Kérem a láncokat Uram! 16

- András, úgy látom nagyon engedékeny a rabnőjével, – mondta Aliz, miközben kifelé ballagtak a házból - most még csak pityereg, ha nem tetszik neki valami, később szóvá teszi, majd fizikai ellenállást mutat. András, jó tanácsként mondom önnek, az elején kell keményebben fogni, majd jutalomként, érdem szerint engedni.
A férfi meghallgatta Alizt, de elengedte a füle mellett a szavait. Régóta ismerte őt. Kemény kezű úrnő. De ő, a nővel ellentétben nem olyan rabnőt szeretne magának, aki a leigázottság hatására teljesen elveszíti a saját személyiségét, aki egy idő után már képtelen az önálló gondolkodásra, akinek létezése függ a gazdájától, s ha a gazda eldobná magától, vagy egyszerűen eltávozna az élők sorából, a rabnője, mint egy hűséges eb, belehalna a hiányába.
- Köszönöm Aliz a jó tanácsát, de tudja, ezt már sokszor megtárgyaltuk, kit milyen célok vezérelnek – felelte a férfi.
- Ez igaz, de ha még is úgy gondolja, hogy hasznára válna a rabnőjének, adja pár napra használatra az otthonomba – ajánlotta fel a nő.
Rendben van, mondta mosolyogva a férfi, miközben kinyitotta az autó ajtaját a nő előtt.
- Akkor hétfőn jelentkezem, - mondta a nő,s megölelte Andrást, majd beszállt az autójába.
- Viszont látásra Aliz, s köszönöm a segítségét!
A férfi megvárta még eltávozik Aliz, majd elindult befelé a házba.
A nő felhúzott térdeit átölelve ült a fotelban. Állát a térdeire hajtva nézett maga elé, s azon gondolkozott, hogy vajon mi vár még rá, az elkövetkezendő 58 napban, ha a férfi ilyen könnyen tárja szemérmét egy harmadik személy elé. Erre bizony nem gondolt. Abban a hitben jelentkezett szexuális rabszolgának, hogy az csakis két ember között megy végbe, a négy fal között.
András megtorpant a nappali ajtajában. Megállt, az ajtófélfának támaszkodva nézte a nőt, aki a fotelban gombócként fonta össze magát. Mint amikor a csiga veszélyt érez, s visszabújik a védelmet nyújtó kemény meszes páncéljába. Csakhogy a nő nem bújhatott sehová. Még csak ruhája sem volt, amibe beburkolja magát.
Emma szomorúan, kétségbeesetten nézett Andrásra.
A férfi fogadta a nő tekintetét. Megesett rajta a szíve. Odalépett hozzá, s a kezét nyújtotta.
A nő szeretett volna bízni a férfiben. Szerette volna hinni, hogy megvédi mindenkitől. De a bizalma megrendült. Erőtlenül nyújtotta Andrásnak a kezét.
A férfi magabiztosan fogta, s felállásra késztette. András leült a fotelba, s az ölébe ültette Emmát.
A nő nem akart a férfihez simulni, de András erősen magához húzta. Így kénytelen volt odakuporodni a férfi ölébe, s fejét ráhajtotta a férfi mellkasára.
- Mondja Emma, mi a baj? – kérdezte, mintha fogalmam sem lenne arról, mi bánthatja a nőt.
- Kérem András, ne engedje soha többet, hogy Aliz hozzám érjen. – mondta halkan, szinte könyörögve a nő.
- Miért? Fájdalmat okozott?
- Nem! – ráncolta össze szemöldökét.
- Akkor hát miért ne érhetne önhöz, ha én engedélyt adok rá?
- Azért, mert én az ön rabnője vagyok. Önnek köteleztem el magamat, s nem másnak. – mondta, miközben élvezte a férfi szoros ölelését, simogatását.
- Kedvesem, ön az én rabnőm. Ha ön az én rabnőm, akkor az ön testével én rendelkezem. Ha én úgy döntök hogy egy kis időre használatra adom másnak, attól ön még az én rabnőm marad. Önnek pedig azt kell tennie, amit én mondok. Ha én azt mondom, hogy engedelmeskedjen Aliznak, akkor önnek ugyan úgy engedelmeskedni kell Aliznak, mintha nekem engedelmeskedne. Megért? – kérdezte a férfi.
- Igen értem,- mondta alig hallhatóan Emma, - de annyira nehéz magamat adni egy idegennek, amikor én csak önhöz szeretnék tartozni.
- Attól, hogy más érinti az ön intim testrészeit, nem fog máshoz tartozni, csakis kizárólagosan hozzám. – mondta András, miközben egyik kezével szorosan ölelte, a másik kezével simogatta a felhúzott lábakat.
- Biztos lesz olyan is a jövőben, hogy más kéz fogja érinteni a szeméremajkait, - folytatta a férfi, miközben lassan szétnyitotta a nő összezárt térdeit, s lassan végigsimította a combját, majd a keze a szeméremajkon állapodott meg. – s míg más érinti, akár egy idegen férfi, akár egy idegen nő, én arra fogom kérni önt, hogy adja át magának az érzésnek, a kéjnek, s élvezze. – mondta, miközben ujjai a nő kisajkait simogatták, s fürkészve keresték a csiklóját.
Emma fájdalmasan kéjesen sóhajtozott, amit a férfi ujjai hozzá értek a szeméremajkaihoz, oda, ahol nem olyan régen egy nőnek a puha selymes ujjai matattak. A nő nem értette, hogy amíg András ujjai izgatják, miért idéződik fel benne Aliz érintése.
András látta Emma arcán azt, hogy megfeszül a vágytól. Jobb térdét teljesen lehajtotta, a balt szorosan magához szorította, s két ujjával izgatta a nőt. Hol mélyen a hüvelyébe tolta a mutató és középső ujját, hogy a csiklóját izgatta, körkörös mozdulatokkal.
A nő két kezével a férfi nyakát fogta, s zihálva vette a levegőt, miközben gondolatai csapongtak ide-oda. Hol András villant be, a tekintélyt parancsoló mosolyával, határozottságával, amint megadva átadja magát, hol pedig Aliz érintését látja maga előtt, Aliz utasításait hallja, amit terpeszbe parancsolja.
András úgy döntött, hogy hagyja hogy Emma szárnyaljon az orgazmikus vágyak hullámtengerén.
Ezért a csikójára helyezte a két ujját, s néhol alig érintve, mintha csak ujjaival szétlehelte volna a hüvely selymes sikamlós örömnedvét, hol pedig kissé határozottabban hüvelykujját is bevetve a masszírozásba terelte szépen lassan a nő idegszálait, az agy oly részeibe, ahol milliónyi kis bombaként robbant szét a kéjérzése. Gerincét megfeszítette, szemének pillantása, egy földöntúli világba tekintett, ahogy a férfi két keze között, lélegzet visszafojtva, rángatózva élvezte, a kéj elhatalmasodó érzését.
Miután Emma kezdett visszatérni a valóságba, olyan szorosan bújt a férfihez, ahogyan csak lehetett.
Mély lélegzetvétellel próbálta pótolni az orgazmus okozta oxigénhiányt.
András lassan emelte el kezét a nő szeméremajkairól, s a még nedves ujjaival a nő arcát simogatta.
- Menjünk a fürdőbe, lemosdatom önt, s utána segít az ebéd elkészítésében – mondta a férfi.
- Rendben – mondta Emma, miközben lábait kinyújtotta, s felállt.