Vágyálom / 3. rész.
2009. 02. 06. 22:04 | Megjelent: 885x
A hazafelé út
Miután mindent össze és bepakoltam,indulásra készen álltam.
Mint ahogy egy jó szolgához illik, már az autót is bemelegítettem mikor a két Úrnő is megérkezett.
Mindkettőnek ajtót nyitottam, majd besegítettem az autó két hátsó ülésére az Úrnőket.
Így indultunk el, vissza a civilizáció felé. (Bár a szálloda sem volt akármilyen )
Útközben a két Domina, mint két régi jó barátnő beszélgettek, mindenféle érdekes, és számomra érdektelen dolgokról.
Én nem hallgatóztam, csak időnként megütötte a fülemet egy-egy mondat vagy mondattöredék, amiből egyes beszélgetési részeket ti tudtam következtetni.
Úgy félúton járhattunk,mikor egy kis erdős részen hajtottunk keresztül.
Szép volt bent a fák között közlekedni, egy kicsit ijesztő, de mégis csalogatóak voltak a főútról az erdőbe bevezető földutak.
Valószínű hasonlóra gondolhattunk az Úrnőmmel,mert a következő pillanatban jött hátulról a parancs, hogy
- A következő ilyen földútnál hajtsak be jobbra.
Szerencsém volt, a következő pont megfelelő volt….és behajtottam.
Egy nyomsávos,középen gyepszigettel borított mélyvágású út volt.
Hát nem is igen „szokhatta meg”, hogy egy ilyen típusú személygépkocsi rámerészkedik…gondolom arra csak a vadászok járhatnak a kis összkerekes terepjáróikkal.
Mi tovább, és beljebb merészkedtünk, és végül egy kis rét bontakozott ki a fák rengetegében.
Megálltunk, miután rám parancsoltak és kisegítettem az Úrnőket.
Furcsa képet mutattak, magas sarkú csizmáikban az erdei rét kellős közepén...
Bár kicsit bizarr volt e miatt a látvány, mégis elképesztően felfokozott.
…és gondolom Őket is.
Miközben az Úrnőm a földre a lábai elé parancsolt,addig az ifjú Domina az autóból eszközöket vett elő.
Pár másodperc múlva mögém lépett, és a nyakörvet a nyakamra csatolta és felnevetett.
- Most jön csak az amit én igazán szerettem volna!
Mondta majd egy mozdulattal a földre nyomta a fejem, és rám parancsolt, hogy köszöntsem.
Én gyorsan, és annál lelkesebben kezdtem csókolgatni, nyalogatni a lakk csizmáját.
Hogy ezt még jobban, és gyorsabban csináljam, az Úrnőm a kedvenc lovaglópálcájával ütögetni kezdte a hátsómat.
Egyszerre parancsoltak rám, hogy:
- Vetkőzz szolga!!!
Nem ellenkeztem, azonnal tettem azt amit mondtak.
Miután elkészültem, az Úrnők lábai elé borultam, és csizmacsókkal fejeztem ki a hálámat a fáradozásuk miatt, hogy egyáltalán foglalkoznak velem.
Ekkor jött az ifjú Domina ötlete, hogy milyen szép, nagy ez a kis rét játszunk egy kicsit!
Régi álma volt, hogy egy szolgát un: futószáron futathasson, és közben Ő vagy egy másik Úrnő a futás sebességét, és időtartamát egy lovagló ostorral szabályozza.
Pechemre, minden megvolt hozzá…a rét, a két Úrnő, a szolga , és még az ostor is,mert az Úrnőmnek már régóta van egy ilyen eszköze, csak Ő a lakásban, vagy a kertünkben helyhiány miatt nem szerette használni…
és amikor az ifjú Domina barátnő meglátta az eszközt az autóban, Ő már akkor vágyott erre a kis szerepjátékra.
És most valóra válhat.
A nyakörvemhez egy kb. 5méter hosszú kötelet kötöttek, aminek a végét a rét közepén a földbe szúrt fához rögzítették.
Így én egy kb.:10méter átmérőjű kört tudtam folyamatosan leírni,és az Úrnők vagy a körön belül, vagy kívülről irányíthatták, szabályozhatták a futásomat.
