak félcombig ér. Bugyi sehol. A szék előtt a magas sarkú szandál. Sóhajtva veszi fel a ruhát, mely kiemeli gömbölyded melleit és hát igen, láttatni engedi a vékony anyag, a még mindig meredező bimbókat. S hogy ennek tudatára jut, nem is pihennek el, hiszen épp eléggé izgató a gondolat. A vékony anyag lágyan és hűvösen simogat a még mindig fájó popsijára. Apró léptekkel jön elő és arca ismét rákvörös. Ám a két férfi nem törődik vele.
Tom és az orvos kezet fognak.
- Minden jót Tom! Viszontlátásra Greta! – mondja kedvesen a doktor.
- Minden jót Doktor Úr! – köszön el Greta, dehogy akar ő ide visszajönni.

Tom a karjába fűzi a szédelgős nő karját és ráfigyelve óvatos léptekkel viszi ki az utcára.
- Szeretnék egy bugyit Uram! – nyekkeni Greta bátorságot gyűjtve.
Tom felnevet.
- Nem értelek te lány! Mikor eljöttünk a csipeszek miatt nyafogtál, most hogy nincsenek rajtad, ez is baj?! – néz rá kedvesen. Oldalra nyúlva finoman megcsavarja Greta türemkedő mellbimbóját. Ő felkiált és ellépne a férfi mellől, de az erős kar ott tartja, nem engedi eltávolodni. Ágyéka megnedvesedik és idegesen sóhajt fel.
- Ha jól sejtem éhes vagy, elviszlek ebédelni, megérdemled! – mondja kedvesen Tom.
Greta most nem tud örülni. Egyetlen helyre vágyik. Haza!

folyt. köv.