Veronika Tanárnő 6
2012. 08. 26. 22:21 | Megjelent: 1040x
Sokáig csak álltam és gondolkoztam hogy most mit is lenne a helyes. Mivel engedélyt nem kaptam arra hogy levegyem magamról az erényövet így nem mertem de az is igaz hogy már 3 hete nem elégítettem ki magam és már iszonyatos kín volt az az öv.
Levettem a kulcsot és kinyitottam az övet és szépen lehúztam a farkamról. Iszonyatosan jó érzés volt hogy végre nem szorítja semmi és hogy szabad vagyok de abba a pillanatba vissza is tettem.
-Nem kaptam rá engedélyt, nem szabad
Lefürödtem és ahogy jöttem ki a fürdőből rögtön nekem szegezte a kérdést Veronika:
- Kiverted magadnak?
- Nem Úrnőm, csak levettem az erényövet de rögtön vissza is raktam magamra
- Helyes! Talán az eddigi legjobb döntésed volt!
Veronikával volt egy megbeszélt jelünk, ha kétszer rá üt a homlokomra akkor vége a szolga szerepnek. Ahogy ott térdeltem mellette miközben ő nézte a TV-t egyszer csak oda fordult hozzám és rá ütött a homlokomra.
Hirtelen azt hittem hogy úgy lesz mint szokott, felöltözöm és haza megyek de most nem ez történt.
Felálltam és megköszöntem az az napot amikor egyszer csak mondta Veronika:
- Nem akarsz estére maradni?
- Itt aludjak?
Ahogy kimondtam az "igen-t" már ment is meg csinálni az ágyamat. Elkezdtünk beszélgetni egyre inkább kezdett elmélyülni a beszélgetés és egyszer csak elcsattant egy csók. Akkor láttam először Veronika Tanárnő arcán hogy ő se tudja mit csinál. Nem kellett sok idő és már egymáson találtuk magunkat az ágyban, érdekes módon ott is éppen annyira dominált mint találkozóink során. Erre viszont eddig csak álmodoztam , még elkezdtem őt kinyalni mind végig rajtam volt az erényöv és egyre inkább kellemetlenül szorított. Már egy jó ideje dolgoztatta a nyelvemet mikor felpattant és elment a fürdőbe mind ezt egy szó nélkül, itt már reménykedtem hogy a kulcsért megy és be is igazolódott mert a kulccsal a nyakában tért vissza. Először azt hittem hogy majd kapok valami feladatot azért hogy megszerezhessem de nem így lett. Mikor oda ért hozzám már nyúlt is az övért és perceken belül már meg is szabadított béklyómtól.
(folyt. köv.)
Hozzászólások (0)