Ami még szabott volt, a kötél nem érhet le a földre, tehát még a távolságra is figyelnem kellett…
Nem tudom, hány kört kellett lefutnom,egy idő után már nem számoltam…
Amint lassítottam, azonnal csattant az ütés a seggemen…vagy a hátamon, ahová épp sikerült…
Addig futtattak, míg egyszer csak össze nem csuklott a lábam.
Úrnőm nagyon dühös lett, mert elrontottam, túl hamar lett vége… így rám kiabált:
- Négykézlábra, és lábhoz de rögtön szolga!!!!
Az ifjú Domina csak hangosan kacagott…
Odavánszorogtam, bár túl lassan csinálhattam, mert landolt néhány ütés megint a seggemen, és a hátamon is.
Amint odaértem, felrángatott a földről, és az egyik fához kötözött…a fa kérge karmolt, belemart szinte a lábaimba a (akkor épp nem álló) farkamba, és a mellbimbóimba…emellett citeráztak még a térdeim a futástól…
szóval nem volt egyszerű…és jött a következő kiáltás:
- Most megkapod a magadét, mert össze mertél esni engedély nélkül!!!!
95 db ütést kaptam a fenekemre, ( Ő számolta hangosan magának)egy frissen letört ággal, vagy bottal, nem tudom, nem láttam, melyik lehetett, csak a hangot hallottam, mikor letörte, vagy eltörte…
Lekötöztek, és amint elengedett a kötelékem, lecsúsztam…igyekeztem, mielőbb felállni, mert tudtam, ha nem teszem, abból megint büntetés lesz…..
- Térdre! - jött a következő parancs, de ezúttal az ifjú Dominától.
Mire térdre vetődtem, Ő már a fához támaszkodott, s azonnal el is kapta a fejemet, az egyik lábát a vállamra tette, és már tudtam mi a dolgom…
Az Úrnőmnek tetszett a dolog, mert hallottam nevetését, és már csattant is a seggemen megint, hogy:
- Igyekezz szarházi, nehogy szégyent hozz rám! Tedd a dolgod, másra úgysem vagy jó!!!
Én még nyögni sem nyögtem válaszul, tudtam, az most Őt ismerve óriási hiba lenne…
Viszont az ifjú Domina nyögdécselt…én meg majd elolvadtam a tudattól, hogy a használatom – szolgálatom váltja ki belőle….és akkor meglepődtem.
Az Úrnőm nekem dőlt, illetve mondhatni rám dőlt, egészen, így gyakorlatilag közéjük „szorultam”.
Hallottam, hogy kényezteti csókolja simogatja őt…én meg csak tettem a dolgom, bár akkor már erősen ált a farkam….
Egyszer csak az ifjú Domina felsikoltott…és azt vettem észre, hogy hanyatt lök, én meg mint egy teknősbéka a hátamon fekve kalimpálok, míg ők ….el lehet képzelni…
- Azonnal gyere ide!!! - parancsolt az Úrnőm, és igyekeztem ugrani, bár fájt a lábam, a térdem, a seggem, a hátam, s még a nyelvem is sajgott..
S kezdődött minden előröl… csak most az Úrnőmet kellett nyalogatnom…viszont a támaszték a hátam mögött már azonnal ott volt a másik Domina személyében…
Nagyon igyekeztem neki is a maximumot kihozni magamból, de….csattant egy pofon, azt hittem csillagok is lejönnek tőle…
- Te szarházi büdös szolga!!! Húzz bele, mert kitaposom a beled!!! - ripakodott rám az Úrnőm.
….egyszer csak megint repültem a hátamra…bár most rutinból felugrottam (amennyire még ugrálni tudtam) négykézlábra, és vártam lehajtott fejjel…nem sok idő után hallottam az Úrnő jól ismert sikolyait is…
Amikor kicsit összeszedték magukat jött a következő közös parancs:
- Öltözz, ajtót nyitsz, inni adsz, vezetsz, baromi gyorsan hazaviszel minket!!!!
Szaladtam…amennyire még bírtam egyáltalán…nekem inkább vánszorgásnak tűnt, de végül is nem szóltak rám…s tettem a dolgom…
Az autót sajgó seggel, lábbal, kimerültem a futtatástól, és a térdepeléstől, a fenekeléstől vezetni nagyon nem volt egyszerű….de mégis fantasztikus élmény volt…az ember nem is hinné mi mindenre "jó" ha hazaindul... :)
Hazaértünk….még nem sejtettem, mi vár rá az ajtón belül…
Hozzászólások (0)